Újfehértón a Magyarok Nagyasszonya-templom, a város egyik legszebb épített öröksége. A templomot 1812-ben szentelték fel. A Magyarok Nagyasszonya templom búcsúi ünnepét október 2-án tartották.
Az ünnepi szentmisén az esperesi kerület papjai, az egyházközség hívei, a város görögkatolikus felekezetének zarándokai is részt vettek. A szentmise homíliáját Zubály Lajos napkori plébános tartotta. A szónok a szentmise elején kérte a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását, hiszen Szent István királyunk neki ajánlotta fel a népünket. A szentmise napja most egybeesett az őrző angyalok napjával. Magyarország őrző angyala Szent Gábor főangyal, aki meglátogatta a Szűzanyát. A főangyal kérésére mondta ki Mária az igenjét.
Zubály Lajos atya a homíliájának bevezetőjében, a 121/122. zsoltár sorai segítségével fogalmazta meg buzdítását:
„Az Ószövetség idején a választott nép évről évre, meghatározott időben Jeruzsálembe zarándokolt. Amikor megpillantották a szent várost, akkor ezen zsoltár szavait imádkozták:
Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: „Az Úr házába megyünk. És lábunk már itt áll udvaraidban, Jeruzsálem!”
Ebben a zsoltárrészben benne volt mindaz, amit az Istennek köszönhettek. Benne volt az Isten dicsőítése. Isten szeretete végig kísérte őket az életükben, amelyben benne volt a hálaadás, a bűnbánat is, mert a szent városba, a béke városába csak kiengesztelődve léphettek be.
A dicsőítés, a hálaadás és a bűnbánat érzése kell, hogy átjárjon bennünket, keresztényeket is, amikor a templomba jövünk. Mi, hívek az Istenhez jövünk minden alkalommal. Bizalommal mondhatjuk akkor ennek a zsoltárnak a harmadik versét: „Jeruzsálem városnak épült, részei pompásan egybeillenek.”
Jeruzsálem, jól megépült város. Nekünk, keresztényeknek fizikailag nem rendült meg a hitünk. Biztos alapokon nyugszik Jézus Krisztuson, a Megváltón, az Üdvözítőn. Olyan hatalmas közbenjárónk van a Boldogságos Szűz Mária személyében, akihez mindig bizalommal fordulhatunk, aki anyai szeretettel fordul felénk.
Számomra minden Mária ünnep kedves – fogalmazott Lajos atya. – Kedves azért, mert Ajakról származom, amely település temploma Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve. Ott kereszteltek, ott jártam gyerekként ministrálni, a hivatásom is innen indult el, ott mutattam be az első szentmisémet, az ezüstmisémet is néhány esztendővel ezelőtt. Remélem, eltemetni is majd ott fognak.
Szeressétek ezt az újfehértói templomot, a Mária ünnepeket! A hitnek fontos szerepe van.
Belénk, katolikusokba bele van oltva a Szűzanya iránti tisztelet és elköteleződés. Mi bizalommal fordulunk Máriához, régen és most is. Nemzetünk számtalanszor elpusztulhatott volna, de mégsem történt meg. Mert onnan felülről nagyon vigyázz és figyel ránk a Szűzanya.
Jézus a kereszten a Boldogságos Szűz Máriára bízta a szeretett tanítványt, János apostolt. Ebben benne vagyunk mi is és minden krisztuskövető ember.
Kedves testvérek! Mi is bizalommal forduljunk a boldogságos Szűz Mariához, égi édesanyánkhoz, mert az idők végezetéig érvényes Máriának az angyali üdvözletkor kimondott igenje: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!”
Gábor főangyalhoz, Magyarország őrangyalához is fohászkodunk ma.
A magyar nép fennmaradása érdekében Szent István Mária oltalmába ajánlotta halála előtt országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.
Szent István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán a következő szavakkal ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának:
„Ég királynője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
Ahogyan a történelem is mutatja, az Isten mellettünk van, óv bennünket és irgalmas hozzánk, mert hatalmas a mi közbenjárónk, a Magyarok Nagyasszonya.
Szent István utódai közül a felajánlást többen is komolyan vették. Szent László király is tisztelte a Szűzanyát, és mindig kérte az oltalmát. IV. Béla király a Jóistennek és a Boldogasszonynak ajánlotta a lányát, Margitot, hogy megmeneküljön az ország a tatárjárás idején. Ő kezdte építeni a Mátyás templomot. Mátyás király is nagy Mária tisztelő volt. Ő verette az arany forintot, rajta Mária a kis Jézussal ábrázolással. Ezért is hívták ezt a pénzt máriás pénznek. A török elleni küzdelemben számtalanszor a Szűzanya oltalmával, segítségével indultak keresztény csapatok a harcba.
A közelmúltból is említhetünk példát: Mindszenty József hercegprímás prófétai előrelátással meghirdette a Boldogasszony évét 1947. augusztus 15. és 1948. december 8. között. A feljegyzések szerint ehhez az évhez 4,6 millió ember csatlakozott, ennyien imádkoztak, kérték Mária oltalmát. Ez az imádságos időszak segített megőrizni nagyon sok embernek a hitét az elkövetkező évtizedekben.
Az egyszerű emberek életébe is beleivódott a Boldogságos Szűz Mária iránti tisztelet. A Mária-lelkület ott volt azoknak a szívében és lelkében, akik a történelem folyamán a Kárpát-medencébe költöztek.”
Zubály Lajos atya két kérdést tett fel a híveknek: Mennyire aktuális a szentistváni felajánlás?
A mai korban milyen a mi Mária tiszteletünk?
A történelem folyamán a Szűzanyának tett felajánlás és az Isten ügye győzedelmeskedik. Az Isten ügyének a Boldogságos Szűz Mária a pártfogója. Nekünk, magyaroknak a Magyarok Nagyasszonya.
Becsületesen kell élni az életünket, végezni a munkánkat, és meg kell vallani a hitünket, akik komolyan akarjuk venni a hitünket, a Szűzanya iránti elköteleződésünket.
Ha ezt megtesszük, akkor, Pio atya Magyarországról szóló próféciája teljesül: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
Befejezésként Lajos atya Esterházy Pálnak Magyarország Nagyasszonyához szóló felajánló imájából idézett. Ebben az imában benne van mindaz, amit megosztott a prédikációjában. Benne van a feladatunk, a küldetésünk, a Jóisten iránti bizalmunk, Mária iránti elköteleződésünk.
„Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária. Emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeid által légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink és minden ínségükből kiszabadultak; … Ez a remény éltet most is, ez a bizodalom lelkesít, hogy oltalmad szárnyai alatt keressünk menedéket, mi, a te néped, örökséged…”
A szentmise végén Juhász Imre plébános megköszönte Zubály Lajos napkori plébánosnak az ünnepi szentmise bemutatását és prédikációját. Köszöntötte a római és görögkatolikus lelkipásztorokat, a kedves híveket és zarándokokat, akikkel együtt ünnepelték a templom búcsúünnepét. A szentmise szentségi körmenettel zárult. Majd a közösségi házba agapéra várták a híveket és vendégeket.
A szentmisén az Újfehértói Római Katolikus Egyházközség Kolping Énekkara szolgált.
Zsirosné Seres Judit
sajtóapostol – Újfehértó
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
