„Keresztelő Szent János mindannyiunk példaképe, mert az életével rámutatott Jézusra. Imádkozzunk szentelendő testvéreinkért, hogy ők is papként Krisztusra mutatva jelek tudjanak lenni mindnyájunk számára!” – fogalmazta meg fohászát Palánki Ferenc megyéspüspök június 23-án, Keresztelő Szent János születésének vigíliáján – a papszentelés előestéjén – a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban bemutatott szentmisén, ahol az egyházmegye szentelendő diakónusai: Csapó Márton és Mike Ervin előtte tettek esküt Isten szolgálatára és a papi szolgálattal járó követelmények vállalására.
A főpásztor az eskütétel után konszekrálta a szentelendők kelyheit, amivel majd bemutatják az első szentmiséjüket.
A szentmisén többek között részt vett Gernot Wisser SJ, a Pápai Német-Magyar Kollégium rektora, dr. Törő András püspöki irodaigazgató, a nyíregyházi egyházközség papjai, erdélyi lelkipásztorok, a diakónusok szülei, családtagjai, rokonai, barátai, az egyházközség hívei.
„Nincs nagyobb dicsőség, mint Istennek szolgálni. Amikor az egész életünket odaadjuk Isten szolgálatára, ennél többet, nagyobbat nem tehetünk” – fejezte ki örömét Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában, hogy egyházmegyénkben két fiatal fölesküszik az Isten szolgálatára.
A főpásztor Keresztelő Szent János szüleire mutatott, akik „igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek, az Úr parancsai és rendelkezései szerint” (Lk 1,6). Idős korukra már elveszítették a reménységüket, hogy valaha gyermekük születik. Még Zakariás, az édesapa is – aki hivatásos hívő volt –, kételkedett abban, hogy Isten szólhat hozzá, de Isten szólt hozzá.
„Ha valaki igaz és hívő még nem jelenti azt, hogy ne lehetnének kételyei. Vannak bennünk kétkedések, nehézségek, de Isten ezeken átlép, az ajándékozó jóságával odaadja a legdrágább élet ajándékát. Keresztelő János egész életével rámutat Jézusra: »Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!« (Jn 1,29). Mi is így éljük ezt meg, hívő emberek vagyunk, törekszünk arra, hogy igaz emberek legyünk, de sokszor vannak nehézségeink, kételyeink, nem értjük az Úr cselekedeteit, de a végén minden a helyére kerül: megszületik a gyermek, aki majd rámutató jel lesz, és bennünk is megszületik az a hívő, aki az életével rá tud mutatni Jézus megváltó szeretetére.
A szentelendő fiatalokban is voltak kétségek, nehézségek – olvashattuk a velük készült interjúban –, de beérett az imádság gyümölcse. Most már csak örülünk, hálát adunk azért, hogy Isten megszólította őket a különleges szolgálatra, feladatra, életmódra” – fogalmazott a főpásztor.
Végül a 16. Zsoltár sorait ajándékozta a szentelendőknek, amely imádságról XVI. Benedek pápa papszentelése előtti estén elmélkedett. Püspök atya kérte a szentelendőket, hogy majd ők is elmélkedjék azt át.
„Az Úr az én örökrészem
Oltalmazz engem, Istenem,
mert én benned bízom.
Így szólok az Úrhoz: „Istenem vagy nekem,
nincs más javam rajtad kívül.”
A dicső és szent férfiakhoz, akik földünkön élnek,
vonzódom egész szívemmel.
Bajt bajra tetéznek maguknak,
akik idegen istenek után futnak.
Véres áldozataikban nincsen részem,
még csak nevüket sem veszem ajkamra.
Az Úr az én örökrészem és kelyhem,
te irányítod, Uram, sorsomat.
A mérőzsinór értékes részt juttatott nekem,
valóban pompás az én örökrészem.
Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem,
még éjszaka is a jóra int engem bensőm.
Szüntelenül magam előtt látom az Urat,
ő áll jobbomon, hogy el ne essem.
Ezért örül az én szívem,
és ujjong a lelkem,
sőt reménységben nyugszik testem is.
Mert nem hagyod lelkemet a holtak honában,
és nem engeded, hogy pusztulást lásson szented.
Az élet útját mutatod nekem,
örömmel töltesz el színed előtt,
és mindörökké tart az öröm jobbodon!” (Zsolt 16,1-11)
A homília után következett a szentelendők eskütétele, amelyben ünnepélyesen elmondták az Apostoli Hitvallást, majd kezüket az evangéliumra téve hűségesküt tettek az egyház nevében végzett hivatal felvétele előtt:
“Áldozópappá szentelésemkor ígérem, hogy a Katolikus Egyházzal való közösséget mind szavaimban mind cselekedeteimben mindig megtartom.
Készségesen és hűségben vállalom mindazon kötelezettségeket, amelyekkel akár az egyetemes, akár a helyi egyháznak tartozom, ott ahol a jog előírásai szerint hivatott vagyok szolgálatomat elvégezni.
Az általam betöltött hivatalban, amit az Egyház nevében végzek, a hitletéteményt egészében megőrzöm, hűen továbbadom és magyarázom, mindazt pedig, ami ezen tanítással ellenkezik elutasítom.
Az egész Egyház egységes fegyelmi rendelkezéseit követem és megőrzöm, és minden egyházi törvény iránt tiszteletet tanúsítok, különösképpen az Egyházi törvénykönyvben foglaltak iránt.
Keresztény engedelmességgel követem mindazt, amit a szent Pásztorok mint a hit illetékes tanítói és oktatói kihirdetnek, vagy amit mint az Egyház vezetői meghatároznak, a megyéspüspököket pedig hűségesen segítem, hogy az Egyház nevében és megbízásából végzett apostoli tevékenység, ugyanazon Egyház közösségében eredményes legyen.
Így segítsen engem az Isten és a szent Evangélium, melyet kezemmel érintek!”
A papszentelésre június 24-én, szombaton kerül sor Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. Palánki Ferenc megyéspüspök a 10 órakor kezdődő szentmisében áldozópappá szenteli Csapó Márton és Mike Ervin diakónusokat.
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
