Közel kétszáz férfi imádkozott, ünnepelt együtt a szentmisén és hallgatta Szabó József Miskolc-diósgyőri plébános tanítását a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nagyböjti férfi lelkinapján, március 18-án, Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban.
A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be.
A lelkinap kezdetén a jelenlévők napközi imaóra imádkozásával kapcsolódtak be az egyház nagy imádkozó közösségébe. A zsolozsma különböző napszakokra van osztva (reggeli, délelőtti, déli, délutáni, esti, befejező imaóra), és valahol világon mindig imádkozzák. Éppen ezért kérte Palánki Ferenc püspök, hogy a zsolozsmával kezdjék a napot, ezzel eleget téve a Szentatya szándékának is, miszerint járjunk együtt a szinodális úton, vagyis együtt, egy közösségben járjuk az életutunkat, és reflektáljunk arra, hogy mit jelent számunkra az egyház. „Sokan kívülállóként beszélnek róla, pedig az egyház a mi édesanyánk, és ha valaki bántja, az szomorúsággal tölt el bennünket, hiszen mi is tagjai vagyunk” – fogalmazott a főpásztor a napindító gondolataiban és egyben örömét fejezte ki azért, hogy ilyen sokan elfogadták a meghívását.
A találkozó központi témája ezúttal a férfi vallásossága, vallásos stílusa volt. Püspök atya kérdésünkre elmondta: az a tapasztalat, hogy a férfiak mintha távolabb lennének az egyháztól, Istentől. Hitük személyes megélése a férfiségükből adódóan is nehezebb. Az egyházmegyei lelkinap megszervezésével abban szeretnék erősíteni, segítik őket, hogy hogyan képviseljék férfiként Isten szeretetét a családban, a munkahelyen és a személyes életükben. Erre úgy tudunk válaszolni, ha szeretjük azokat, akik mellettünk, körülöttünk élnek.
Püspök atya a paptársaival együtt rendszeresen részt vesz az egyházmegyei férfi lelkinapokon, hiszen mint mondta, az atyaság és apaság közel áll egymáshoz. Ők is fontos szempontokat kaphatnak abban, hogyan tudják megélni a lelki atyaságukat, apaságukat. „A pap, az atya, a lelki életet szolgálja. Tulajdonképpen egyetlen hivatás van, az élet szolgálata. A földi élet továbbadása, a nevelés az édesapák dolga, a lelki élet továbbadásának, fejlesztésének, nevelésének szolgái pedig elsődlegesen a lelkiatyák” – fogalmazott a főpásztor.
Az előadások központi témáját, a férfi vallásos stílusát tárgyalva Szabó József Miskolc-diósgyőri plébános a gondolatait a kérügma, a megtérés útjának hat pontjára fűzte fel, megmutatva azt, hogyan tudják ezt férfiként megélni és férfiasan eljutni az egyetlen célra, az életszentségre. A vallás nem pusztán nőknek való, hanem a férfiaknak is. József atya és példaként Jézusra irányította a figyelmet, aki mint valóságos Isten és valóságos ember, férfiként jött el és férfiként élte meg identitását.
József atya, az Egri szeminárium korábbi spirituálisa már többször vezetett férfi lelkinapot az egyházmegyénkben. A mély üzenetet hordozó, egzisztenciális kérdésekre irányító gondolatait olykor-olykor humoros példákkal szemlélteti, előadásmódja közkedvelt a jelenlévők körében. Így történt ez most is, amikor a bevezető gondolataiban néhány általános példával mutatta be a nők és a férfiak vallásos stílusának a különbözőségét: A feleségek, mint „programszervezők” felöltöztetik a férjeiket, kivezénylik őket a templomba, gyónás után még a papot is megkérdezik, hogy a férjük elmondott-e mindent, stb…
A férfiak más stílusban élik meg a vallásosságot, mint a nők, amely általában nem vonzó a számukra. Míg a nők „komolyan vallásosak” addig a férfiak a „maguk módján”… Kevesebbet imádkoznak, és sokan csak két-három imát ismernek.
József atya a kérügma, a megtérés útjának hat pontján keresztül beszélt a férfi stílusról. Arra kérte a jelenlévőket, hogy az előadás során figyeljenek azokra a belső megnyilvánulásokra, amelyek számukra vonzó, illetve taszító érzésekre utalnak. Az embert nem az igazságok taszítják, hanem csak a forma. Különböző stílusok vannak az egyházban is. Pl. a Szent Mónika kör és a karizmatikus közösségek ugyanazt hirdetik, csak másként.
