Mátraverebély-Szentkúton jártunk a Kármelhegyi Boldogasszony búcsúban

A Katolikus Egyház július 14-én ünnepli Szent Kamillt, a betegek, szenvedélybetegek, kórházak, kórházi dolgozók védőszentjét.
Munkatársi közösségünk 2023. július 16-án immár harmadik alkalommal vett részt az emléknapot követő hétvégén megtartott búcsúban.

„Szent Kamill, te egész életeden át hordoztad korod keresztjét és a felebaráti szeretet terhét, felkutattad a szükségben és nyomorúságban lévőket, s anélkül, hogy sok szót ejtettél volna, tetteiddel segítettél rajtuk. Gondoskodtál az éhezőkről és a betegekről. Mi a te testvéreid vagyunk, juttass nekünk a te buzgóságodból, a te bátorságodból, hogy Jézus nevében szolgálhassuk a szenvedőket! Ámen. Lellisi Szent Kamill atyánk, betegek pártfogója könyörögj érettünk!”

Mátraverebély-Szentkút elsősorban a csodatételeiről híres forrásvizéről és a Szűz Mária-szobráról nevezetes. Ugyanakkor a kegyhelyre látogatók megismerhetik a környék egyedülálló látványosságait is, mint például a ferencesek által működtetett barokk stílusú kegytemplomot, a remetebarlangokat vagy akár a csodás völgyben fekvő forráscsoportot is.

A Budapesttől 100 kilométerre található Mátraverebély-Szentkút kivételes adottságainak köszönhetően az egyik legkedveltebb zarándokhely az év minden szakaszában. Télen is kiváló hely az elcsendesedésre, az elmélyülésre, amelyhez segítséget nyújtanak a ferences atyák, a szentmisék, a lelkigyakorlatok és a kegyhelyet körülvevő túraútvonalak is.

***

A századok homályába vész Szentkút alapító eseménye, az első csoda, amikor a néma pásztorfiúnak megjelenik a Szűzanya egy tölgyfa koronájában. Arra szólítja fel, hogy ásson a fa gyökerénél, és igyon abból a vízből, amit ott talál, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogad, ás, vizet talál, iszik és megszólal. Ez a víz, a szent kút vize, amelyhez azóta rengetegen zarándokoltak el, hogy Mária segítségével az Istennél gyógyulást találjanak testi lelki bajaikra. Ez az a különleges vallásos ok, amiért erre a szent helyre (locus sacer), a Katolikus Egyház jóváhagyásával ellátogatnak az emberek.

A XVIII. századtól állnak ferences szerzetesek Szentkút, illetve az ide érkezők szolgálatában. Négyfős közösségünk számára ez elsősorban a búcsúk nagy közös ünnepeinek lebonyolítását jelenti. Ezeken kívül van lehetőség arra, hogy egy szerzetessel lehessen beszélni, szentgyónást elvégezni, szentmisén részt venni, bekapcsolódni a szerzetesek zsolozsmájába, vagy egyszerűen csak elcsendesedni néhány napra. Családos kikapcsolódásra, csoportos lelkigyakorlatokra, közösségek nyári táboraira, családi rendezvényekre, lakodalmakra, konferenciákra és továbbképzésekre is adottak a feltételek, melyeket a zarándok-központ munkatársaival együtt biztosítunk.

***

11.00 órakor került sor az Ünnepi szentmisére, melyet körmenet követett. A szentmise főcelebránsa Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita volt.

Homiliájában a főpásztor Mária alakját helyezte elénk. Máriáról nem sok helyen olvasunk a Bibliában – mondta -, és ahol szó esik róla, ott alakja összekapcsolódik a szenvedéssel. A Örömhír vételét követően, az Erzsébetnél tett látogatás után csak az elutasítással, a csalódással találkozik. Menekülés, szülés az istállóban, üldöztetés.  Azt látjuk, hogy elszenvedi az eseményeket, nem szól, nem tiltakozik, hanem elfogadja az által Isten neki szánt küldetést.

