Az Örvendetes Olvasó harmadik tizedét imádkozva, figyeljünk a gyermekét világra hozó Máriára és világra jövő Fiára, Jézusra.
Miben követhetem Máriát? Szent Pál apostol azt írja a korintusiakhoz írt első levelében, hogy „a Lélek ajándékait ki-ki azért kapja, hogy használjon vele” (1Kor 12,7). Mondhatjuk azt, hogy Szűz Mária a legnagyobb ajándékot kapta a Szentlélektől. Az ő testéből alkotta meg a Megváltó emberi testét. Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte. Mária tehát tökéletesen szolgál a kapott ajándékkal, amikor arra a világra szüli gyermekét, amely világ megváltásáért a méhében testet öltött. Jó, ha minden szüléshez közeledő édesanya és férje gondol erre.
Istentől kapták az ajándékot, hogy gyermekük fogant, úgy készüljenek gyermekük születésére és felnevelésére, hogy segítsék felismerni azt a hivatást, amire az Isten már anyja méhétől meghívta őt. Ha papi szolgálatra, vagy szerzetes életre szóló hivatás jeleit fedezik fel, akkor annak követésében segítsék találékony szeretettel, ahogyan József és Mária tették ezt Jézussal. Olyan hitben és szeretetben élő családi légkört alakítsanak ki, amely segíti gyermekük hitben való elmélyülését, hogy Isten vonzását felismerje, és kész legyen annak követésére. Az Imaszövetség magányos, vagy idősebb tagjai pedig ilyen lelkületű keresztény családokért imádkozzanak.
Mit tanulhatunk az e világra született Jézustól? Ő volt az egyetlen, aki megválaszthatta volna, hogy milyen körülmények közé szülessen. Ő viszont „kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember” (Fil 2,7). Az anyaméh biztonságából a zord világba csöppenve, teljesen kiszolgáltatottá vált. Mária és József nem kényeztették, de mindenre készek voltak, hogy gyermeki kiszolgáltatottságában a veszélyektől megvédjék. Ő pedig engedelmeskedett nekik.
A gyermekvédelem nem a mindent megadó kényeztetést jelenti, hanem a kiszolgáltatottságban, próbatételekben biztonságot nyújtó mellettük állást. Ha ezt jelenti számukra a család, akkor könnyebben engedelmeskednek. Isten hívásának, akaratának engedelmeskedő fiatal csak engedelmességre nevelt gyermekből lesz. Ez is gyakran szerepeljen imaszándékunkban, hogy a családokban újra verjen gyökeret a szeretetből való engedelmesség.
Más síkon is elmélkedhetünk erről a titokról. A legtöbb helyen június hónapban történnek a papszentelések. Gondolhatunk arra, hogy a hivatások a papszentelésig a „méhen belüli” állapotban vannak, a felszenteléskor „születnek erre a világra”. Amint az Egyház a „méhen belüli” állapotban volt, amíg Jézus emberi testben tanítványaival volt, és akkor született meg, amikor kiáradt a Szentlélek.
Sokan azt gondolják, hogy a papszenteléssel célba ért a hivatásokért végzett ima. Úgy tudom, Kodály Zoltánnak tulajdonítják ezt a mondatot: „Ki miben kezdő, abban gyermek.” Az újmisés pap, „újszülött pap”. Nagyon is rászorul az Imaszövetség és a helyi (ahova kerül) egyházközség imájára, nem kényeztető, de óvó, védelmező szeretetére. Imádkozni kell érte és segíteni, hogy papi méltóságát ne tekintse olyan dolognak, amihez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kész legyen magát kiüresíteni, hasonlóvá lenni az emberekhez, akikhez küldetett. A meg nem értésekből, kudarcokból, szenvedésekből ne elkeseredés, hite-vesztés fakadjon, hanem engedelmességet tanuljon, engedelmességet a Szentléleknek, engedelmességet azoknak, akik Isten akaratát közlik számára. Ennek a mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig való engedelmességnek a megérésében nagy segítséget jelent a rábízottak engedelmessége, akik papjukban Isten szavának, akaratának a tolmácsát látják. Az imádság mellett így is hozzá lehet járulni, papjaink hivatásukban való megerősödéséhez, megszentelődéséhez.
Jézusodat világra szülő Mária, Egyházunk anyja, könyörögj a papi édesanyákért, az Egyháznak papot nevelő keresztény családokért, és oltalmazd papságra készülő, papi szolgálatukat megkezdő gyermekeidet!
Fodor András nyugalmazott plébános
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
