Palánki Ferenc egyházmegyénk megyéspüspöke köszöntötte a női lelkinap mintegy 400 résztvevőjét március 25-én, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. Megköszönte a Jóistennek, hogy az egy héttel azelőtt megrendezett egyházmegyei férfi lelkinap után létrejöhetett ez a szép nap. Püspök atya mindkét alkalommal elmondta, hogy egyetlen hivatás van, az élet és a több élet, vagyis az örökélet szolgálata. Az édesanyák életadók. A magyar nyelvünk szépen kifejezi azt, hogy az édesanya nemcsak gyermekének ad életet, hanem a maga életét is odaadja gyermekének az Isten szolgálatára.
Ferenc püspök a női lelkinapra Keresztes Ilona életvédő, Príma Primissima-díjas ( 2019) újságírót hívta meg. A főpásztor elmondta, hogy első alkalommal Keresztes Ilona hangjával a Kossuth Rádióban találkozott, ahol Ilona 23 éven keresztül szerkesztette a Vendég a háznál című műsort. „Ennek a műsornak a címe is utal arra, hogy a gyermek vendég a háznál, mert megszületik, gondoskodnak róla a szülei, aztán valaki bejelentkezik érte és elviszi. Ez az élet rendje, ezért érdemes élni” – fogalmazott püspök atya, és kérte az előadót, hogy beszéljen az élet védelméről, az Istennek odaadott élet nagyságáról, öröméről, nehézségeiről és Jézusról, a szeretet Forrásáról.
Keresztes Ilona újságíró, mint fogalmazott, minden reményét felülmúlta a teltház, a 400 fős közönség, ami azt is mutatja, hogy az egyházmegyében erősek a nők, és fontosnak tartják, hogy a női létről gondolkodjanak.
Az előadó az élet védelmében szólt a nagyközönséghez, és bevezető gondolataiban mindjárt elmondta, hogy az élet kezdete, mint igazságnak a kimondása, megosztja a társadalmat. A közszolgálati műsor struktúrája, annak egyik szabálya, hogy a konszenzusos témákat tudják felvállalni, a megosztó témákat csak néha, mert a közszolgálati műsorkészítés tekintettel van mindenkire és bárkire. Éppen ezért korlátozott az, hogy mikor mondhatják ki a tiszta, egyenes igazságot pl. a gyermek életének kezdetéről.
Keresztes Ilona elmondta, a Vendég a háznál című műsor a gyermekekről szól. Minden, ami körülveszi őt, vele történik, az hatással lesz felnőtt életére. Az elhangzott beszélgetések segíthetik a szülőket abban, hogy jól neveljék gyermekeiket. A műsorvezető a gyermekekről beszélve egyre közelebb került ahhoz az igazsághoz, amely kimondja, hogy mikor kezdődik az élet. Ha kimondják, hogy a fogantatástól kezdődik, akkor egy életvédő, magzatvédő vallási műsor kategóriába sorolják a közszolgálati műsort.
Keresztes Ilona éppen ezért úgy döntött, hogy a benne lévő küldetést és minden energiáját, erejét a magzati élet védelmére fordítja. Így került az EWTN Katolikus Televízióhoz, ahol életvédő műsort készített, ma már az Együtt az Életért Egyesület alelnökeként védi az életet az egyesület vezetőjével, Frivaldszky Edittel. Örömmel jelentette be, hogy hamarosan elindul az Egy élet című műsor a YouTube csatornán, amely életvédő tartalmakkal, tanúságtételekkel, szakértői beszélgetésekkel áll majd a nyilvánosság elé.
Az egyházmegyei női lelkinapon Keresztes Ilona két részben beszélt a jelenlévőkhöz, előadását Teréz anya imájával kezdte, amely, mint mondta, minden egyes életvédő rendezvény kezdetén elhangzik:
“Uram, vezess engem a halálból az életre, a hazugságból az igazságra! Vezess engem a kétségbeesésből a reménységre, a félelemből a bizalomra! Vezess engem a gyűlöletből a szeretetre, a háborúból a békébe!
