Templomi ballagás és Te Deum a mátészalkai Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában

„Ti vagytok a föld sója! Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!”
2023. június 11-én délután hálaadó szentmisén búcsúztunk el a Széchenyi István Katolikus Német Nemzetiségi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola három ballagó nyolcadikos osztályától Mátészalkán, a Szeplőtelen Fogantatás-templomban.

A tanév utolsó közös lelki programja ez a hálaadó mise, amikor diákok és pedagógusok, szülők együtt köszönjük meg a Jóisten jelenlétét életünkben, s köszönetet mondunk az elmúlt 8 év ajándékaiért, kegyelmeiért, a közösen megtett útért.

Dienes Béla intézményvezető úr ünnepi köszöntőjében megköszönte a Jóisten kegyelmét, mely a nyolc év alatt végig kísérte munkánkat, a fenntartó egyházmegye anyagi és erkölcsi támogatását, Palánki Ferenc megyéspüspök gondoskodó szeretetét. Hálával tartozunk iskolánk lelkivezetőjének, Heidelsperger István püspöki helynök atyának, aki közösségünk lelki életének gondozását, vezetését hittel, szeretettel végezte ebben az évben is, s nem utolsósorban megköszönte a szülők bizalmát, hogy nyolc évvel ezelőtt ránk bízták gyermekeiket, akiket együtt nevelhettünk, hogy megértették, támogatták törekvéseinket.
Végül Pilinszky Jánost idézte: „Mert mit is jelképez tulajdonképp az ajándék annak részéről, aki adja? A valódi ajándék lényegében önmagunk egy darabja…” Reméljük, belőlünk is elvisztek egy darabot magatokkal! A nyolc iskolai év számadását elvégezve megállapíthatjuk, hogy valóban tudtunk az elmúlt nyolc esztendő alatt tisztességes, komoly munkát végezni, elkötelezettnek lenni a keresztény értékrend iránt, képesek voltunk arra, hogy diákjainkat felvértezzük a megszerzett tudásanyagon túl azokkal az emberi értékekkel, amelyeket fontosnak tartunk a keresztény ember életében.

Iskolánk lelkivezetője, Heidelsperger István oktatásügyekért felelős püspöki helynök atya meghívására, dr. Krakomperger Zoltán általános helynök atya vezette az igeliturgiát, s látta el lelki útravalóval végzős diákjainkat.
A ballagási ünnepség elején Krakomperger Zoltán atya kifejezte, hogy összejövetelünk célja nem lehet más, mint hálaadás a mennyei Atyának földi életünkért, valamint azokért a törődő lelkületű emberekért, szülőkért, nevelőkért, akik körülvettek s elsegítettek bennünket a ballagás napjáig. Őszinte köszönet illeti őket a szigorért és a megengedésért is. Az ember rendeltetése nem más, mint hogy a mindenség legyen a szellemi otthona. Ebbe az otthonba nyertek bevezetést a ballagó diákok az intézményünkben folyó katolikus nevelés által.

A sóról szóló evangéliumi részlet még 2000 év távlatából is magával ragadja az embert, folytatta magyarázatát Zoltán atya. Minden háztartásban kell, hogy legyen belőle elegendő, hiszen egyik sajátossága az, hogy ízessé teszi az ételt. Nagy szükség van arra, hogy azok a diákok, akik az értelem és a krisztusi hit fényénél a teremtett világot megismerték, képviseljék azt folyamatosan, hiszen általuk akar és tud olyan ízessé válni a világ, amely az Isten elgondolása szerint egyedül méltó az emberhez. A katolikus általános iskola annak a tudatnak a gazdagságával bocsájtja útra a diákjait, hogy valóban elhiggyék, a többi Krisztusban hívő emberrel együtt ők maguk is a föld sója.

Helynök atya felhívta figyelmünket arra is, mennyire fontos az értékgyarapító helytállás. Az otthonról hozott, iskolában megerősített értékek gyarapítása testi, lelki, értelmi, érzelmi erőbevetést követel, ez pedig senkinek sem könnyű feladat.
Le kell győzni önmagunk féltését, a kényelem ártalmas vonzását, szükséges, hogy legyen találékony bátorságunk, hogy élhetőbbé tegyük magunk körül a világot. Az értékgyarapító helytállás során nem más, mint Jézus Krisztus ízlését kell képviselnünk. Ő maga senkit nem vetett meg, senkit nem nézett le és senkit nem ítélt el. Mindenkit gyámolított és felemelni akart. Zoltán atya felhívta a végzős diákok figyelmét arra, hogy egyetlen igazi céljuk a krisztusi ízlés kell legyen. Ez a kihívás valójában hosszútávú, egy egész életre elegendő feladat.

A só másik fontos rendeltetése, hogy megakadályozza a romlást. A hívő ember is ilyen feladatot lát el a környezetében, ellenáll a romlásnak, a szellemi, lelki, érzelmi pusztulásnak. Egy jó katolikus iskola kiváló alapozó munkát lát el, hiszen a kibocsátandó diákokat megtanítja a romlással szemben ellenállni, s megtanítja arra is, hogyan tudnak segíteni másoknak megőrizni emberi méltóságukat.

„Ti vagytok a világ világossága! Fényeskedtek, mert árasztjátok az értelemnek és a hitnek a világosságát, mely ugyanattól az Istentől van, mindkettő tőle ered. Mindkettő világosság őhozzá akar elvezetni minden embert”- szólított meg minden jelenlévőt Krakomperger atya. Az értelem világossága lenyűgöző, de igazából nem lehet teljes, ha nem lép szövetségre a hit világosságával. A kettőből származó világosság jelenti, hogy az ember teljes életet él. Gyönyörű jelkép az oltár két gyertyája is, mely ezt a két világosságot szimbolizálja. A köztük elhelyezett kereszt pedig a két világosság összetartozását jelképezi. Valójában ebbe nyertek beavatást a nyolc év alatt katolikus iskolánk tanulói.

„Ragaszkodjatok az értelem világosságához, és ne mondjatok le a hit világosságáról!” – figyelmeztette beszéde végén a diákokat Zoltán atya. „Az embernek olyan nagy a méltósága, hogy mind a kettőnek a világosságát is képes hordozni. Ez a hozzátok méltó kihívás, és megtaláljátok majd a hozzá való erőt is!”

Kedves Ballagóink! Sose felejtsétek el, hogy „olyan a tudás vallásosság nélkül, mint a fény láng nélkül. Világít, de nem melegít.”

Kívánjuk, hogy középiskolás éveitek alatt tudásotokat gyarapítsátok, s hiteteket erősítsétek! Középiskolás éveitekhez sok sikert kívánunk! Isten áldása kísérje életeteket!
Szeretettel búcsúzunk Tőletek!

Dr. Bálint Albertné
vizuális kultúra tanár, nyolcadikos osztályfőnök

Fotó: mátészalkai Széchenyi István köznevelési intézmény

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye