A lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozó második napján folytatódtak a magyar nyelvű katekézisek a São Jorge de Arroios templomban. A helyszín csordulásig megtelt az 1300 fiatallal.
A napot Fábry Kornél atya nyitotta meg. A reggeli imát és a hangolódó énekek után a résztvevők csoportonként fel-fel állva nagy ovációk közepette mutatkoztak be egymás számára, igazi örömteli hangulatot kialakítva a hatalmas templomban.
A katekézist megelőzően egy fiatal mély, őszinte tanúságtétele hangzott el az előző este tapasztalt élményéről. Elmesélte, hogy milyen nagy hatással volt rá annak a megélése, hogy a várakozó vonaton a közös imádság és csönd mennyire össze tudta fogni a különböző nemzetek fiataljait. A katekézist követően a résztvevők kérdezhették püspöküket. Balázs atya húsz, a fiatalok által feltett kérdésre válaszolt.
A második katekézis napja hálaadó szentmisével zárult, amelyen több, mint harminc pap koncelebrált Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mellett. Köszöntő szavaiban így szólt a fiatalokhoz: “Bennetek ott van az erő, ami a béke, a megújulás és a szeretet üzenetét továbbítja. Sokan keresik a megoldást a problémákra, a betegségekre. Hiszem azt, hogy ti fontos üzenetet tudtok közvetíteni. A béke, a megújulás és a szeretet üzenetét. Azért, hogy ezt meg tudjuk tenni, fontos, hogy odafigyeljünk arra a találkozásra, ami a szentmisében történik. Egészen személyes találkozás Jézussal. Ezért arra kérek mindenkit, hogy ne applikáción keresztül, hanem egészen személyesen tárja fel előtte gondolatait, problémáit, kéréseit.”
A szentmise homíliáját Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita, görögkatolikus szerzetes mondta. Szentbeszédében a napi evangéliumot magyarázta, három részre bontva elmélkedését. Kiemelte, hogy Jézus példabeszédében a halak összegyűjtésének a képe a mennyország létét fejezi ki: “Elképesztően gyönyörű a mennyország, ahova mi is meghívást kaptunk”. Rajtunk áll, hogyan döntünk. Akarunk-e bejutni oda vagy sem. Ugyanis a pokol is létezik. Oda is el lehet jutni. Hogy hova kerülünk, az utolsó döntésünkön fog múlni. “De hogy most azon a ponton mit fogsz mondani, az még nem biztos. Az életed minden pontján Jézus mellett döntesz? Az életed arról árulkodik, hogy Jézusé vagy? Hogy ott azon a ponton mit mondasz, azt most, ebben az életben építed fel. Nem a jócselekedeteid miatt jutsz be oda. Senki sem érdemli meg a mennyországot. Úgy kellene élnem, hogy az utolsó döntésem mellette szóljon. Vagyis minden döntésem mellette szóljon.”
Beszédje végén felhívta a figyelmet arra, hogy minden Ifjúsági Világtalálkozó az átformálódás ideje is, minden résztvevő számára. “Ne menjetek úgy haza, hogy semmi sem változott életetekben.”- zárta szavait Fülöp atya.
Forrás: MKPK Ifjúsági Bizottsága
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
