Szentírási részek:
Olvasmány: ApCsel 2,14a 36-41 Az ígéret nektek és gyermekeiteknek szól, és mindazoknak, akik távol vannak ugyan, de a mi Urunk, Istenünk hívja őket.
Szentlecke: 1Pét 2,20b-25 Az ő sebei szereztek számotokra gyógyulást
Evangélium: Jn 10,1-10 Én vagyok az ajtó, aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül
Kedves Testvérek!
Húsvét negyedik vasárnapja a papi és szerzetesi hivatások napja. Papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. Olyanokért, akik élethivatásukként ismerik fel, hogy Jézusban éljenek, hogy bemenjenek Jézuson, mint Ajtón a Szentháromság életébe, és onnan, ugyanazon az Ajtón keresztül menjenek az emberekhez és vezessék őket az Ajtón keresztül az üdvösségre. Különös kegyelem nekünk, magyaroknak, hogy éppen ezen a vasárnapon nálunk tartózkodik Ferenc pápa, aki az egész földön egységbe fogja azokat, akik készek követni Isten hívását, hogy az Ajtóhoz, az Ajtón át üdvösségre vezessék testvéreiket.
Az evangéliumban Jézus úgy mutatkozik be az őt elutasító zsidóknak, mint a juhok aklának ajtaja. A juhok, szűkebb értelemben a választott nép tagjai, tágabb értelemben minden nép, minden ember. A korabeli zsidó vezetők úgy gondolták, hogy ők a választott nép pásztorai. Jézus ezt a meggyőződésüket kérdőjelezi meg, amikor kijelenti, hogy ő az Ajtó a juhok számára. És aki nem az Ajtón, nem Jézus nevében, nem Jézusként közelít a juhokhoz, az tolvaj és rabló. Aki az ő nevében teszi ezt, az a juhok pásztora. Aki az ő nevében megy, annak ismerik a hangját és követik.
A juhok mai akla az Egyház. Az Egyház Ajtaja pedig Jézus. Akit az Isten pásztori szolgálatra hív, annak az Ajtón kell bemennie, azaz úgy kell elmerülnie Jézus lelkületében, szeretetében, hogy az ő másaként éljen, az ő nevében cselekedjen, és az ő hangján szóljon. Ugyanezzel a lelkülettel kell ki is menni az Ajtón, azokhoz, akikről azt mondta Jézus, hogy más juhai is vannak, hogy azokat is üdvösségre vezesse.
Az olvasmányban annak a Péter apostolnak az első beszédéből hallottunk újabb részletet, akit maga Jézus bízott meg, hogy bárányainak pásztora legyen. Péter az Ajtón megy be a választott nép aklába. Azokhoz, akik korábban nem ismerték fel Pásztoruk hangját, sőt keresztre feszítve megölték. De most a szenvedés, a kereszthalál és a föltámadás által hitelesített „hangot” felismerik és engedik magukat megmenteni. Fájdalomtól átjárt szívvel azt kérdezik, hogy mit tegyünk? Péter pedig elmondja nekik, hogy hogyan lehet bejutni ezen az Ajtón: „Tartsatok bűnbánatot, és keresztelkedjetek meg Jézus Krisztus nevében… akkor elnyeritek a Szentlélek ajándékát, az ígéret nektek és gyermekeiteknek szól és mindazoknak, akiket az Isten hív. Aznap, mintegy háromezer lélek tért meg.
Később a szentleckében, ugyanez a Péter elmondja, hogy hogyan lett Jézus nyitott Ajtóvá számunkra: Szenvedett értünk, vétkeinket saját testében fölvitte a keresztfára, az ő sebei szereztek számunkra gyógyulást. Feltámadásával pedig föltárta a menny kapuját. Így tette lehetővé, hogy mint tévelygő juhok, megtérjünk lelkünk pásztorához és oltalmazójához.
Az apostol arra buzdítja a már Jézus nyájához tartozó híveket és minket is, hogy tegyük a jót és türelmesen szenvedjünk, hiszen erre kaptunk meghívást, hogy a nyomában járjunk, és az ő nevében el tudjuk vezetni a nyitott Ajtóhoz azokat, akiket az Isten hív.
Fodor András nyugalmazott plébános
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