Az előadó a délelőttöt annak szentelte, hogy a jelen lévő férfiak megkeressék a saját stílusukat annak a meghívásnak a fényében, amely nem kevesebb, mint hogy „legyenek szentek”.
„Legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között” (1Pét 1,15) – támasztotta alá a Szentírással gondolatát József atya, majd kérdéseket tett fel: Mennyire vonzó számunkra az életszentség mint cél, amelyre Jézus hív? Mi jut erről eszünkbe? Hitben, elméletben el tudom-e képzelni magam az életszentségben?
A plébános azt is hangsúlyozta, hogy sokszor megelégszünk a középszerűséggel. Erről viszont Szent II. János Pál úgy fogalmaz, hogy a középszerű keresztény veszélyeztetett keresztény, mert nehéz körülmények között könnyen eltávolodik Istentől, feladja a hitét, az elveit, és a rosszabbik részt választja.
Nem vonzó a szentek szenvedésekkel teli élete sem, ezért az emberek nem akarnak szentek lenni.
Az életszentséget viszont reálisan kell látni. Isten abban az életállapotban hív az életszentségre, ahol éppen vagyok. Bár az életszentség önmagában cél, mégis gyümölcsként tekinthetünk rá, mivel az Istennel való mély, bensőséges szeretetkapcsolatnak – amelyet az imaélet, a szentségek, az aszkézis, stb. táplál –, a gyümölcse az életszentség.
Szabó József atya a férfi lelkinap legfontosabb irányaként az Istennel való kapcsolatot jelölte meg, amelyben szintén megnyilvánul és kérdéseket vet fel a férfi stílus. Hogyan, milyen stílusban szeret egy férfi? Mit tart lényegesnek egy kapcsolatban? Mennyire praktikus a szeretete? Üzleti jellegű? Akkor adok, ha kapok? Az a stílus, ahogyan szeretek, meghatározza az Istennel való kapcsolatomat is.
„A kérügma első pontja: Isten személyesen szeret engem. Ez egzisztenciálisan a legmélyebb hitigazság, amelyet a legnehezebb befogadni. Nagyon meghatározó az, hogy pl. egy férfi milyen stílusban, kontextusban hallott erről, mert általában ez a kijelentés sem stílusa a férfiaknak” – fogalmazott József atya, és arról beszélt, hogy a férfi mi tud ezzel kezdeni, mit hisz erről, mi a tapasztalata, hol helyezkedik el ebben. Alapvető kérdésként merül fel az is, hogy Isten hogyan tudná kifejezni a szeretetét irántam, melyek azok a csatornák, ahol el tud érni engem.
„A kérugma jelentése annak meghirdetése, hogy Isten szeret, megváltott a bűneinktől, elküldte a Szentlelket. Középpontjában Jézus Krisztus feltámadása áll. Ha valakinek ez hiányzik a vallásosságából, nehezen tud mit kezdeni a többivel, és a vallásosságban kötelességet érez” – hangsúlyozta a plébános és hozzátette, nagyon fontos, hogy imádkozzunk azért, hogy erősödjön a kapcsolatunk Istennel, és szenvedélyes szeretettel tudjuk Őt szeretni.
Minél mélyebben szereti az ember Istent, annál mélyebben szereti a családját. Alapvetően ez minden szeretetkapcsolatát meghatározza, és az életszentség már nem ráerőszakolt dolog lesz, hanem szívből fakadó.
A kérügma következő pontja a bűn, amely a világ legnagyobb tragédiája. József atya arra figyelmeztetett, hogy nagyon fontos tudatosítani a bűn súlyát. Ha ezt belátjuk, akkor komolyan vesszük, és nem akarunk már bűnt elkövetni. A bűn valósága jelen van az életünkben, amitől egyedül Jézus Krisztus tud bennünket megszabadítani. Elbagatellizálhatom a bűnömet, mint egy betegséget, nem gondolok a következményeire, de az nemcsak rám, hanem környezetemre nézve is tragédiát jelenthet. Továbbá a bűn mindig az egyházat, a misztikus testet is megsérti. Ezért ha valaki elvégzi a szentgyónást, az egész közösséggel jót tesz. A bűn a misztikus testet megmérgezi, a szentgyónás pedig gyógyítja azt.
A személyes bűnnek, gyónásnak közösségi vetülete van, tehát nem magánügy.
