A Katolikus Egyház január 6-án tartja Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. Idén, ezen a napon a debreceni Szent Anna-székesegyházban dr. Ternyák Csaba egri érsek mutatott be ünnepi szentmisét, majd megáldotta az egyházmegyénk felújított és kibővített Püspöki Székházát.
A szentmisét élőben közvetítette a Szent István Rádió, amely ITT meghallgatható.
Vízkeresztkor megkezdődik a 15. századtól kialakult szokás, a házszentelések időszaka, amely az egyházmegye Püspöki Hivatalában is hagyományként van jelen. Idén ezt a napot, a házszentelést a meghívott vendégek körében ezen nagyszabású ünneplés övezte. A házszentelés szertartását dr. Ternyák Csaba érsek atya végezte a felújított és kibővített Püspöki Székház kápolnájában, majd szenteltvízzel meghintette az épület egyes helyiségeit.
Az ünnepi szentmisével egybekötött házszentelésen többek között jelen voltak:Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, dr. Fekete Károly református püspök, dr. Krakomperger Zoltán, az egyházmegyénk általános helynöke, Heidelsperger István, az egyházmegyénk oktatási ügyekért felelős helynöke, dr. Törő András püspöki irodaigazgató, dr. Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke, irodaigazgatója, dr. Papp Tibor a Nyíregyházi Egyházmegye főhelynöke, dr. Papp László, Debrecen város polgármestere, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Ágoston László vezető tervező, Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató, az egyházmegye Püspöki Hivatalának munkatársai, köznevelési és szociális intézményeinek vezetői, valamint az egyházközség hívei.
A szentmise elején dr. Ternyák Csaba érsek az ünnephez kapcsolódó vízszentelés szertartását végezte el. A megszentelt vízből a hívek vihettek haza, hogy imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.
„A zarándoklat, az útra kelés, az Isten hívására adott engedelmes válasz szerves részét alkotják istenkereső életünknek. A napkeleti bölcsek is azért indultak el, hogy a csillag nyomában járva megtalálják a zsidók újszülött királyát. Az emmauszi tanítványok is útra keltek Jézus keresztre feszítése után, és miközben látszólag távolodtak tőle, az úton egy idegen képében melléjük szegődött a feltámadt Krisztus, aki megkérdezte tőlük, miről beszélgetnek. „Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban.” Erre elmondták neki Mesterük történetét. Ezekhez a csüggedt és elárvult tanítványokhoz hasonlóan mi is hatása alatt vagyunk még azoknak az eseményeknek, amelyek Rómában történtek, amikor Benedek emeritus pápa haláláról és temetéséről szóltak a hírek ezekben a napokban.
Az ő nagyszerű példája és gazdag teológiai öröksége ma is eligazít bennünket. Ha Vízkereszt ünnepének üzenetét jobban meg akarjuk érteni, vegyük kézbe a názáreti Jézusról szóló könyvét. Veretes tanítása útmutató minden mai zarándoknak. Hallgassuk csak! „A napkeleti bölcsek kezdetet jelentenek. Azt jelzik, hogy az emberiség útra kelt Krisztushoz. Olyan menet élén haladnak, amely végigvonul az egész történelmen. Nemcsak azokat az embereket jelzik, akik megtalálták Krisztust. Jelzik az emberi szellem belső várakozását, a vallások és az emberi értelem belső mozgását Krisztus felé” (XVI. Benedek, A Názáreti Jézus III, 92) – kezdte homíliáját dr. Ternyák Csaba érsek, amely teljes terjedelmében ITT olvasható, valamint az alábbi YouTube oldalon meghallgatható:
A szentmise befejező áldása előtt Palánki Ferenc megyéspüspök atya mondott köszönetet elsősorban a Jóistennek az együtt ünneplésért, a felújított és kibővített Püspöki Székházért. Megköszönte dr. Ternyák Csaba egri érsek atyának a szolgálatát, és azt is, hogy az elmúlt években mennyi mindent tanulhatott tőle. Öt éven keresztül (2010-2015) az érsek atya segédpüspöke volt, de kapcsolatuk sokkal régebbre tehető: Ternyák Csaba érsek atyát Szent II. János Pál pápa szentelte püspökké 1993. január 6-án Rómában, és ugyanabban az évben, május 22-én Ferenc püspök a diakónus társaival az érsek atya első szentelése voltak Esztergomban. Amikor évtizedekkel később segédpüspöke lett, akkor erősítették, tudatosították ezt a lelki rokonságot, kapcsolatot.
