Nagyszombaton, a legtöbb helyen sötétedés után, de mindenképpen az esti órákban veszi kezdetét a vigília szentmise, melynek lényegi részei a 4. század óta változatlanok: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia.
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. Ma a tűzszentelés szertartása után körmenetben vonulnak be a hívek a templomba, majd következik a vigília következő eleme, mely a húsvéti gyertyához kapcsolódóik (a kereszt jelének, az évszámnak, valamint az alfa és omega betűknek a bevésését, a tömjénszemek ráhelyezését). A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ Világosságát” idézi fel a keresztények előtt.
A sötétségben és csendben felhangzik a Húsvéti Örömének, az Exultet. Ennek az ősi éneknek az első soraiban már felcsendül húsvét felfoghatatlan titka, a megváltás misztériuma: „Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa, és ujjongjanak Isten csodálatos művei: fölséges nagy Királyunk győzelmét búgó kürtnek hangja áldva áldja! A föld is örvendjen, hogy ekkora fényár sugárzik rája, és a nagy Király örök tündöklése árad el rajta; érezze meg az egész nagy világ: már tovatűnt a bűnnek árnya! És vígság töltse el szent anyánkat, az Egyházat, hogy ilyen fényesség ragyog benne, visszhangozzék a nép szent éneke, bátran töltse be az Isten házát!”
A glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigíliát az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.
A világegyház legnagyobb ünnepén, húsvétkor, a hívők közössége Krisztus győzedelmes feltámadását, a halál legyőzését, a megváltást ünnepli. Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket mutatnak be minden templomban, és hirdetik, hogy az Üdvözítő „Feltámadt, valóban feltámadt”, Isten irgalmas szeretete győzött a bűn és a halál felett.
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
