Könyvbemutatót tartottak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye meglapításának 30. évfordulója alkalmából a KÉSZ helyi közösségének szervezésében június 8-án Debrecenben, a Szent József köznevelési intézmény dísztermében.
Ebben az évben számos programon, rendezvényen emlékeznek meg a megalapítás 30. évfordulójáról. Erre az alkalomra három könyvet is kiadott az egyházmegye: Bosák Nándor: Kenyérosztó Antológia című kötetét, az Öröm-Hír Évkönyv ünnepi különszámát és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye új Sematizmusát.
A könyvbemutatón Bosák Nándor: Kenyérosztó Antológia című könyvével és ezt követően az Öröm-Hír Évkönyv ünnepi különszámával is ismerkedhettek az érdeklődők, amelyeket a helyszínen is meg lehetett vásárolni, illetve dedikáltatni.
Az „Isten szavának erejében és világosságában” című Öröm-Hír különszámának ismertetése ITT olvasható.
A köteteket Nyíregyházán is bemutatták, amelyről rövid beszámolót és képgalériát ITT találhatunk.
Nándor püspök atya régi ismerőseivel, barátaival is találkozott a jó hangulatú összejövetelen, amely kötetlen beszélgetésre, egymás felőli érdeklődésre is adott alkalmat. A debreceni Megtestesülés Plébánia nevében a képviselő-testület tagjai is köszöntötték, megköszönve püspök atya megyéspüspöki szolgálata alatt épült templomukat. Dr. Bódis Zoltán a házigazda intézmény vezetője pedig a napokban ünnepelt iskolai főépület átadása alkalmából jelképes ajándékot adott át a gyémántmisés püspök atyának, aki 1996-ban újraalapította a Szent József Gimnáziumot.
A könyvbemutató meghitt előadással kezdődött, a papszentelés előtt álló Csapó Márton, egyházmegyénk egyik diakónusa hegedű előadásával köszöntötte a gyémántmisés Nándor püspök atyát.
Ezt követően dr. Krakomperger Zoltán általános helynök, a kiadványok szerkesztője ismertette a két kiadványt.
A könyvbemutatón Palánki Ferenc egyházmegyénk megyéspüspöke is részt vett. A kötetek ismertetése után köszöntötte Nándor püspök atyát majd Pál apostolt idézte: „Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést az Isten adta” (1Kor 3,6). Isten szándékából Nándor püspök atya alapozta meg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét, amelyet most én építek tovább, de a növekedést az Úr adja – fogalmazott Ferenc püspök.
Ezután megköszönte Krakomperger Zoltán helynök atyának a kötetek gondozását, szerkesztését, majd utalt a következő gondolatra, amely az Öröm-Hír ismertetésében hangzott el: „az igehirdetőnek engednie kell, hogy Isten Szava, melyet hirdet, elsőként őt szólítsa meg, szíven találja, mert amint Szent Ágoston mondja: »Biztosan gyümölcstelen marad az, aki kifelé prédikálja Isten szavát, de bensőjében nem hallgatja azt«. A főpásztor hozzátette: „mindannyian, hívő emberek, Isten igéje által szíven talált emberek vagyunk, amely lehet egy pillanat, vagy egy hosszabb érési folyamat”. Példaként egy rövid történetet osztott meg a jelenlévőkkel.
A történet szerint egy fiatal pár fölkereste az atyát, mert elhatározták, hogy megismerkednek a hittel és házasságot kötnek. Elmondták a lelkipásztornak a megtérésük történetét, miszerint egyik alkalommal betértek egy templomba, és leültek a hátsó padba. A zenekar éppen befejezte a próbát, és a hegedűs odament hozzájuk, kérve őket, engedjék meg, hogy még egy kicsit gyakorolhasson…
„A fiatal pár így fogalmazott: Ott ültünk a templomban, és nem volt ott más, csak mi ketten, a hegedűs, a hegedűszó és a végtelen. Ez indította elé őket a hit útján. Egy-egy ilyen mozzanat, egy hegedűszó, gondolat egy könyvből – ami Isten szépségét adja nekünk – , szíven talál és erőt ad, hogy a hit útját járjuk és az örök élet maradandó gyümölcseit teremjük – zárta gondolatait Ferenc püspök, és a történethez kapcsolódóan külön köszönetét is kifejezte Csapó Márton diakónusnak a hegedűjátékáért.
***
Az alábbiakban Zoltán atya, Bosák Nándor, Kenyérosztó Antológia című kötetét mutatja be. Az elhangzott gondolatokat szerkesztve közöljük.
Fedezzük fel a kötet címének üzenetét!