„Bocsásd el, Uram, szolgádat szavaid szerint békében, mert látta szemem Üdvösségedet, amelyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek” (Lk 2,29-32) – mondja Simeon, amikor a 40 napos Jézust, a kor szokásának megfelelően bemutatják a templomban.

Mária mosolya eltűnik, és nagyon elsápad, amikor Simeon így folytatja: „Ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak. A te lelkedet is tőr járja át, hogy sokaknak kiderüljenek a titkos gondolataik” (Lk 2,34-35).

A következő kép: a tizenkét éves Jézus a templomban marad (ld. Lk 2,41-52).
Mária fájdalma leírhatatlan, eltűnt a gyermeke, eltűnt reménye is, hisz „elvesztette” az Isten rábízott üzenetét.

A kánai menyegzőn is az elutasítással találkozik: „Mit akarsz tőlem, asszony! Még nem jött el az én órám.” – mégis, elfogadva helyzetét azt mondja a szolgáknak: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” (Jn 2)

A legfájdalmasabb elutasítás azonban a kereszt tövében éri: Jézus lemond az életéről, és Mária végignézi Fia megcsúfolását, szenvedését.

Ott van azonban ebben a jelenetben a remény is, hisz Jézus gondoskodik Máriáról, Jánosról és rólunk is, amikor ezt mondja: „Amikor Jézus meglátta, hogy ott áll anyja és az a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: Asszony, íme, a te fiad! Azután így szólt a tanítványhoz: Íme, a te anyád! És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány.”  (Jn19,26-27)

Mária a földön fájdalmas asszony lett, de ott an a Pünkösd, majd Mária mennybevétele, mely után boldognak mondja minden nemzedék.
„Hiszen tekintetre méltatta alázatos szolgálólányát: lám, ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék. (Lk1,48)

,,A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha – legszebb perceinkben –
A színéből is –  valamit.”

– idézte Remenyik Sándort a főpásztor, és felhívta a figyelmünket azokra a vértanúkra, akiknek élete szörnyű véget ért itt a földön – Apor Vilmos, Brenner János, Sándor István, Rózsa Tódor – de akik ma már a boldogok és szentek táborában élnek tovább.
Ha felülről, Isten szemével szemléljük magunkat, kirajzolódik az Isten terve velünk. Ez az evangélium, ezt kell megvalósítani nekünk is a mindennapokban – zárta gondolatait Kocsis Fülöp metropolita – érsek.

A szentmisét követően körmeneten vettünk részt a, majd közös ebéddel zártuk napunkat.

Az alábbiakban néhány hasznos információt osztunk meg a búcsúval kapcsolatban:

MIT IS JELENT A „BÚCSÚ”, AMI KEGYTEMPLOMUNKBAN MINDENNAP ELNYERHETŐ?
A Katolikus Egyház Katekizmusában (1471-1479) ezt olvassuk róla: a búcsúk tanítása és gyakorlata az Egyházban szorosan összefügg a bűnbánat szentségének hatásaival.

MI A BÚCSÚ?
Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése. A búcsút a katolikus ember – aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket – az Egyház segítségével nyeri el. A búcsú lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstől részlegesen vagy teljesen szabadít-e meg. Minden hívő nyerhet búcsúkat önmaga számára vagy az elhunytak javára.

A BŰNÖK BÜNTETÉSE
Ahhoz, hogy az Egyház ezen tanítását és gyakorlatát megérthessük, tudnunk kell, a bűnnek kettős következménye van. Egyrészt a súlyos bűn megfoszt az Istennel fennálló közösségtől, és ezért alkalmatlanná tesz az örök életre, az ettől való megfosztottság pedig „az örök büntetés”. Másfelől minden bűn – még a legkisebb is – a teremtményekhez való rendetlen ragaszkodással jár, ami szükségessé teszi a tisztulást, akár itt a földön, akár a halál után, az úgynevezett purgatóriumban (tisztítótűz, tisztítóhely). E tisztulás szabadít meg attól, amit „ideigtartó büntetésnek” nevezünk. E kétféle büntetést nem szabad valamiféle bosszúnak tartani, amellyel Isten kívülről sújtja az embert, hanem a bűn természetéből származó valóságként kell felfogni. Egy lángoló szeretetből fakadó megtérés létrehozhatja a bűnös teljes megtisztulását, úgy hogy semmi büntetés nem marad fenn. A bűn megbocsátása és az Istennel fennálló közösség helyreállítása magával hozza a bűn örök büntetéseinek elengedését, az ideigtartó büntetések azonban megmaradnak.

A keresztény embernek mindenfajta szenvedést és megpróbáltatást türelemmel kell viselnie, és amikor eljön a nap, a halált derűs lélekkel kell fogadnia. Az irgalmasság és a szeretet cselekedetei, az imádság és a különböző vezeklési gyakorlatok által igyekeznie kell, hogy teljesen levesse magáról a „régi embert” és magára öltse az „új embert”.

A SZENTEK KÖZÖSSÉGÉBEN
Az a keresztény ember, aki törekszik arra, hogy megtisztuljon bűneitől és Isten kegyelme segítségével megszentelődjön, nincs egyedül. Isten valamennyi gyermekének élete Krisztusban és Krisztus által, minden más keresztény testvér életével Krisztus misztikus Testének természetfeletti egységében, mint egy misztikus személyben, csodálatosan egybekapcsolódik. A szentek közösségében a hívők között – akár már otthon vannak a mennyei hazában, akár a tisztulás helyén szenvednek, akár még a földi zarándokúton vannak – valójában a szeretet és az lelki javak bőséges cseréjének maradandó köteléke áll fenn. E csodálatos cserében az egyik életszentsége javára van a többieknek, mégpedig fokozottabban, mint ahogy egynek bűne ártani tudott a többieknek. Így a szentek közösségének segítségnyújtása lehetővé teszi a bűnbánó bűnös számára, hogy büntetéseitől gyorsabban és hatékonyabban tisztuljon. A szentek közösségének e lelki javait az Egyház kincstárának is nevezzük. E kincstár nem az anyagi javak módján, évszázadokon át összegyűlt javak halmaza, sokkal inkább az a végtelen és kimeríthetetlen érték, amellyel a mi Urunk Krisztus érdemei és engesztelései bírnak Isten színe előtt. Ezeket az értékeket felajánlotta, hogy az egész emberiséget megszabadítsa a bűntől és eljuttassa az Atyával való közösségbe. Az Egyház kincstára maga Krisztus, a Megváltó. Ezen kívül e kincshez tartozik az a valóban mérhetetlen, megszámlálhatatlan, kimeríthetetlen és mindig új érték is, amellyel Isten színe előtt a Boldogságos Szűz Mária és az összes szentek jócselekedetei és imádságai rendelkeznek. Ők követték Krisztust, az Urat az ő kegyelmével, megszentelődtek, és véghezvitték az Atya által rájuk bízott művet. Megvalósították saját üdvösségüket, és ezáltal a Misztikus Test egységében hozzájárultak testvéreik üdvösségéhez is.

ISTEN BOCSÁNATÁNAK ELNYERÉSE AZ EGYHÁZ ÁLTAL
A búcsút az Egyház által lehet elnyerni, amely a Jézus Krisztustól kapott oldó és kötő hatalom birtokában közbenjár egy keresztény érdekében, és megnyitja neki Krisztus és a szentek érdemeinek kincstárát, hogy az irgalmasság Atyjától elnyerje a bűneiért járó ideigtartó büntetések elengedését. Ily módon az Egyház nem csupán segítségére akar sietni ennek a kereszténynek, hanem a jámborság, a vezeklés és a szeretet cselekedeteire is serkenteni akarja. Mivel a tisztulás útján lévő elhunyt hívők tagjai a szentek ugyanazon közösségének, segíteni tudunk rajtuk többek között azzal is, hogy búcsúkat nyerünk számukra úgy, hogy a bűneikért járó ideig tartó büntetés elengedést nyerjen.

Berényiné dr. Felszeghy Márta
koordinátorDNYEM Kórházlelkészi Szolgálat