Szentírási részek:
Olvasmány: Iz 50,4-7 Az eljövendő Megváltó támasza lesz a megfáradtaknak.
Szentlecke: Fil 2,6-11 Krisztus engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
Evangélium: Mt 26,14-27,66 – Máté Passió
Kedves Testvérek!
Virágvasárnap az engedelmes Krisztust szemléljük. A mai liturgia minden mozzanata erre kínál alkalmat számunkra. Csak néhány mondattal szeretném ráirányítani a figyelmet az Úr szeretetből való engedelmességére, hogy utána maga a liturgia ébresszen mindnyájunkban sürgető felismerést az Ő követésére.
Egy dráma tárul ma elénk, amelynek a „rendezője” és „forgatókönyv írója” maga a mennyei Atya. A „főszereplője” pedig a Fiú, aki mindenben teljesíti az Atya akaratát. Engedelmes a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Azért jön Jeruzsálembe és vonul be oda szamárcsikó hátán, hogy teljesedjen az írás, hogy beteljesedjék, amit a próféta jövendölt. Szolgai alakot öltve kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Azért, hogy minket hasonlóvá tegyen önmagához, életét adja barátaiért. Ami vele történik, igazságtalanság, kigúnyoltatás, elítélés, kereszthalál, mind azért történik, hogy nekünk megmutassa, mennyire szeret minket az Atya. Amikor a nyolcvanas években Zeffirelli Názáreti Jézus c. filmjét vetítettem, a szenvedéstörténeti rész után kisírt szemmel odajött hozzám egy lány, és azt kérdezte: „Hogyan lehet ilyen kegyetlen az Atya a Fiához?” – Azt mondtam neki, nem az Atya volt kegyetlen, hanem az ember olyan nehézfelfogású (akkor úgy mondtam, fafejű), hogy ilyen áron is csak nehezen érti meg, hogy az Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Akkor még én sem gondoltam arra, hogy a Fiú az Atya irántunk való szeretetében is teljesen egy Vele, és tökéletes engedelmességgel, szeretetből vállalta és teljesítette küldetését.
Ma erre a szeretetből engedelmes Jézusra figyeljünk a virágvasárnapi liturgiában, a jeruzsálemi bevonulásban, a Passióban és a szentmisében, de nemcsak a mostani, hanem minden szentmisében, mert a szentmise nem más, mint Jézus megváltó áldozata, amelyben benne van Megtestesülése, tanítói küldetése, szenvedése, kereszthalála és dicsőséges feltámadása; az egész húsvéti misztérium.
Fodor András nyugalmazott plébános elmélkedése a barkaszentelés evangéliuma után hangzik el.
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
