Október 14-én nagy ünnep volt Geszteréden. Az itt élő emberek végre láthatták, hogyan nézhetett ki a valóságban a földből közel száz éve a disznók által „kitúrt” ezerkétszáz éves kincs, a Geszterédi Aranyszablya, amelynek rekonstrukciója 2023-ban készült el az erre a célra is megalapított Geszterédi Aranyszablya Társaságnak köszönhetően.
A régészek leírása alapján létrejött remekmű Szabó István hagyományőrző fegyverkovács, népi iparművész és Strohmayer Ádám ötvösművész munkáját dicséri.
A Geszterédi Aranyszablya hiteles rekonstrukcióját először 2023. március 18-án a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatták be – így vált országszerte még ismertebbé a szabolcsi település neve –, majd a páratlan rekonstrukciót szeptembertől a debreceni Déry Múzeum látogatói csodálhatták meg, a múzeumban nagysikerű tudományos konferenciát is rendeztek.
Így jutott végre haza, Geszterédre a település „kincse”, hogy a falubeliek is láthassák azt a legendás „aranyszablyát”, amelynek kinézetéről eddig csak ábrándjaik voltak.
A 40 millió Ft eszmei értékű páratlan műtárgyat a nyíregyházi Jósa András Múzeum fogja őrizni. Talán sokak számára ismeretlen az a tény, hogy a nyíregyházi Jósa András Múzeum a geszterédi aranyszablya markolat és az ott feltárt leletegyüttes biztonságos elhelyezésére jött létre.
A rekonstrukció bemutatására ünnepséget rendeztek, amelynek első részében a geszterédi születésű Horváth János kállósemjéni plébános szentmisét mutatott be a Szent Anna-templomban. A szentmisén jelen volt Kerekes László plébános, a településről elszármazott Nagy Tibor görögkatolikus parókus, a szintén haza érező Bacskai József ungvári főkonzul, a Geszterédi Aranyszablya Társaság alapító tagja, Seszták Oszkár, a Szabolcs Szatmár Bereg Vármegyei közgyűlés elnöke, Szabó József, Geszteréd polgármestere, az Aranyszablya Társaság alapító tagja, valamint más közjogi méltóságok, az Aranyszablya Társaság tagjai és a település lakosai.
A szentmisét Geszteréd lakosainak békés egymás mellett éléséért ajánlották fel.
Horváth János plébános elmélkedésében a Szentírásban is sok helyen fellelhető kard kifejezés alapján mutatott rá annak az ember életében betöltött szerepére. Bevezető gondolataiban mindenekelőtt az Ószövetségből a Kivonulás könyvét idézte, amely arra figyelmeztette a választott népet, hogy: tiszteld néped fejedelmét, és ne átkozd! (lásd: 2Móz 22,27). János atya úgy fogalmazott, hogy csak remélni tudja, hogy őseink tisztelték és nem átkozták a szablya fejedelmét. Az Újszövetségben pedig ezt olvashatjuk: „Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, kövessétek őket, mert ők vigyáznak rátok, abban a tudatban, hogy számot adnak lelketekről” (Zsid 13,17).
„Nem tudjuk, milyen vallásúak voltak a szablyát használó fejedelem alattvalói, megismerkedtek-e már Cirill és Metód tanításával, vagy ősi rítus hordozói voltak, de azt mindenképpen tudták, hogy aki közülük egy fejjel magasabb, kiemelkedő, és aki értük kockáztatja az életét, az megérdemli a tiszteletet” – fogalmazott a plébános, majd elmondta, hogy a Bibliában meglehetősen sokszor szerepel a kard szó. Az újszövetségben 33, az Ószövetségben közel 50 alkalommal találkozunk vele. Jézus szavai is számos esetben foglalkoznak a karddal, figyelmeztetésként is olvashatunk róla: „Aki kardot ragad, az kard által vész el” (Mt 26,52). A kard sokszor szimbolikusan is megjelenik a Szentírásban: „ragadjátok meg a Lélek kardját, vagyis az Isten szavát” (Ef 6,17). Jézus titokzatos szavait is ismerjük: „Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot” (Mt 10,34). Ezen szavak szinte érthetetlenek számunkra. Jézus, a béke fejedelme a kétes békesség helyett az Ő kardját hozta el. Az ő békéjét adja nekünk nem úgy, mint ahogyan a világ adja, vagy adta a kard által.
János atya érdekes adattal is szolgált: 5500 évre visszatekintve, a földön 14 413 háborút szenvedett el az emberiség, és ebből mindössze 292 év volt, amikor az ember visszatette hüvelyébe kardját.
A plébános ezután a geszterédi emberekhez fordulva azt hangsúlyozta, hogy Isten országa a béke és az öröm, nekünk erre kell törekednünk. Nem szabad továbbvinni, továbbadni a gyűlöletet, a viszályt, a jóra jóval kell válaszolnunk. Ha a rosszra rosszal válaszolunk, akkor elveszítjük emberi ábrázatunkat, aki pedig a jóra rosszal válaszol, az valójában az ördög csatlósává válik, és nem a békét, az örömet, hanem a békétlenséget, a gyűlöletet és a sötétséget terjeszti és adja tovább.
„A kard jelenlétében mutatjuk be a béke áldozatát, amelyet Jézus Krisztus hozott értünk. »Engesztelődjetek ki szívből egymással!« – hangzik el a felszólítás a liturgiában minden szentmisében. Hozzuk meg ezt az áldozatot, hiszen Krisztus ezért a békéért halt meg és hozta meg értünk az ő áldozatát!”– nyomatékosította a plébános.
A szentmisét követően az ünnepség a Gajdos János Művelődési Házban folytatódott, ahol a Szent Anna Katolikus Óvodába járó gyermekek dramatikus játéka bemutatta a Geszterédi Aranyszablya történetét, majd beszédek hangzottak el.
Szabó József, Geszteréd polgármestere visszaemlékezett a diákéveire, Varga Gyula tanárára, aki sokat beszélt nekik az aranyszablyáról, majd a 2015-ben a Rácz János és családja által megalapított Geszterédi Aranyszablya Társaságra tekintett, amely többek között azzal a céllal jött létre, hogy megalkossák az aranyszablya hiteles rekonstrukcióját. A polgármester köszönetet mondott a társaság alapítóinak a kezdeményezésért, az eddigi tevékenységeikért, és háláját fejezte ki mindazoknak, akik munkájukkal és anyagi támogatásukkal segítették a rekonstrukció elkészítését.
Bacskai József ungvári főkonzul elmondta, a több mint ezerkétszáz éves fegyver korhű másolata annak a jelképe, hogy ma, itt, ezen a földön magyar családok élnek. A főkonzul megemlékezett az eredeti és a rekonstruált szablya alkotóiról, a dolgos szakemberekről, akiknek a tudása, szakmai ismerete, kutatása, pénzügyi támogatása, szervező készsége révén megvalósult a remekmű.
Beszédében a hangsúlyt nem a fegyver szépségének méltatására, hanem az alkotás mögött álló magyar emberekre helyezte, akik több mint ezer éven át a békére, a biztonságra törekedtek és törekednek ma is. Mint mondta, Geszteréden volt olyan időszak, amikor az emberek békében éltek, de a volt, hogy a háború következtében a falu szinte kihalt. „Eke helyett tankok szántottak, víz helyett vér áztatta a barázdákat, és a korábban belakott, megművelt templomos falu pusztává lett. De a közösség újjáépült.”
A politikus az itt élők összefogásának, munkájuk újabb gyümölcsének nevezte az aranyszablyát, majd azt kérte, hogy a falu közössége tűzzön ki újabb célokat maga elé, őrizze és ápolja hagyományait, és a mindennapi feladatait békében, egyetértésben és közös munkálkodással valósítsa meg.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke nagy örömmel érkezett a rekonstrukció bemutatójára, és elmondta, hogy a település büszke lehet arra az összefogásra, amelynek köszönhetően a 21. században újraalkották a honfoglalás kori fegyvert.
