2022. szeptember 10-én kezdődött a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye akolitusképzése Debrecenben, amelyre az egyházmegye plébániáiról összesen 18 fő jelentkezett. Az első alkalmon a jelöltek Veni Sancte szentmisén vettek részt a debreceni Szent Anna-székesegyházban, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be.
Kucser Krisztián háromgyermekes édesapa, vallás-magyar szakos tanár, üzemmérnök, akolitus jelölt, a debreceni Szent Anna-székesegyház egyik ministránsa, akivel a szentmise előtt beszélgettünk arról, hogyan született meg benne a döntés az akolitusi szolgálatra.
– A vasárnapi szentmiséken, ünnepnapokon rendszeresen láthatunk az oltár körüli szolgálatban gyermekeiddel együtt. Általában csak diákok vállalnak ministráns szolgálatot.
– Gyermekkorom óta ministrálok. Nagyon szeretem ezt a szolgálatot, amelynek végzése részemről a mai napig nem szakadt meg. A nagyváradi Szent László Gimnáziumban érettségiztem, és az egész iskolával együtt minden reggel iskolai szentmisén vettünk részt a Szent László-székesegyházban, amelyet Tempfli József akkori nagyváradi megyéspüspök mutatott be. A szentmiséken több társammal együtt ministráltam. Egyedül az egyetemi évek alatt maradt ki az életemből ez a szolgálat.
Debrecenben 17 éve élek a családommal, ideérkezésünkkor örömmel fedeztük fel a Szent Anna-székesegyházat, ahol rögtön otthon éreztük magunkat, hiszen Nagyváradon is székesegyházhoz tartoztunk. Gyermekként soha nem láttam felnőtteket ministrálni, az a gyerekek dolga volt, de itt mást tapasztaltam. Nem sokkal később jelentkeztem erre a szolgálatra, és azóta is itt vagyok a gyermekeimmel a vasárnapi szentmiséken.
– A szülő, jelen esetben az édesapa példája sokat jelent a fiainak.
– Igen, lemásolják a szülő viselkedését, példának tekintik, majd lassan belenőnek a szívükkel is ebbe a szolgálatba. Ezért is örülök annak, hogy ezzel a mintával járhatok előttük, amelyet ők szívesen követnek.
– Milyen közelséget jelent Jézussal az oltár körüli szolgálat?
– Érdekes onnan látni, hogy mi történik a szentmisén. Úgy érzem, hogy minél közelebb vagyunk az oltárhoz, annál többet kapunk. Ezt én így élem meg.
– Ezt a tapasztalatot az is alátámaszthatja, hogy a legtöbb papi és szerzetesi hivatás a ministránsok közül születik.
– Érezhető az a tűz, amely az áldozatbemutatáskor történik. Nyilván ez annak is köszönhető, hogy az oltár körüli szolgálat megkövetel egy nagyobb fokú összeszedettséget, figyelmet, és ezáltal a figyelem teljes mértékben a szentmisén történtekre koncentrálódik. Ez az a plusz, amely a szentmisén passzívan részt vevő hívőnek nem adatik meg, persze ezt csak általánosságban mondom, mert ez attól függ, hogy milyen lelkülettel van jelen valaki a liturgiában.
– A magasztos dolgokban való aktív részvétel, mélyebb vallásgyakorlás hogyan hat a családi életetekre?
– Teljesen más otthon az életünk. Feleségemmel mindig is igyekeztünk a hitünk szerint élni. Otthon megvan a hit-életünk közösen és külön-külön is. Gyakran beszélgetünk a hittel kapcsolatos dolgokról, kérdések merülnek fel bennünk, úgyszintén a gyerekek részéről is. Ez a fajta részvétel a szentmiséken egy mélyebb istenkapcsolatot eredményez, ez kitűnik a felmerülő kérdésekre megfogalmazódó válaszokból is.
Ministrálás közben érdekes látni nemcsak a hívek arcán, hanem a társaim arcán is, hogy mennyire el tudnak merülni a liturgiában. A szolgálat alatt sokkal magabiztosabban, határozottabban, bátrabban, másként tesszük az Úr Jézus elé azt, ami a szívünkben, vagy a gondolatainkban van.
– A vallását gyakorló ember, különösen a szolgálattevők világító lámpásként vannak jelen a világban. Hol tudod ezt megmutatni, tanúságot tenni keresztény hitedről?
– Végzettségem szerint vallás-magyar szakos tanár és üzemmérnök vagyok, és jelenleg ez utóbbi területen dolgozom egy szerviz-technikus cégnél Nagyváradon.
Ezt a szellemiséget a munkahelyemre is viszem magammal. Jó megtapasztalni azt, hogy hatással vagyok a munkatársaimra, mert igyekeznek tiszteletben tartani a hitemet. Gondolok itt arra, hogy nem használok bizonyos szavakat, kifejezéseket, és megtapasztaltam, hogy a munkatársaim is igyekeznek ebben. De az is előfordul, hogy egy jó beszélgetés alakul ki a keresztény vallással kapcsolatban.
– Az akolitusi szolgálatod úgymond szilárd alapokra, ahogyan a mai evangélium is mondja, „sziklára épül”.
Számomra az akolitusi szolgálat újdonság volt, eddig még nem találkoztam sehol ezzel a lehetőséggel, csak itt, a Szent Anna Plébánián, de valahol mindig is vágytam rá. Erre a szolgálatra Krakomperger Zoltán plébános hívott meg, amelyet örömmel fogadtam, és bízom abban, hogy az eddig megtapasztalt oltár körüli szolgálatom még jobban elmélyül, és nagyobb alázattal, hittel, szeretettel fogom azt végezni.
Kovács Ágnes – Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