A főpásztor emlékeztetett Vízkereszt ünnep üzenetére, amikor Urunk megjelenésének az ünnepét tartjuk: Karácsonykor azt ünnepeltük, hogy Isten megjelent a földön emberként, a mai napon pedig azt, hogy Jézus Krisztus, Aki valóságos ember, valóságos Istenként is megjelent a népek képviselői előtt. Vagyis mindenhová eljut az üdvösség jó híre. Külön kegyelem és öröm, hogy érsek atya velünk ünnepel és elhozta hozzánk a megváltás örömhírét – fogalmazott a főpásztor.
Ferenc püspök köszönetet mondott Bosák Nándor nyugalmazott püspök atyának a jelenlétéért, aki az első püspöke az idén 30 éves Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének, így Nándor püspök 30 éve püspök és 60 éve pap. Az egyházmegyének kiemelt ünnepe lesz e jeles évforduló, amelyet június 10-én tartanak.
Majd köszönetet mondott Kocsis Fülöp érsek-metropolitának és dr. Fekete Károly református püspöknek és a további vendégeknek a jelenlétéért. Jóleső érzésként hallotta érsek atyától, hogy kívülről is úgy látja, hogy a debreceni püspökök testvérként vannak jelen a városban, de ez vonatkozik az egyházi közösségekre is. Ezen egység elkötelezett munkálója volt XVI. Benedek pápa is, és a püspök atya reményét fejezte ki, hogy Debrecenben ezt tovább tudják építeni.
Majd köszönetét fejezte ki a munkatársainak, hogy ebben az embert próbáló időszakban helyt álltak, az intézményeknek, akik példás összefogásukról tettek tanúságot, amikor az intézmények munkatársai egy emberként segítettek. Mindezt a főpásztor csapatépítésnek is nevezte, hiszen nemcsak épületet, hanem közösséget, szeretetközösséget is építünk.
Végül köszönetet mondott az építkezésben részt vevő szakemberek, mérnökök munkájáért, külön elismerően beszélt Ágoston László vezető tervező és Sztupa András műszaki ellenőr szakmai munkájáról.
Kiemelte Rubóczki Béla iparművész restaurátor alkotásait, a kápolnában elhelyezett Tiffany- ólomüveg ablakokat, amelyek az egyházmegyénkhez kapcsolódó szenteket és boldogokat ábrázolják:
Szent László királyt, az egyházmegyénk védőszentjét, Szent II. János Pál pápát, az egyházmegyénk alapítóját, Árpád-házi Szent Erzsébetet a szeretet védőszentjét, Szent Imrét, az ifjúság védőszentjét, valamint két boldog vértanú püspököt: Boldog Bogdánffy Szilárdot és Boldog Scheffler Jánost, akik egykori hivatali idejében az egyházmegyénk területének egy része az ő lelkipásztori ellátásukhoz tartozott.
Ezt követően Ágoston László vezető tervező ismertette a Püspöki Hivatal épületén történt változtatásokat, bővítési munkálatokat. Bevezető gondolataiban elmondta, Palánki Ferenc megyéspüspök atya a legapróbb részletekbe menően végig kísérte az egy évig tartó felújítási munkálatokat, olykor a legjobb végeredmény érdekében változtatásokat kért, de természetesen hagyatkozott a munkában részt vevő mérnökök szakmai tudására. Ezt a nagyszerű együttműködést tükrözi az elkészült épület, amire méltán lehetünk mindannyian büszkék – fogalmazott, majd bemutatta az épületet.
