Szentírási részek:
Olvasmány: Iz 7,10-14 A Szűz fogan…
Szentlecke: Róm 1,1-7 Jézus Dávid nemzetségéből – Isten Fia
Evangélium: Mt 1,18-24 József, Dávid fia, ne félj… feleségül venni Máriát!
Advent negyedik vasárnapján az elhangzott írások azt igazolják, hogy Jézusban, valóban az Isten jött el, nem egy rendkívüli prófétát, vagy különleges tehetséggel megáldott vezéregyéniséget küldött, hanem Ő maga jött el.
Az Isten létét tagadók úgy okoskodnak, hogy a jézus-mesét az ember találta ki magának. Az elhangzott szentírási részek bizonyítják, hogy Jézus eljövetele nem emberi kitaláció, hanem az ember által felfoghatatlan, történelmi valóság. Izaiás kijelentése: az Úr maga ad jelet – a szűz fogan és fiút szül…, a próféta számára és a korabeli emberek számára is érthetetlen.
A Krisztus előtt 730 évvel elhangzott ige, Krisztus fogantatásakor valósággá lett, de még akkor is nehezen ismerte fel az ember, hogy ez az Isten jele. Az ember nemhogy kitalálni nem tudta Jézus megtestesülésének a módját, de még felfogni sem volt képes, amikor az megtörtént. József is csak külön isteni figyelmeztetésre képes elfogadni Isten rá vonatkozó tervét.
Szent Pál apostol is csak Jézus feltámadása után fogta föl, Jézus Isten mivoltát. A rómaiaknak így igazolja küldetését: „Isten kiválasztott az ő evangéliumának hirdetésére.” Ez az evangélium nem más, mint az, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, akinek eljövetelét prófétái által a szent iratokban Isten előre megígérte (íme, a szűz fogan és fiút szül, és Emmanuelnek nevezi). „Ő test szerint Dávid nemzettségéből származott, a szentség Lelke szerint azonban a halálból való feltámadásával az Isten hatalmas Fiának bizonyult. Általa nyertük el a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsőségére munkálkodjunk a hitért minden nép között.” (vö. szentlecke).
Az egyház azért tárta elénk, most Karácsony közvetlen közelében ezeket a szentírási részeket, hogy mi is megújuljunk abban a hitben, hogy Jézus Krisztus a Szűztől született Isten Fia. Mi is általa nyertük el a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsőségére munkálkodjunk a hitért. Úgy tekintsünk minden emberre, mint akiket az Isten szeret, és készen álljunk arra, hogy a mi szolgálatunk által is megtapasztalják Isten szeretetét.
Fodor András nyugalmazott plébános
Öröm-hír Sajtóiroda/Debecen-Nyíregyházi Egyházmegye
yedik vasárnapjára