Engedd, hogy béke töltse be a szíveinket, a mi világunkat és az egész világmindenséget! Béke, béke, béke! Ámen”
»Mert ha az anyaméhben nem lehet a gyermek biztonságban, akkor hogyan gondoljuk, hogy béke lesz a nemzetek, királyok, országok között…?« (Teréz anya)
Ezt a békét nekünk, nőknek kell megteremteni – fogalmazott az előadó, majd többek között arról is beszélt, hogyan gondolkodunk a nő és a férfi helyzetéről: „Isten teremtett bennünket úgy, hogy kiegészítsük egymást, egyenrangúak legyünk, és egymásra támaszkodhassunk. Az élet továbbadására egyedül a nő képes, mi tudunk gyermeket szülni. Egy 20 hetes kislánymagzatnak a petefészkében már ott vannak a kis petesejtek, amelyekből később új élet fakadhat. Amikor az anya kisbabát vár, akkor három generáció van egybecsomagolva a méhében: Az anya, aki majd nagymama lesz, a magzat, aki majd édesanya lesz és benne a petesejtjei, akiből majd az ő gyermekei fogannak. Az anyák és a nők védelme pedig a férfi feladata, amely nem kevesebb küldetés.
Isten a saját képmására teremtett bennünket, bármilyenek is vagyunk. A férfi mellé a nőt adta segítőtársnak: „Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik” (Mt 10,7). Az esküvői áldásban kifejeződik az egyenrangúság, benne van, hogy a férfi úgy szeresse a feleségét, ahogy Krisztus szereti az egyházát: ragyogóvá tette és meghalt érte.”
Keresztes Ilona abban is erősítette a nőket, hogy beszéljenek, álljanak ki az élet védelmében: „Sajnos azt látjuk, hogy a világban össztűz alá vették a családot, a nőiséget, az önazonosságot, az emberi életet. Körülvesznek bennünket azok a propagandák, amelyeket nem tudunk kikerülni, éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy beszéljünk az élet védelmében, mert ha nem tesszük meg, akkor eljutunk ahhoz a ponthoz, amikor a gyermekeink már nem értik, hogy mi az igazság. Sajnos már ott tartunk, hogy a mai fiatalok egy része nem biztos abban, hogy fiú-e, vagy lány.” Az újságíró más országokból hozott példákkal igazolta ezt, ahol semmiféle ellenhatás nincs ebben a kérdésben, és kiskorúak százai életét veszélyeztetik a nemátalakító műtétekkel, amelynek végkifejlete, hogy a visszafordíthatatlansága miatt ezek a fiatalok, gyermekek magas számban követnek el öngyilkosságot.
Az újságíró arról a propagandáról is beszélt, amely azt hirdeti, hogy a szüléssel az anya elveszíti önrendelkezését. Pedig az nem akkor kezdődik, amikor szül, hanem már akkor önrendelkezik, amikor kiválasztja azt a férfit, amely kapcsolatból megfogan a gyermeke. Mindeközben arról is folynak kísérletek, hogyan szülhetne a férfi gyermeket. De már a gyerekgyár is mint lehetőség felmerült, ahol anyaméhen kívül fejlődő gyermeket lehetne majd rendelni.
Keresztes Ilona azt is hangsúlyozta, hogy a nő méltósága nem választható el a férfitól. Az az egészséges, ha a nők a férfiakkal egymást kiegészítve élik az életüket. Mert ketten kellenek az élet továbbadásához, a gyermekek felneveléséhez, az idős szülők segítéséhez, az unokáknak a szeretetük átadásához.
Sajnos haláleset, vagy válás miatt nagyon sok egyszülős családdal találkozunk, de ebben is születnek szép életek, viszont a gyermekben a másik hiánya mindig megmarad.
