A kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda november 21-én tárta ki kapuit a szívük és a vendégek előtt, hogy együtt ünnepelhessék meg intézményük egyházi fenntartásba vételének 30. évfordulóját.
A gálaműsort két alkalommal is bemutatták ezen a napon, hogy a több mint ezerfős diákság minden tagja részese lehessen a különleges ünnepnek. Délelőtt a középiskolás diákokkal, délután pedig az általános iskolásokkal ünnepeltek, amelyre már Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya is megérkezett.
A főpásztor ünnepi szentmisét mutatott be az intézmény tornacsarnokában, majd megáldotta az új intézményrészeket: a konyhát és a felújított két tantermet, amelyekben ezután hittanórára várják a diákokat. A hittantermek még az 1700-as években megépült épületszárny részei, így a képzelet szárnyra kaphat a falakon látható bibliai tájakat idéző térképek segítségével, de az ódon, de barátságos környezet is segíti majd a diákokat az elmélyülésben.
A főpásztor a Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban ünnepén elhangzott elmélkedésében az ünnep üzenetén keresztül szólt a diákokhoz, a jelenlévőkhöz, amelyből egy gondolatot emelünk ki:
„Az ünnep ősi hagyományra épült. Szent Jakab apostol apokrif evangéliumában szerepel, hogy Szent Joachim és Szent Anna elvitték Máriát három éves korában a jeruzsálemi templomba és rábízták a főpapra, hogy fölkészítse a hivatására. A templom, mint ahogyan az ószövetségi templom is, az Isten háza, a mennyország kapuja és a lelki töltődéseknek a helye. Máriáról valljuk, hogy szeplőtelen, vagyis mentes volt az áteredő bűntől, vagyis minden személyes bűntől. Isten nagy dolgot készült vele tenni, és rajta keresztül az üdvösség történetét elősegíteni, előmozdítani. Különleges nagy feladatot szánt neki, ezért fontos ez az ünnep.
Amikor elmegyünk, és ti is elmentek a templomba, jó, ha tudjátok, hogy Isten rajtatok keresztül is az üdvösséget, a ti és szeretteitek üdvösségét akarja előkészíteni. Arra akar felkészíteni, hogy rajtatok keresztül is nagy dolgot műveljen ebben a világban.
Mi ezért tartunk fönn iskolát, mert szeretnénk, hogy minden gyermek – akiket a szülők ránk bíznak –, képes legyen nagy dolgokra, amelyek lehet, hogy világtörténelmi szempontból nem olyan nagyok, de a személyes üdvösség történetében óriási jelentőségűek, hiszen ti is képesek vagytok már most a szeretetre és fejlődésetek során még inkább a képesek lesztek rá. Nincs annál nagyobb dolog a világon, mint amikor valaki életét mások szolgálatára szenteli.”
A szentmisét követően ünnepi gálaműsor kezdődött a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ épületében. Az eseményen Kaszásné Tóth Judit, az ünnepelt intézmény vezetője köszöntötte a megjelenteket: Palánki Ferenc megyéspüspököt, Frantiska és Ignácia orsolyita nővéreket, Leleszi Tibort, Kisvárda polgármesterét, a Püspöki Hivatal meghívott munkatársait, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye intézményvezetőit, iskolalelkészeit, az ünneplő intézmény nyugdíjas igazgatóit, volt pedagógusait, öregdiákjait, köztük: dr. Ragány Mihályt (Misa), a Soproni Színház igazgatóját, Nagy Szilárd előadóművészt, az intézmény pedagógusait, valamint a jelenlévő óvodásokat, diákokat.
Kaszásné Tóth Judit intézményvezető ünnepi beszédében visszatekintett az iskola átvételére: „1992. június 28-án centenáriumi vasárnapot ült Kisvárda közössége, hiszen a sziklahitű László király szentté avatásának 800. évfordulóját ünnepelték. Ezen az alkalmon átadási-átvételi okirat született. A Római Unióhoz tartozó Szent Orsolya Rend volt tulajdonát képező ingatlan a Római Katolikus Egyházközség használatába került.