Sokszor egy bűnt elfedünk, eltakarunk egy másik bűnnel, így az megfertőzi az egész életemet, rossz gyümölcsöket hoz. Ilyen a középszerűség, a langyosság bűne, ahogyan megélem a vallásosságomat.
A középszerűség azért tartozik a súlyos bűnök közé, mert viselkedésemmel, langyosságommal elriasztok másokat a valllásosságtól, megakadályozom a fejlődést a világban.
Az előadó itt ismét a férfi stílusra mutatott rá: A keresztény férfiak hogyan állnak ki az igazság mellett? Ki mernek-e állni a hitükért a családban, a munkahelyen? „Ne szólj szám, nem fáj fejem” – helyes-e ez a hozzáállás?
A férfias karakterhez hozzá tartozik az igazság vállalása is.
Ennek hiánya is nagy károkat okoz. Mennyien mentek rossz útra amiatt, hogy én csöndben maradtam, és az én csöndem okozta űrt más hazugsága, kiabálása töltötte be.
„A kérügma következő része: Jézus Krisztus, aki megvált bennünket. Ha valaki tagadja a bűnösségét, akkor sem ezzel, sem pedig a szentmisével nem tud mit kezdeni. Ebből is látszik, hogy a kérügma részei mennyire egymásra épülnek. Jézus Krisztushoz kell fordulnunk, hogy szabadítson meg a bűneinktől, és
ha őszinte a szentgyónásom, akkor szentként jövök ki a gyóntatószékből, mert a kegyelem állapotában vagyok.
Ezért fontos felfogni a bűnt, hogy fel tudjam fogni a megváltást, azt, hogy Jézus mit tett értem és azt az alapvetést, hogy csak Jézus Krisztus tud megmenteni a bűneimtől. Milyen gyakran gyónok, érzem-e azt, hogy van bűnöm, látom-e azt?” – József atya arra is figyelmeztetett, hogy a bűnnek van olyan hatása is, amely az embert érzéketlenné teszi, tompítja, és már egyre kevésbé vágyik Isten után, majd egy idő múlva ellenállás lesz benne, és ezen a szinten a maga akaratából nehezebben tud visszafordulni Isten felé. Ez a bűn misztériuma, amelyből egyedül Jézus Krisztus tud megszabadítani – ismételte Szabó József atya, majd a kérügma további fokozatairól beszélt: a hitről és a megtérésről; a Szentlélek jelenlétéről, erejéről; és folytatva tanítását a szentmise elmélkedésében a közösség nélkülözhetetlenségét emelte ki.
Rozinka Mihály, az Ajaki Tamási Áron köznevelési intézmény vezetője családapaként is érkezett a lelkinapra kis közösségével, akik mindannyian rendszeres résztvevői az alkalmaknak. Kérdésünkre elmondta, mindig ajándékokkal, lelkileg, férfiúi, apasági identitásukban megerősödve térnek haza a találkozókról. „A férfi vallásosságának mássága kimondatlanul is bennünk van, nem gondolunk erre, pedig valóban más stílusjegyekkel éljük meg a hitünket” – fogalmazott, majd említésre került a segítséget jelentő közösség ereje is. Az ajaki egyházközségben a hagyományok megtartásának köszönhetően a férfiak közösségben is megélik a hitüket, amely erőt jelent az egyházközségben. Ez minta a jövő nemzedék előtt is. Ebben a kérdésben hátrányos helyzetben van az iskola. Az ajaki tantestületben a 26 pedagógusból hárman vannak férfiak. Hiányzik a férfi minta a gyermekek életében, így szükség lenne ennek erősítésére a közösség, a szülők bevonásával is.
Gere Béla debreceni cursillós munkatárs több okból is rendszeresen jár a férfi lelkinapra. A nagyböjti készületének része ez a feltöltődés, valamint tapasztalja, hogy mennyire fontos a férfi jelenléte a keresztény családok összetartásában, az egyházban, a társadalomban is. „Férfiként, apaként, nagyapaként, családfenntartóként erősnek kell lennünk, példát kell mutatni gyermekeinknek, unokáinknak. Ehhez az erőhöz nekünk is szükségünk van lelki munícióra, és ezek az alkalmak nagyszerű lehetőséget biztosítanak erre” – fogalmazott és köszönetét is kifejezte a szervezőknek a lelkinap megszervezéséért.
Az egyházmegyei nagyböjti férfi lelkinap előadásait, és az erről készült videós beszámolót hamarosan megosztjuk az egyházmegye YouTube csatornáján, Facebook oldalán.
Kovács Ágnes – Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
