Útjaink címmel december 2-án, délután egy kellemes, adventi hangulatban telt beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők Debrecenben, a Fórum Bevásárlóközpontban található Libri Könyvesboltban. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a közös római zarándoklatukról, Ferenc pápával való találkozásukról számoltak be.
A beszélgetést dr. Törő András püspöki irodaigazgató vezette, aki maga is részt vett a római zarándoklaton.
A három debreceni püspököt szoros barátság fűzi egymáshoz, amely az évek óta tartó rendszeres találkozásoknak, együttgondolkodásnak a gyümölcse, erősítve a város keresztény felekezeteinek ökumenikus jelenlétét. A baráti találkozókon túl a három egyházi vezető már két alkalommal vett részt közös zarándoklaton. Első útjuk 2017-ben, a reformáció 500. évfordulóján Genfbe, az egyházak ökumenikus közösségének globális központjába vezetett, idén ősszel pedig Rómába zarándokoltak, ahol Ferenc pápával is találkoztak.
A könyvesboltban megrendezett beszélgetésen a jelenlévők mindenekelőtt megtudhatták, hogy honnan indult el a három debreceni püspök együttműködése, szoros barátsága.
A havonta megtartott találkozókat 2015-ben Bosák Nándor mint rangidős püspök kezdeményezte. Fekete Károly református püspököt 2015 januárjában iktatták be püspöki hivatalába, és akkor már Fülöp püspök is jelen volt a városban, majd ugyanazon év novemberében – Bosák Nándor püspök atya nyugdíjba vonulása után – Palánki Ferenc püspök vette át a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye vezetését. A püspökök azóta is havi rendszerességgel találkoznak, együtt imádkoznak, közösen keresik a választ a felmerülő kérdésekre, a három felekezet együttélése kapcsán felszínre kerülő nehézségekre, amelyek talán nagyobb viharokat is okoznának, ha azokat nem beszélnék meg. A gyümölcsöző találkozásokon igazi szívbéli barátság szövődött köztük.
A hallgatóságot érdekelték a Szentatyával való találkozás protokolljáról szóló kulisszatitkok is.
Palánki Ferenc megyéspüspök elmondta, komoly szervezést igényelt a Ferenc pápával való találkozás. Azt szokták mondani, hogy az járt Rómában, aki mind a négy nagy bazilikát (vatikáni Szent Péter-bazilika, Falakon kívüli Szent Pál-bazilika, Lateráni-bazilika, Santa Maria Maggiore-bazilika) meglátogatta és látta a pápát. Dr. Németh Norbert, az MKPK ágense, a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora szervezte meg a pápával való találkozót. A püspököknek van egy kiváltságuk. Azok, akik a pápai szék mellett ülnek, odamehetnek a Szentatyához és köszönthetik őt. Kuriózumnak számított a három debreceni, a református és katolikus püspökök jelenléte. Amikor a Szentatya megtudta ezt, teljesen felderült az arca és nagy örömmel fogadta őket. Általában a Szentatya és egy-egy püspök találkozása 20 másodpercig tart. A pápa a debreceni püspökökkel legalább három percet beszélgetett és magyarul köszöntötte őket.
A debreceni keresztény felekezetek vezetői ajándékkal érkeztek a Szentatyához: Szent II. János Pál pápa 30 évvel ezelőtt, 1991-ben járt Debrecenben. A pápalátogatás 30. évfordulójára kiadtak egy könyvet, amely a látogatást megörökítő fotósorozatot – köztük eddig nem publikált képeket –, valamint az akkor történt eseményeket, beszédeket, a pápa a magyar helyzetre vonatkozó ökumenikus teológiáról is szóló beszédét is tartalmazza. A kiadvány egy dísztokban elhelyezett egyedi bőrkötéses példányát a három püspök címerével és aláírásával ellátott angol nyelvű ajánlással adták át Ferenc pápának. A Szentatya kedvesen fogadta az ajándékot, majd hozzáfűzte, hogy jövőre Magyarországra látogat.
„Amikor megmutattuk az ajándékot, akkor volt egy olyan pillanat, hogy a Szentatya két kezével a mellette álló két püspök kezét megfogta, így egy kört alkottunk. Ez is egy nagy élmény volt, a Szentatya bevont bennünket az ő körébe” – fogalmazott Ferenc püspök, és visszatekintett a 2018. október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén kezdődő fiatalokról szóló római püspöki szinóduson átélt felejthetetlen élményére is: A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát Kocsis Fülöp érsekkel képviselték. A szinódus első napján Ferenc pápával egyszerre érkeztek a tanácskozásra, és egy liftbe szálltak be, ahol a pápa – miután megtudta, hogy a debreceni megyéspüspököt is Ferencnek hívják – magyarul köszöntötte őt a névnapján.
A pápai audiencia katekézissel kezdődött. Fekete Károly püspök elmondta, mint teológiai tanárnak és református felekezeti vezetőnek nagy élményt jelentett a katekézisen való részvétel, amely az imádság gyakorlati módjáról, élő voltáról szólt. A pápa vidáman, közvetlenül szólt a hallgatósághoz, hangjában a gyenge egészségi állapota ellenére élet és erő volt. A református püspök gyakran olvassa a Magyar Kuríron a pápa katekéziseit, de magának az audienciának az eseménye, a svájci gárdisták jelenléte, a csoportok üdvözlését követő örömujjongás, a katekézis több nyelven való összefoglalása, a pápa közvetlensége is nagy élményt jelentett számára.