„A legjobb és legkönnyebb az, amit Isten számunkra elképzelt. Nem kell helyette mást kitalálnunk, gondolkodnunk, hogy legyen. Az az ideális, amikor két szülő egyenrangú szeretettel szereti egymást, örök hűségben élnek és okosan szeretik a gyermekeiket. Olyan világ vesz körül minket, amely azt üzeni, hogy ez nem lehetséges, de ez ne tántorítson el bennünket attól, hogy mi ezt akarjuk. Nagyon szép példa erre a Szent Család, amely nem azért volt szép, mert gazdagok voltak, hanem mert Isten szeretete töltötte be őket.”
Keresztes Ilona Gyümölcsoltó Boldogasszony gyönyörű ünnepéről is beszélt, amelyet a nem hívő világ is ünnepel. Európában ez a meg nem született magzatgyermek napja. Ezen a napon azokra a nőkre is gondolunk, akik spontán vetéléssel, halvaszüléssel elveszítették gyermeküket és ezzel a gyásszal élnek együtt. De gondolunk azokra is, akik abortusz következtében veszítették el gyermeküket, és azokra az orvosokra, egészségügyi személyzetre is, akik a kórházakban elvégzik az abortuszokat, és ennek a terhét hordozzák. Imádkozunk értük, hogy el tudják hinni, a Jóisten nekik is megbocsájt.
Keresztes Ilona a második előadásában új fejezetet nyitva, erőteljesebben beszélt a magzat védelméről.
Az előadásokat követően Palánki Ferenc megyéspüspök szentmisét mutatott be a társszékesegyházban.
A főpásztor homíliájában egy szép képpel, egy kerttel szemléltette az életet, ahol az ember csodálatos üdvösségtörténete elkezdődött, majd elmélkedésében visszatért egy másik kerthez, ott az Isten szeretetének és az ember válaszának a története vált teljessé:
„Isten egy kertbe telepítette a világ gyönyörű növényeit, állatait és a teremtés koronáját, az embert. Isten nap mint nap lejárt ebbe a kertbe és párbeszédet folytatott az Ő barátjával, az emberrel, akit a saját képmására és hasonlatosságára teremtett. Amikor az ember bűnbe esett, akkor megtört a harmónia, és megszűnt a párbeszéd. Az Isten kereste az embert: „Ádám, hol vagy?” És Ádám, vagyis az ember, azóta is bujdosik az Isten elől.
Az Ószövetségi Szentírás is tulajdonképpen Isten monológja, Isten mondja, kinyilatkoztatja Magát, próbálkozik, kiválaszt egy népet, nagy néppé teszi, üzeneteket ad át a prófétái által, de az ember konokul nem válaszol, egészen addig a napig, amíg Mária ki nem mondta a választ Isten szavára. Ezt ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén.
Mária kimondja az Igent, és újra elindulhatott a párbeszéd. Mária kivel is találkozott? Az angyallal, annak küldőjével, az Istennel, de tulajdonképpen saját magával, mint ahogyan az angyal köszöntötte őt: „Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes”. Azzal az önmagával, ahogyan őt Isten látja: kegyelemmel teljesnek látja. Isten mindannyiunkat kegyelemmel teljesnek akar látni.
»Földre hullott istencseppek vagyunk, fölismerjük a hasonlóságunkat az Istennel, miként a harmat a tengerrel.« (Legeza József atya) Isten így akar bennünket látni, hogy végre felfogjuk az üzenetét, hogy Ő szeret minket, és akkor megértjük, hogy mit gondolt, tervezett rólunk, mert mindannyiunknak végtelen értéke van. Megismételhetetlenek vagyunk. Életünk története egy csodálatos üdvösségtörténet, amely egy kertben kezdődött és egy kertben jutott teljességre: »Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek« (Jn 19,41). Az a temető a feltámadásnak a helye lett, ahol az Isten szeretetének és az ember válaszának a története teljességgé vált” – fogalmazott Palánki Ferenc megyéspüspök.
A főpásztor teljes elmélkedése a YouTube csatornán meghallgatható:
Kovács Ágnes – Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