Holczer Gyula kanonok, abban az időben a kisvárdai egyházközség plébánosa így emlékezett vissza a rendszerváltoztatás időszakára:
„1989-90-ben megtörtént a történelmi csoda: bezárult egy kapu – a közel 50 évig tartó, egyházat és lelkeket megtépázó rendszer kapuja – és megnyílt egy másik, a szabadság kapuja, mely meghozta a lelkek szabadulását, és az egyház számára az újjáéledés lehetőségét.”
Az iskolák államosítását elrendelő 1948. évi XXXIII. törvénycikk alapján 1948. június 15-én zárult be a kisvárdai Szent Orsolya-rendi Leánynevelő Intézet kapuja az egyházi nevelés számára, majd egy éjszaka, 1950 nyarán a nővéreket is elhurcolták a városból. Kaszásné Tóth Judit a katolikus iskola alapításának éveit is felidézte:
„Közel 105 éve, 1918 áprilisában, nagy várakozással és hivatástudattal érkeztek Kisvárda városába az orsolyita nővérek, és az I. világháború pusztításai közepette iskolát szerveztek, és 30 év egyházi nevelése során imával szentelték meg az iskolaépület falait. Majd 40 év állami oktatás-nevelés következett.
1990-ben kezdődtek meg az egyeztetések Kisvárda Város, élén dr. Oláh Albert polgármester és Holczer Gyula esperes úr között az akkor Császy László nevét viselő szakközépiskola egyházi kezelésbevételének lehetőségéről. Dr. Seregély István egri érsek jóváhagyásával, Mater Matkovics Mária Emerica Szent Orsolya-rendi tartományfőnöknő egyetértésével a Római Katolikus Egyházközség használatába került az intézmény Szent László Egyházi Gimnázium és Szakközépiskola néven, majd 1993-tól, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalakulásától az egyházmegye lett az intézmény fenntartója.”
Ezt követően az intézményvezető bemutatta az iskolában 30 év alatt történt fejlődéseket, változásokat:
„1992-től a szakközépiskola és óvoda, 2009-től általános iskola várja a keresztény fiatalokat, majd 2014-ben újraindult a gimnáziumi képzés. A szakközépiskolát a szakgimnázium, majd 2020-tól a technikumi képzés váltotta fel. Jelenleg óvodánk 5 csoportban folytatja a hitre növő nevelést, 2006-tól új épületben. Az általános iskolánk 2012-től költözött új épületébe, az alsó tagozaton 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben elindult az angol két tanítási nyelvű képzés.
A szakgimnáziumi osztályokban informatika, közgazdaság, ügyvitel szakmacsoportokban tanulhatnak a diákok, az OKJ-s képzés informatikai rendszerüzemeltető, pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint irodai titkár szakképesítéssel zárul. A technikumi képzéseink befejeztével a gazdálkodás és menedzsment ágazaton pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint vállalkozási és ügyviteli ügyintéző képesítést, az informatika és távközlés ágazaton belül pedig informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltető technikusi végzettséget szereznek tanulóink. A gimnáziumi képzéseink kínálatában az emelt szintű digitális kultúra, matematika-digitális kultúra, reál (biológia-kémia), angol nyelvi és humán (magyar-történelem) irányok szerepelnek.”
A diákok előtt hiteles példák állnak: így a világegyház női szentje, Angéla, akiben olthatatlan vágy élt, hogy segítse a fiatalok növekedését a hitben és tudásban, valamint Szent László király példája – egyben egyházmegyénk védőszentje is –, aki a napjainkban is időszerű lovagi erényeket képviseli: a szolgáló szeretetet a nevelésben; kedvességet és határozottságot; személyes törődést; szelíd és jóságos kézzel, megértő szeretettel történő vezetést; szívbéli bátorságot; egyenességet; kiállást meggyőződéseinkért; teremtett világunk, szép emberségünk tisztaságának védelmét; igyekezetet és elköteleződést a hitéletben, tudományban, talentumaink felismerésében és kibontakoztatásában.
