Szentírási részek:
Olvasmány: (Ter 2,7-9; 3,1-7a) Az ember bűnbeesése
Szentlecke: (Róm 5,12-19) Az ember engedetlenségének és Krisztus engedelmességének következményei
Evangélium: (Mt 4,1-11) Jézus megkísértése
Kedves Testvérek!
A nagyböjti idő a megtérésnek, a hitben való megújulásnak az ideje. Az elmúlt vasárnap arra kaptunk felszólítást, hogy szentek, tökéletesek legyünk, mint a mennyei Atya. Az életszentséghez vezető úton az első lépés, vagy még inkább az életszentségre vezető Útra (Krisztusra) való „rálépés”, azon való elindulás, a megtérés. Mai nyelven úgy is mondhatnánk, hogy ez a „regisztráció”, amellyel saját „fiókunkba” beléphetünk a „mennyei ügyfélszolgálatnál”. A mai szentírási részek ehhez a „regisztrációhoz” adnak útmutatást.
Az olvasmány a bűnbeesés képszerű leírásával, azzal a ténnyel szembesít, hogy az ember megkísérthető. Megtérésem első mozzanata, hogy felismerem és beismerem, hogy a bűntől megsebzett emberi családhoz tartozom, ez a vezeték, vagy családi nevem: „Bűnös ember vagyok”. Ha gyermekkoromban meg is kereszteltek, de nem tudatosult bennem, hogy Isten gyermeke lettem, akkor a „regisztrációhoz” „keresztnevem” is van: „Isten Megváltó szeretetét nem elfogadó” bűnös ember vagyok. Ennyi személyes adat elég is a „mennyei ügyfélszolgálatnak” ahhoz, hogy ott az öröktől fogva meglévő saját fiókom elérhető legyen. Isten ugyanis ismer engem, tudja az elérhetőségemet, csak én helyezkedtem offline állapotba. Ha ez a regisztráció és bejelentkezés szabad döntésből született, akkor a személyes „fiókomban” bőséges információt találok a megtérés útján való előrehaladáshoz.
Ilyen információ az is, ami a szentleckében hangzott el: „Amint ugyanis egynek engedetlensége minden embert bűnössé tett, ugyanúgy egynek engedelmessége igazzá tett sokakat.”
A nagyböjti idő ezért a megtérés ideje, mert elénk tárul Krisztus engedelmességének radikalítása. A bűntől megsebzett ember – aki eddig nem számolt azzal, hogy Krisztus „megfizette érte a váltságdíjat” –, szemlélve Krisztus szenvedéstörténetét és kereszthalálát, megrendülve fedezi fel, hogy Jézus azért volt engedelmes a kereszthalálig, hogy őt is igazzá tegye. A már megtért keresztények tanúságtevő életén átsugárzó, krisztusi megváltó szeretet hozzásegíti őt ahhoz, hogy Jézus Krisztust személyes megváltójának ismerje el.
Az evangéliumból pedig kiderül, hogy a megtérés nem egy egyszeri véglegessé vált esemény, hanem egy életen át kiteljesedő folyamat. Amint Krisztust megkísértette a gonosz lélek, a megtért embert is újra és újra kísértések érik, de Krisztusban megtalálta a „mintát”, hogy hogyan lehet ezekben a kísértésekben is hűségesnek maradni, vagy egy-egy elbukás után újrakezdeni.
Ha online maradunk az Istennel, akkor a kemény küzdelmek idején a „mennyei ügyfélszolgálattól” hozzánk is angyalok (Isten küldöttei) jönnek, hogy megőrizzenek és megerősítsenek minket az Istenhez való hűségben.
Fodor András nyugalmazott plébános
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