E kiadványban nem püspök- és paptestvéreinek, vagy tollforgató tisztelőinek írásműveit olvashatjuk, ahogyan ez megszokottá vált a jelentős évfordulókhoz érkezők köszöntésekor, hanem az idén kétszeresen jubiláló főpásztor visszaemlékezéseiből, homíliáiból, előadásaiból, egyházmegyei körleveleiből, a vele készített interjúkból és a sajtóban közölt írásaiból összeállított gyűjteményt. A kötetben található írások tehát méltán alkotnak egy antológiát.
Megéri némi figyelmet szentelnünk e műfaj elnevezésének. Az antológia görög eredetű szóösszetétel, és virágszedést jelent. Etimológiailag az anthosz (virág) és logia (szedés, gyűjtés) szavakból eredeztethető.
A kötet címében olvasható kenyérosztó melléknév emlékezetünkbe idézi a kenyérszaporítás csodájának szinoptikus evangélisták szerinti feldolgozásából azt a jelentős mozzanatot, hogy Jézus „megtörte a kenyeret, és odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét” (Mk 6, 41; vö. Mt 14, 19; Lk 9, 16). Ezzel a rendelkezéssel Jézus — a testi éhség csillapítása érdekében — a földi kenyér kiosztásának karitatív szolgálatába állította tanítványait.
A földi kenyér kiosztásának karitatív szolgálata már előre jelezte az ekkléziológiai kenyérosztást, amely az apostolok feltámadt Mesterüktől elnyert küldetésének elvitathatatlanul lényegi része: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Az apostolok és utódaik ekkléziológiai természetű kenyérosztásának célja, hogy az örök élet Jézustól származó és egyházára bízott eszkatologikus igéjének hirdetésével gyűjtsék egyházba Isten szétszóródott gyermekeit, és a megváltás kegyelmi ajándékainak közvetítésével táplálják a hívők lelkét, mivel valljuk: „nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (MTörv 8,3).
Ismerkedjünk meg a kötet tartalmának elrendezésével!
A 323 oldal terjedelmű, hét fejezetből és egy képmellékletből álló antológia egyházmegyénk főpásztorának, Palánki Ferenc püspök atyának a kétszeresen jubiláló püspöktestvére papi és főpásztori szolgálatát méltató köszöntőjével kezdődik. Ezt követi a szerkesztői előszó.
Az ÉLETÚT c. I. fejezetben megismerkedhetünk Nándor püspök atya életének főbb állomásaival, felidézve azt az interjút, amelyet Gróf Lajos készített vele, és amely megjelent Az ígéret örökösei. Papi életutak az évezred elejéről (Miskolc, 2002) c. kötetben. Ebből a részből megtudhatjuk szolgálati helyeit és beosztásait: volt káplán Sajószentpéteren (1963), Sirokban (1963–1965), Verpeléten (1965–1968), Miskolc-Mindszenten (1968–1970), Mezőkövesden (1970–1974) és Eger-Belvárosban (1974–1977). Egerben a papnevelő Intézet teológiai tanára és spirituálisa (1977–1990), majd rektora (1990–1993). A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke (1993. május 31. – 2015. szept. 21.) és apostoli kormányzója (2015. szept. 21. – nov. 14). Nyugalmazott 2015. november 15-től.
Az I. fejezet tartalmazza a szerző visszaemlékezését arra, hogy 13 évig volt spirituális az egri szemináriumban. Ennek a feladatkörnek gyötrelmeiről és áldásairól a szerzőnek ezt a vallomását olvashatjuk:
„A spirituális feladata, hogy irányítsa a kispapok imaéletét, liturgikus tevékenységét. Meg kell tanulniuk imádkozni: táplálkozni a Szentírásból és a liturgiából úgy, hogy aztán papként másokat is tudjanak vezetni. Ezek között egyik feladatom volt, hogy naponta előkészítsem a kispapok elmélkedését. Ez abból állt, hogy rövid előadás formájában gondolatokat adtam, hogy azokat továbbgondolják, arról elmélkedjenek. Ez általában 10-15 perces beszéd volt. Sokszor bizony terhes volt minden nap valami „táplálékkal” előállni, de alapjában nagyon szép feladat volt. Magam is gazdagabb lettem általa. Napról napra foglalkozni – gondolkodni – a Szentírás és a keresztény lelki hagyomány egy-egy kérdésével úgy, hogy szem előtt tartom a mai igényeket, feladatokat, és az örök igazságok fényében keresem a mai válaszokat. Mindez kialakított egy készséget és látásmódot a vallási és lélektani igazságok továbbadásában” (50. o.)
