Május 27-29-ig, pünkösd ünnepéhez kapcsolódóan öt egyházközségben összesen 125 fiatal, köztük kilenc felnőtt részesül a bérmálás szentségében egyházmegyénkben. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban, Kisvárdán, Rakamazon szolgáltatja ki a keresztény nagykorúság szentségét, Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya pedig Ajakon, ahol nyírtasi fiatalok is részesülnek a Szentlélek ajándékaiban.
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében idén április 16-tól, Isteni Irgalmasság vasárnapjától kezdődően, június 25-vel bezárólag 27 egyházközségben bérmálkoznak. A bérmálás szentségét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott püspök és dr. Krakomperger Zoltán általános helynök szolgáltatják ki.
A Szentlélek hét ajándéka a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem.
1. Gondolj úgy a Bölcsességre, mint a kenetre.
A bölcsesség ajándéka: „szeretni azt, ami jó”. Avagy, bölcs dolog megismerni az Istent nem csak az elménkkel, hanem a szívünkkel is.
Más szóval: a bölcsesség nem abból származik, ha Istent csupán úgy ismerjük, mint egy diák, hanem úgy kell közelednünk felé, mint egy családtag. Erre azért vagyunk képesek, mert valóban a családja vagyunk.
Amikor felkentek leszünk a keresztségben és bérmálásban – a Szentlélek pecsétjével – egy olyan családba nyerünk bebocsátást, ahol Isten a mi Atyánk, Jézus Krisztus a testvérünk, és a Szentlélek pedig a szeretet-kötelékünk a szentekkel.
Ahogy belépünk a családba, az Atya felkeni mind szívünket (a keresztelendő gyermek mellkasát) és elménket (a bérmálkozó homlokát)- az igaz bölcsesség szép jeleként.
2. Gondolj úgy az Értelemre, mint a tűznyelvekre
Sokan tapasztalták már Szentírás olvasása közben, mintha egy szó hirtelen leugrott volna az oldalról. Talán eddig észre sem vetted az adott részt az Evangéliumban, de most hirtelen új értelmet kapott az egész.
Ezt elképzelheted úgy, mint egy fénylő villanykörtét valaki felett, vagy esetleg úgy, ahogyan az olvasmányban is megjelenik: „Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre” (ApCsel 2:3)
Ez az az éleslátás, amit a Szentlélek ezen ajándéka, az Értelem ad – nemcsak a Szentíráshoz, hanem egész életünkhöz.
3. Gondolj a Jótanácsra úgy, mint ahogyan Péterre Pünkösd reggelén
A Jótanács az az ajándék, amely lehetővé teszi, hogy világosan lássuk Isten akaratát.
A pünkösdi olvasmányban látjuk, hogy a sok, különböző nyelvű hallgató is képes volt megérteni a galileai apostolokat. Húsvétvasárnap már hallottuk az üzenetet, amire ők is felfigyeltek: Szent Péter bátran, határozottan, valódi vonzerővel beszél Jézusról.
Nem ítéli el, sértegeti, vagy nézi le az embereket gyengeségük miatt; hívja és felkéri őket a nagyságra. Mindenkit saját nyelvén. A Szentlélek „Jótanács” ajándéka teszi számunkra nyilvánvalóvá Isten akaratát, és törli el a nyelvi korlátokat.
4. Gondolj a Lelki erősségre, mint az erős szélre
A Lelki erősség bátorságot jelent. A Szentlélek nem csupán erőt ad nekünk; az Istenbe vetett bizalomból fakadó bártorság ajándékát kapjuk.
A mai olvasmányban a Szentlélek eljövetelét írják le: „Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek.” (ApCsel 2:2)
A Szentlélek erőteljes hajtóereje a léleknek; egy szél mögötted, amely bizalmat és biztonságot ad az út végéhez, tudván, hogy minden erőfeszítésedet egy láthatatlan erő hajtja előre.
5. Gondolj a Tudományra úgy, mint a galambra.
A Szentlelket gyakran ábrázolják galamb formájában, és ennek nagyon konkrét jelentése van a Szentírásban. A Noé bárkájában a galamb volt a madár, amely először elindult a vizek felett, és talált reményt hozó szárazföldet.
A Szentlélek „Tudomány” ajándéka is hasonlóképpen működik számunkra – ő hozza el az Isteni nézőpontot az általunk szerzett információkról.
Jézus azt mondja: „Hanem, amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek.” (Jn 16:13)
6. Gondolj a Jámborságra úgy, mint az élő vízre.
Az elbátortalanodás nagy veszélyt jelent a szent élethez vezető úton. Könnyen lehet, hogy Krisztus hívását megérezve saját életünkön végigtekintve rögtön feladjuk.
Az evangélium pünkösd vigíliáján azt a történetet beszéli el, amikor Jézus felállt és kiáltott:
„Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyon mindenki, aki hisz bennem. Amint az Írás mondja: élővíz folyói fakadnak majd belőle” Ezt a Lélekről mondta” (Jn. 7:37-39) – tette hozzá János.
A Lélek ajándéka, a Jámborság, úgy frissíti és újítja meg lelki életünket, mint a víz testünket.
7. Gondolj az Istenfélelemre, mint egy felhő-oszlopra
Az Ószövetség különböző pontjain – a Vörös-tengeren, a Sínai hegyen és másutt – az Isten jelenlétét egy felhő-oszlop jelezte a választott népnek.
De ez nem egy sötét felhő: ez a fény felhője. Ez a mindenható Isten bámulatos misztériumának jele.
Istenre ugyanolyan tisztelettel és döbbent áhítattal kell néznünk, mint ahogyan az izraeliták szemlélték a felhőoszlopot. Az Istenfélelem teszi ezt lehetővé.
Imádkozzatok ezekért az ajándékokért. Ahogyan Pál mondja:
„Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal.” (Róm 8:26) Forrás: 777blog.hu)
***
Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén május 28-án ünneplünk. Az Ószövetségben is jelen van az ünnep, Húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet későbbi korok ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) mondtak. Ebből ered az ünnep magyar elnevezése.
Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt Pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később, s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.
A keresztények kezdettől fogva a Húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Vannak, akik Szent Pál apostol megjegyzésében – „pünkösdig maradok Efezusban” (vö. 1Kor 16,8) – már a keresztény pünkösdöt értik. A IV. században már egyre több említés történik az ünnepről.
Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek.
A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1-11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.
Pünkösd vigíliáján, előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek, többek között egy ősi Szentlélekváró himnusz szavaival:
Teremtő Lélek, szállj reánk,
ragyogd be lelkünk, tiszta láng,
ki alkotsz, éltetsz szíveket,
hozd nékik bő kegyelmedet!
Kit úgy hívunk: Vigasztaló,
kit ad nekünk az Alkotó,
te élő forrás, égi láng,
szent kenet, égből szállj le ránk!
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