„Nagy ajándék volt számomra, hogy a kálvinista Róma odajárulhatott a testvéregyház első számú vezetője elé az igazi Rómában.” (Fekete Károly püspök)
A pápa közvetlensége Ferenc püspöknek is élmény jelentett: A Szentatya nemcsak arról tanított, hogyan kell imádkozni, hanem ő maga közvetlenül beszélt minden emberhez, és mindenkit arra biztatott, hogy a Jóistent is közvetlenül szólítsuk meg. Mert az Isten nemcsak egyszerűen van, hanem jelen van, és aki jelen van, azt meg tudjuk szólítani, arra tudunk mosolyogni. Istentől kérdezhetünk, amire az Igéje által választ is kapunk az élet nehéz, de örömteli kérdéseire is. Mindent közvetlenül odavihetünk a Jóisten elé, és ez egy nagy tanítása volt a Szentatyának” – fogalmazott Ferenc püspök.
Fülöp érsek a pápa közvetlenségéhez hozzátette, a Szentatya mondta, hogy volt egy idős rendtársa, akinek az volt a szokása, hogy amikor elhaladt a porta mellett levő kápolna előtt, mindig beköszönt Jézusnak: „Ciao Gesu!”
A Szent Péter-bazilikában a magyaroknak is van helye. A pápalátogatás után a bazilika altemplomában található Szent II. János Pál, Szent XXIII. János és Szent X. Pius pápák sírjánál is imádkoztak a debreceni püspökök.
Az altemplomban, ott ahol a pápák el vannak temetve, találhatóak a különböző nemzetek kápolnái, így a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt magyar kápolna is. Ferenc püspök elmondta, Szent István király zarándokházat épített a Szent Péter-bazilika mellé, és amikor a bazilika sekrestyéjét megnagyobbították, ezt a zarándokházat lebontották. Ehelyett épült az a magyar kápolna, amelyet 1980. október 8-án maga II. János Pál pápa szentelt fel. Ferenc püspök megemlítette, hogy a 2018-as szinódus alatt Magyarok Nagyasszonya ünnepén négyszáz székely zarándokolt a Szent Péter-bazilikába, és ezen az alkalmon a katedraoltárnál ő maga mutatott be szentmisét, abban a kalocsai mintás miseruhában, amelyben Szent II. János Pál pápa szentelte fel a magyar kápolnát. Nagy élményt jelentett számára.
Fekete Károly külön kiemelte, hogy a delegációval tartó Németh István atyának köszönhetően a Szent Péter-bazilika altemplomában, a halottak városában szó szerint ókori utakon jártak, és eljutottak Szent Péter sírjához, ahol őrzik a csontjait. Ez a hely a bazilika főoltára alatt mintegy háromemeletnyi mélységben található.
A debreceni püspöki delegációnak római tartózkodásuk alatt a Pápai Magyar Intézet adott Otthont. A Falconieri–palota középső szintjén található Intézetben a Rómában tanuló felszentelt papok laknak. Kocsis Fülöp megemlítette, hogy ott minden nap imádkoztak és szentmisén vettek részt, ahol mindhárman prédikáltak, így szintén megvalósult az ökumené. Ezeken a szentmiséken a ház lakói, az ott dolgozók is részt vettek.
Törő András atya az ő Alma materét, a Collegium Germanicum et Hungaricum intézményt mutatta be, ahol német, illetve magyar jezsuiták tevékenykednek a papnevelésben, papok továbbképzésében. A német magyar kollégium sajátossága, hogy a növendékek most is az egykori monarchia területéről érkeznek.
A debreceni püspökök találkoztak Habsburg Eduárddal, Magyarország szentszéki nagykövetével, valamint Kurt Koch bíborossal, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnökével.
Kocsis Fülöp érsek a Rómában működő katolikus egyetemekről beszélt, megemlítve a jezsuiták által fenntartott Szent Gergely Egyetemet, ide jelentkeznek többnyire a magyarországi teológushallgatók. Rómában sok egyházi egyetem van, amelyeknek megvan a maguk sajátos szakterülete. A biblikus intézetbe például csak úgy lehet bekerülni, ha valaki három idegen nyelven beszél, és ezeken kívül ismeri a latin, a görög és a héber nyelveket is. Csak ezután lehet elkezdeni itt a tanulmányokat. Németh István, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye papja, a nyíregyházi Szent Atanáz Hittudományi Főiskola tanára ennek az intézménynek a hallgatója.
Érsek atya beszélt a Pápai Keleti Intézetről is, amely a keleti teológiát tanítja. 1917-ben alapította X. Pius pápa azzal a szándékkal, hogy akkor ott a keletről származó növendék papokat képezzék. Már ennek a gondolata XV. Benedek pápában is megfogalmazódott. Fontosnak tartották, hogy a keleti szegény országok hallgatói is megkapják a megfelelő képzéseket. Ezen intézet nemcsak katolikusokat, hanem ortodoxokat is fogad. Itt végezte tanulmányait a mostani Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, aki azokban az esztendőkben volt növendék Rómában, amikor Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök is. Ők sokat beszélgettek, járták együtt a templomokat, baráti kapcsolatba kerültek egymással.
A római út végén egy összefoglaló üzenetet is küldött a három püspök a vatikáni rádión keresztül. Palánki Ferenc megyéspüspökkel történő beszélgetés ITT meghallgatható.
A Libri Könyvesboltban történő beszélgetést a debreceni Alföld Televízió rögzítette, amelyet hamarosan közzé teszünk oldalunkon.
Kovács Ágnes – Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