30 év értékteremtő munkálkodását nehéz röviden összefoglalni. Kaszásné Tóth Judit az iskola kezdeményezéseit, büszkeségeit is bemutatta, kezdve a diákönkormányzattól a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezetén át a Szent László-díjig, amelyet a legkiválóbb 8. évfolyamos és a végzős, 12. évfolyamos diákok kaphatják. A diákönkormányzat kezdeményezésére alapították a LUX ARCAE NOSTRAE (Bárkánk fénye) díjat, mellyel a legaktívabb közösségi tevékenységet végző óvodától érettségiig minket választó fiatal hűségét, szolgáló szeretetét jutalmazzák. Mindehhez pedig segítenek a tehetséges pedagógusok, akik felismerik a diákokban, hogy miben jók és áldozatkészen segítik kibontakozásukat.
Ezt követően Leleszi Tibor polgármester úr, az intézmény egykori diákjai is köszöntötte a jelenlévőket.
A kisvárdai intézmény 30 éve vette fel Szent László nevét. Ez nemcsak egy névváltozást jelentett, hanem alapjaiban változtatta meg az iskola jellegét, hiszen a keresztény életre nevelés került az ott folyó nevelő munka középpontjába. A pedagógusok, dolgozók a kezdetektől sokat tesznek azért, hogy tanítványaikban növekedjék a hit; tetteik, szavaik zsinórmértéke a szeretet legyen.
Az intézmény fenntartója emléklappal ismerte el azoknak a munkáját, akik 25, vagy annál több éve az egyházmegye szolgálatában vannak, és személyes példaadással is közvetítik a rájuk bízott gyermekeknek az örök érvényű értékeket. Az emléklapokat Palánki Ferenc megyéspüspök adta át.
Ezután közelebbről is megismerhettük az iskola tehetséges diákjait, akik lenyűgöző gálaműsorral mondtak köszönetet intézményükért. A gála része annak az ünnepségsorozatnak, amelyet a névadó, Szent László király tiszteletére rendeznek. A fellépő diákok énekkel, verssel dicsérték a lovagkirályt. Örömmel tölti el a szülők és pedagógusok szívét, hogy Árpád-házi szentjeink emléke már az óvodásokban is él, akik a műsorban Szent László 1040 körüli születésének helyét, Lengyelországhoz való kötődését idézték meg. Ennek tiszteletére egy lengyel eredetű páros táncot, a polonézt választották műsorszámként. Jeleskedtek a népi gyermektánc foglalkozásokon elsajátított lépésekben is, előadva a Szent László füve legendát.
Az iskola névadójáról számos legenda maradt fenn. Ezek közül a legismertebb Szent László küzdelme a kun vitézzel, mely évszázadokon át népi mondák, hősi énekek, himnuszok, templomi falfestmények témája lett. A 10. évfolyam humán tagozatos diákjai árnyjáték formájában dolgozták fel a viadalt.
A lovagkirály erős hite, dicső tettei Arany Jánost is megihlették. Szent László című művének alapja az a legenda, mely szerint hamvaiból életre kelve győzelemre viszi népét a tatárok ellen. A balladát Máté Eszter Katalin 11. osztályos tanuló lenyűgöző tolmácsolásában hallhattuk.
Szent László nemcsak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye védőszentje, hanem Erdélyországé is. Tisztelete ismert az egész Kárpát-medencében. Templomok freskóin, oltárképein örökítették meg alakját. Összekötő kapocs a Kárpát-medencében élő nemzetek között. Az általános iskolások tánclépésekben mondták el a nemzeti összetartozás felemelő érzését.
Az intézmény kiváló zenei képességekkel megáldott volt tanítványai, Máté Csaba Csongor és Paládi Petra hangszeres tudásukat mutatták meg.
,,Az akire büszkék vagyunk” sorát dr. Ragány Mihály zárta, akit mindannyian Ragány Misaként ismerünk. Az országosan is elismert színész, énekes, művészeti menedzser barátjával, Nagy Szilárd előadóművésszel a Drága hazám című dalt adták elő. Közreműködött az iskola énekkara, a Kicsinyek kórusa. Végül elérkezett a gálaműsor fináléja, Selmeczi György Millenniumi ódáját hallhattuk a kórus előadásában, amelyet az egyházmegyénk Facebook oldalán ismét megtekinthetünk.
Kovács Ágnes – Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Kovács Ágnes
Fotó: Csonka Andrea, pedagógus, Szent László köznevelési intézmény