Megtaláljuk ebben a fejezetben az idén harminc éve, püspöki beiktatásakor tartott homíliáját; értékelő visszatekintést 2018-ból a 25 éves a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyére; a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye átadásakor, 2015. november 14-én elhangzott beszédét; a Szolgálni derűvel c. interjút, amely 2009-ben az Új Ember Kalendáriumban jelent meg. Ebben találjuk meg az evangelizáció Nándor püspök atya szerinti értelmezését, amely így szól: „Az evangelizáció – az, hogy eljuttatom az emberekhez Jézus Krisztus üzenetét, és segítséget adok ahhoz, hogy kitörjenek reménytelen állapotukból – a legnemesebb karitatív tevékenység. Az igazi szeretetszolgálat „odaállást” jelent a rászorulók mellé az élet különböző helyzeteiben. A papi szolgálat pedig erre számtalan lehetőséget nyújt” (68. o.).
Az I. fejezetben végül okulásunkra szolgálhat Kovács Ágnes 2019-ben készült beszélgetése az akkor 80 éves Nándor püspökkel A „visszavonulás” természetes része az ember életének címmel. Püspök atya vallomása a békés visszavonulásról:
„Meg kell tanulni az elszakadást, és azt, hogy félelem nélkül, bizalommal nézzünk a jövőbe. Az időskorú ember napról napra tapasztalja, hogy lefelé tart a pályája. Minden, ami körülöttünk van, az élet és benne az Egyház élete, tovább megy a maga útján, ő pedig egyre inkább kimarad ebből. Ezt türelemmel kell elfogadni. Nagyon lényeges, hogy az ember hogyan éli meg ezt a kivonulást. Van, aki állandóan panaszkodik, siránkozik, mert már ez se megy, az se megy, vagy azért kesereg, mert nem figyel rá a környezete úgy, amint szeretné. Aki mindig azon gondolkozik, amit el kell hagynia, és az emlékeiben is csak a negatív történésekkel foglalkozik, nyugtalanná, békétlenné teszi öreg napjait. (…) Az öregkorban az ember lassan elkopik. Nemcsak a betegségek miatt, hanem az élettér is beszűkül. Megéljük, hogy egymás után eltávoznak rokonaink, kortársaink, jó ismerőseink, ritkul körülöttünk az erdő, és világosodik az égbolt. Ez akkor lesz békés, ha ezt életünk természetes állapotaként éljük meg és elfogadjuk. A „múltat” békében elengedjük, a „jelent” elfogadjuk, a „jövőt” Istenre bízzuk. Persze, ez nem mindig megy könnyen, de ha tiszta a hitünk, és van egy kis humorérzékünk, akkor sikerül. Így válik szabaddá az ember önzésétől, illúzióitól. Persze erre nemcsak az öregeknek van szükségük” (70k).
A II. fejezetben elmélyülhetünk a Katolikus Egyháznak a PAPI SZOLGÁLATRÓL képviselt tanításában hat előadás segítségével. Ezek a következők:
A hivatások helyzete Magyarországon
Az egyházmegyés pap lelkisége
A Szentlélek megújító tevékenysége a papi életben
Papi életszentség – 21. század
A papság helyzete egy püspök szemével
A papság lelkiállapota
A papi szolgálat ágas-bogas témájához kapcsolódik egy újságcikk is Názáret misztériuma címmel.
A papi szolgálatról szóló katolikus tanítás bemutatása a legkülönfélébb fórumokon hangzott el: az Európai Hivatásgondozó Intézetek Konferenciáján Esztergomban, az Unio Cleri összejövetelein Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ülésein, az egri Szeminárium háromszáz éves fennállásának jubileumi ünnepségén, az Országos Kateketikai Kongresszuson Budapesten és papi rekollekción.
A PAPI SZOLGÁLAT KERETEIRŐL c. III. fejezetben képet kapunk az egyházközségek megújításának nagyszabású tervéről a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében, a lelkipásztori tervezésről, a paphiányból adódó feladatok számbavételéről, a magyar papképzés helyzetéről, evangelizációs stratégiákról, a plébániáról mint a hit megőrzésének és továbbadásának helyéről, a plébániák rendszerének korszerűsítéséről, és végül olvashatunk egy, a Távlatok című folyóirat főszerkesztőjéhez, Szabó Ferenc jezsuitához írt levelet. Ebben Nándor püspök atya reflektál a világiak bevonásáról szóló római dokumentum (Klérus Kongregációja: Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztori szolgálatában való együttműködéséből fakad, Szent István Társulat, Budapest 1998) ismertetésére.
A LITURGIÁRÓL szóló IV. fejezet hozzá fog járulni liturgiaértésünk és -szeretetünk növekedéséhez, és liturgikus műveltségünk színvonalának emelkedéséhez, ha elolvassuk az ebben a részben található hat előadás szerkesztett változatát és dr. Keresztesné dr. Várhelyi Ilonának a Távlatok c. folyóiratban megjelent beszélgetését Bosák Nándorral, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Liturgikus Bizottságának korábbi elnökével. Az előadások a következők: Az imaórák liturgiájának jelentősége a szent szolgálatra rendelt személyek életében, Isten Igéje a liturgiában, Küldetésünk: az Egyház megjelenítése a világban, A szentségek – A húsvéti misztérium szentségi ünneplése és végül Liturgikus teológia ma.