Beszélt arról, hogy a rekonstrukció megalkotása a Magyar Nemzeti Múzeumot is arra inspirálja, hogy követve ezt a példát, rekonstruálják a régészeti leleteket, ezáltal is ismertté, befogadhatóbbá téve azokat a látogatók számára. Seszták Oszkár gratulált az Aranyszablya Társaságnak, és kérte, hogy tegyék élményszerűvé ezt a történetet minden Geszteréden felnövekvő generációnak, mélyítve ez irányú ismereteiket, továbbadva a tárgyi örökséggel együtt járó geszterédi identitást, az önazonosságot szolgáló összefogást.
Dr. Németh Péter címzetes múzeumigazgató tudományos munkássága része az alkotásnak. Régész társaival sokat dolgozott azon, hogy a leletek alapján minél hitelesebb legyen a kard és tokjának alakja, illetve díszítése.
Gondolataiban méltatta és elszántnak nevezte a komoly célkitűzéssel létrejött Aranyszablya Társaságot, amelynek feladatai között a Geszterédi Aranyszablya rekonstrukciója is szerepelt. Ebben segített ő maga is a nyíregyházi múzeum régész munkatársaival együtt.
A záró gondolatokat Rácz Jánostól, az Aranyszablya Társaság alapító elnökétől hallhattuk. Elmondta, hogy a társaság alapszabályában rögzítették a szablya rekonstrukciójának elkészítését és egy emlékhely létrehozását Geszteréden. Ez utóbbit 2020 augusztusában ünnepélyes keretek között felavatták. A rekonstrukció is elkészült, bemutatása pedig nemcsak a társaság tagjainak, hanem minden geszterédi embernek a büszkesége. A rekonstrukció készítése 2019-ben először is a szablya leírásával kezdődött, ezt követően keresték meg azon szakembereket az országban, akik ezt megfelelő minőségben meg tudták valósítani. Ehhez nem utolsó sorban pénzre is szüksége volt a társaságnak, Rácz János itt köszönte meg a rekonstrukcióra felajánlott anyagi támogatásokat.
A társaság megalapította az Aranyszablya Emlékérmet is, amellyel azok munkáját ismerik el, akik kiemelkedő módon segítik a társaság céljainak megvalósítását. A díjakat első alkalommal adták át, emlékérmet vehetett át: Bacskai József, Illés Lajos András, Kemény József, Kemény Józsefné, dr. Kóti Csaba.
A cél megvalósult ebben az évben, és bemutatták a X. századi, aranyveretekkel díszített fegyver rekonstrukciójához kapcsolódó tanulmánykötetet is.
***
A geszterédi sír előbukkanásának körülményei mesébe illőek. 1927-ben a Nyíri tag uradalmi majorság közelében Balázs János bojtárgyermek disznókat őrzött. A domb oldalán turkáló disznók lába alatt egyszer csak csillogni kezdett a föld, és itt-ott felragyogó sárga ékszerek, finomrajzú díszítmények, kisebb-nagyobb lemezek bukkantak elő, köztük az aranyszerelékes szablya. E díszes lelet a gazdája fejedelmi rangját is jelzi, így feltételezhető, hogy egy honfoglalás kori névtelen fejedelem birtokában állt, akit a szablyával együtt temettek el. Az itt feltárt kincseknek köszönhető, hogy Geszteréd a kicsinysége ellenére ismertté vált az egész világon a régészeti irodalom ismerői előtt. A honfoglalás kori leletek, köztük a rangos aranyszablya megtalálásának további és igen érdekes részleteiről ITT olvashatnak bővebben. Az eredeti szablya darabjai ITT láthatóak.
A geszterédiek a feltárás kezdetétől ismerték a honfoglalás kori kincsek történetét, szülők, nagyszülők szájhagyomány útján ápolták a kicsiny település olykor titokzatosságba burkolózó történetét, így soha nem merült mindez feledésbe. 2015-ben mintegy virtuálisan folytatódott az ásatás, a további tények feltárása, az emlékek megtisztítása és életre keltése. Rácz János és családja létrehozták a több mint 60 tagú Geszterédi Aranyszablya Társaságot azzal a szándékkal, hogy emléket állítsanak a világhírű aranyszablyának és a vele együtt felszínre került honfoglalás kori leleteknek.
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