Az évek során a három szárnyból álló eredeti épületet több ütemben, mindig az aktuális igényeknek megfelelően bővítették, alakították. Ezek a beavatkozások az eredeti egységes megjelenést megbontották, amely az utcafrontról nem, de a belső udvar felől látható volt.
A felújítás során az épület északi – részben földszintes, részben egyemeletes – szárnyát ráépítéssel kétemeletesre bővítették, valamint az új tetőteret is hasznosították. Ennek köszönhetően az épület harmonikusabb képet mutat. Egységes nyílászáró kialakítását tervezték, valamint az új homlokzati tömeget a meglévő garázs fölött kialakított tetőterasszal zárták le, ami a püspöki lakosztályhoz kapcsolódik.
Az észak-nyugati sarkon az épület egy új lépcsőházzal bővült, akadálymentes lifttel kiegészítve. A teljes homlokzat új színvakolatot kapott, és minden homlokzati nyílászárót korszerű, háromrétegű üvegezéssel ellátott fa nyílászáróra cseréltek. A megmaradó tetőhéjazatot pedig megtisztították.
A Püspöki Székház előtti parkolók átszervezésével hét parkoló állást alakítottak ki, itt két db elektromos töltő is található. A belső udvar teljes térburkolata megújult, de a környezetvédelmi szempontokra is odafigyelve, a régi térburkolatot újrahasznosították. Az épülettől északra fekvő konyha épülete mögött további kilenc parkolót, közte egy akadálymentesített parkolót alakítottak ki.
Ágoston László azt is elmondta, hogy az egész tervezési folyamat során fontos volt a környezettudatosság és az energiatakarékosság. Igyekeztek minél többet megtartani az eredeti épületből, és a bontott építőanyagokat újrahasznosították. Több helyen csak természetes anyagokat használtak olyan gyártóktól, akik maguk is elkötelezettek a környezetvédelem mellett.
Az épület a jövőbeni kihívásoknak is meg fog felelni, hiszen hőszivattyús hűtési-fűtési rendszert alakítottak ki, kiegészítve a legmodernebb gázkazánokkal. A bővítés során az épület hasznos alapterülete 1810 m2-ről 2315 m2-re nőtt.
A földszinten a déli oldalon az irodai funkciókat részben meghagyták, részben irattárat alakítottak ki. Az étkező és konyha funkciók megmaradtak. Az északi oldalon a korábbi püspöki iroda, a titkárság és az informatikai irodák helyére a könyvtár költözött. A könyvtár mögött egy szolgálati lakás és egy irattár is található.
Az 1. emeleten a tanácstermet és a tárgyalót meghagyták, míg a kis kápolnát és a mellette található vendégszobát összevonták, és így egy funkcionálisan is jobban használható nagyobb kápolnát alakítottak ki.
Az északi szárnyban a korábbi püspöki lakást megszüntették, és bővítéssel egy vendég lakosztályt és egy mai kor elvárásainak és kényelmének megfelelő püspöki lakosztályt építettek. Itt a nappalin és hálószobán kívül egy privát kápolna és egy privát konyha is helyet kapott.
A 2. emelet az igazgatásé. A korábbi fő szárnyban található szobák helyén az északi szárny megépítésével alakították ki a püspöki irodát, titkárságot, valamint további 15 irodát, egy teakonyhát és vizesblokkokat. Itt kapott helyet az informatikai központ is.
A tetőtér az északi szárny felett került beépítésre. Ez a kissé eldugott, de ezáltal csendesebb rész a pihenést szolgálja. Itt öt, önálló vizesblokkal rendelkező kétágyas vendégszoba kapott helyet és egy hozzájuk tartozó teakonyha.
A főszárny alatt található pince a rekreáció és pihenés helye. Kialakítottak egy közel 70 m2-es közösségi teret a hozzá kapcsolódó vizesblokkal, valamint egy temperált bortrezort. A pince téglafalazata korábban nedvesedett, salétromos volt, ezért a teljes felületet szigetelték.
Az eredeti főlépcső orsóterébe egy látványliftet terveztek, aminek a pincében is van megállója.
Kovács Ágnes – Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
A képgalériát később bővítjük.