A PÜSPÖK AZ EGYHÁZBAN c. V. fejezetből megismerhetjük az Egyházban isteni jogon létező apostolutód szolgálatát, a laikusok tevékenységét a főpásztor szemével és a püspök és a papok kapcsolatának komplexitását.
A PÜSPÖK A KÖZÉLETBEN c. VI. fejezet tartalmazza – a teljesség igénye nélkül – Nándor püspöknek a közéletet érintő megnyilatkozásait szóban és írásban. Kiemelt területek a következők: megszólalások az egyházmegye határain túlmutató püspöki szolgálat során (Adventi hitvallásunk: „Jézus Krisztus az Úr!” [Fil 2,11], „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!” [Jn 7,37]); állásfoglalások az ökumenében (A Debreceni Disputa körkérdése a Biblia éve alkalmából), a társadalmi életben (Társadalmi veszélyforrások és azok orvossága, Az új pogányságról) és a tudomány legkülönfélébb ágait művelők körében (Teológiai oktatás Egerben a XVIII. században, Tudomány és teológia; Pro Cultura Christiana díj Erdélyi Zsuzsannának).
A MEGEMLÉKEZÉSEK BOSÁK NÁNDOR TOLLÁBÓL c. VII. fejezetben Nándor püspök közvetlen hangvételű megemlékezéseit olvashatjuk. 2005-ből Ajándék és titok címmel II. János Pál pápáról, valamint Seregély István egri érsekről (Az aranymisés Seregély István egri érsek köszöntése). Kartal Ernő, egykori szemináriumi kollégájáról („Hogy segítsek!” Emlékeim Kartal Ernőről) és Barsi Balázsról (Hivatás és lelkesedés. Gondolatok Barsi Balázs atya 70. születésnapja alkalmából).
A vizuális kultúrához nagy erővel kötődő korszakunkban a kötet olvasását a szerző életéből igényesen válogatott diakrónikus képmelléklet teszi még élményszerűbbé.
Milyen a Kenyérosztó antológia előbb ismertetett tartalmából elénk táruló összkép?
Bosák Nándor püspök különböző összejöveteleken és ünnepségeken elhangzott beszédeinek és előadásainak gyűjteménye megismerteti velünk életútját, majd elénk tárja papi és püspöki szolgálatának irányadó koordinátáit az alábbi négy küzdőtéren:
az üdvösség forrásához elkísérő lelkipásztorkodásban
az istendicsőítő és embermegszentelő liturgiában
az apostolutód részegyházszervező és -kormányzati tevékenységében
és a közélet szolgálatában.
Ez a négy küzdőtér szerves hálózatot képez egymással annak köszönhetően, hogy mindegyiken valóban kenyérosztás történt, azaz Nándor püspök atya valóra váltotta a püspöki jelmondatában rejlő, cselekvésirányító felszólítást: Törd meg az éhezőknek kenyeredet (vö. Iz 58,7). Ezért megalapozottan lehet ennek a kötetnek a címe: Kenyérosztó antológia.
Bosák Nándor, az idén kétszeresen jubiláló főpásztor nem fáradt bele abba a –Szentlélek erejében teljesíthető – kenyérosztó küldetésébe, amelyet püspökké szentelési és hivatalába iktatási szentmiséjén a debreceni Szent Anna-székesegyházban 1993. június 15-én így foglalt szavakba: „Szeretném megértetni, hogy azért kapunk kenyeret, hogy másokkal megosszuk, és a magunkét is úgy gyarapíthatjuk, ha megtörjük.”
A karitatív, ekkléziológiai, krisztológiai és eukarisztikus kenyérosztás szolgálatát ellátó, az idén kétszeresen jubiláló Nándor püspök atya — a szinodalitás elvének érvényesüléséért — közös utat jár e négyféle kenyérosztó tevékenység befogadóival azáltal, hogy mindnyájan Krisztusra, az élő kenyérre éheznek, és elkötelezettek abban, hogy hitvalló életükben valóra akarnak váltani minden igét, amely az Ő ajkáról származik.
A kötet Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök saját kezdeményezéséből készült, a szerző pappá szentelése hatvanadik és püspökké szentelése harmincadik évfordulójára.
A kötet kiadója a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye.
A szöveget Kocsány Piroska gondozta.
A szerkesztői feladatot Krakomperger Zoltán látta el.
A nyomdai munkákat Debrecenben a Kapitális Nyomda végezte
A Bosák Nándor, Kenyérosztó Antológia című kötete, valamint „Az Isten szavának erejében és világosságában” című Öröm-Hír különszáma megvásárolható: a debreceni Szent Anna Főplébánia irodájában és a debreceni Szent Anna-székesegyházban.
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
