Szentírási részek:
Olvasmány: Péld 4,10-15. 18-27 Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet…
Szentlecke: Ef 4,17-24 Ne éljetek úgy, mint a pogányok… Öltsétek magatokra az új embert…
Evangélium: Mt 7,24-29 A Sziklára épített Ház – Krisztusi alapon álló élet
Kedves Testvérek!
Ezekben a napokban Budapestre, Magyarországra figyel a világ. A sportolók ezrei mutatják be, hogy mire jutottak a magukban felismert képességek kidolgozásában. Mindegyik sportoló mögött egy, vagy több edző áll, akiknek az intelmeit a szívükben őrzik, és nagy önfegyelemmel arra összpontosítanak, hogy képességeik maximumát mutassák be a nekik szurkoló világnak. A legtöbb sportoló arról is meg van győződve, hogy a lelkes szurkolóktól is erőt kapnak önmaguk korlátainak legyőzéséhez.
Testvéreim! Szent István Király 1023 évvel ezelőtt kapta meg „edzői” megbízatását, hogy a magyar népet pályára állítsa, egy olyan pályára, amely a Kárpát-medencéből a mennyek országába vezet. Ezen a „pályán”, ebben a „stadionban”, minden magyar aranyérmes lehet. Az „edzőnk”, aki fővédőszentünk, olyan irányt mutatott, olyan intelmeket vésett – nemcsak Imre fia – hanem minden magyar szívébe -, amelyekre figyelve győzelmesen futhatjuk végig a pályát. Szent királyunk arról is gondoskodott, hogy az ő földi életéből való távozása után, olyan „edzőnk” legyen, aki az ő Királynője a mennyek országában, Szűz Mária.
Meg vagyok győződve, hogy nem véletlenül esik egybe ebben az évben Szent István ünnepe az atlétikai világbajnoksággal, amelyet ma már alázatosan, a földön élő emberek atlétikai bajnokságának kellene nevezni. Ennek az ünnepnek a szentírási anyaga minden embert arra a „küzdő pályára”, arra a testi-lelki „atlétikai világbajnokságra” hív, ahol minden ember elnyerheti az élet koronáját.
A Példabeszédek könyvéből elhangzott részelt a „startvonalra” állítja az embert. Arra int, hogy az előttünk jártak bölcsességét vegyük figyelembe, és úgy éljünk, hogy az utánunk jövők számára mi tudjunk hiteles „intelmeket” adni. „Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása, amely egyre világosabb, míg fényes nappal nem lesz.” Az igazságra figyelő ember egyre mélyebben ismeri meg az igazságot, – nagy gonddal őrzi a szívét, távol tartja magától a száj hamisságát, egyenes a szeme pillantása, – míg végül a teljes Igazság ragyogásához érkezik.
A küzdőtéren lévőknek az Efezusi levél részletével, Szent Pál apostol ad eligazítást. „Ne éljetek úgy, mint a pogányok…Ti nem ezt tanultátok Krisztustól…, megtanultátok, hogy az igazság Jézusban van… Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben! Öltsétek magatokra az új embert!” Azaz Krisztusba öltözve, a szeretet fegyverzetében küzdjetek.
Az evangéliumban Jézus „dobogóra” állítja azokat, akik meghallgatják az ő „intelmeit” (tanítását) és szerintük cselekszenek. A jó harcot megharcolták, a pályát végigfutották, készen vár rájuk a hervadhatatlan koszorú, a Házuk szilárdan áll, mert Sziklára épült.
Szent István ilyen „stadionná”, „küzdőtérré” alakította a Kárpát-medencét, és startvonalra állította a magyar népet, amikor Krisztus útjára vezette őket. Szenteket termett ez a föld, és hiszem, hogy szenteket terem ma is, ha „szurkolunk” egymásnak, ha egymás hitéből erőt merítve küzdünk, és figyelünk „edzőinkre”: Szent Királyunkra, Magyarország fővédőszentjére és a Boldogságos Szűz Máriára, Magyarország Patrónájára.
Fodor András
nyugalmazott püspöki helynök, plébános
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
