A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház és annak partnerintézménye, a Mandala Dalszínház képviselői koszorúzták meg a Nemzet Művésze emléktábláját a Szent Imre Katolikus Iskolában. A nyíregyházi intézmény szellemi jogelődjének, a Királyi Katolikus Gimnáziumnak a diákja volt Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze 1931 és ’39 között. Ennek emlékére állított táblát a Szent Imre Baráti Kör 2010-ben. Zenthe Ferenc gyerekkorában Nyíregyházán élt, és itt töltötte iskolás éveinek egy részét.
„A Szent Imre Katolikus Gimnáziumban szeretettel és örömmel ápoljuk jogelődünk, a Katolikus Királyi Főgimnázium emlékét. És nagyon büszkék vagyunk, hogy olyan személy, mint Zenthe Ferenc, ennek az iskolának volt diákja. Nagy öröm volt számunkra, hogy a Mandala Dalszínház és a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház megkeresett minket, hogy az iskolánk falán lévő Zenthe Ferenc emléktáblát szeretné megkoszorúzni” – mondta a koszorúzási ünnepségen Tormássiné Kapitány Ágotha, a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.
Nem is gondolná az ember, mennyi szállal kötődik Nyíregyháza és az itt élő emberek Zenthe Ferenchez, a Nemzet Művészéhez. A Szent Imre Baráti Kör állított emléktáblát a katolikus iskola bejárata mellett, melyet a centenárium évében szerettek volna megkoszorúzni a rá emlékező művészek, de a pandémia miatt ez 2020-ról az idei évre csúszott. Többen szóltak arról, milyen emlékük van Zenthe Ferencről.
„Gondolom, sokan adják első válaszként, hogy a Tenkes kapitánya, és ez rímel is az idei nyárra, hiszen vendégül láttuk a Tenkes kapitányát a Magyar Nemzeti Táncegyüttestől. Nem tudom, hányszor néztem meg a sorozatot, és hihetetlen nagy élmény volt. De más alakítása is. Ha már itt tartunk, a Mandala első darabja, a József és a bűvös kabát, a Madách Színházas verziójában, amit mi többször megnéztünk előtanulmányként, mielőtt bemutattuk volna a Józs
efet. Zenthe Ferenc alakította Jákobot, tehát láttam színpadon is” – emelte ki Bódis Gábor, a Mandala Dalszínház igazgatója.
Hasonló a Mandala működése a Zenthe Ferenc Színházhoz, azzal a különbséggel, hogy ők megkapták a kiemelt kategóriát, és az intézményes színháznak megfelelően állami támogatásban részesülnek. Nógrád megye színháza salgótarjáni központtal, de vendégek ők szerte a megyében. Többször jártak már Nyíregyházán is a Mandala Nyár programjában, de a mandalások is voltak már Salgótarjánban és másik játszóhelyen, Szécsényben is, pl. a Hyppolit, a lakáj című darabbal. A sok kapocs vetette fel a centenáriumról elcsúszott emlékezés ötletét, így került sor hétfő délután az emléktábla megkoszorúzására, hiszen a Zenthe Ferenc Színház ezen az estén éppen a közelben, Tokajban vendégeskedik az 50. Írótábor megnyitóján. Műsoron van Sütő András: Káin és Ábel című darabja.
„Megtiszteltetés, hogy a nemzet színészének nevét viselhetjük, és kutyakötelességünk egy ilyen nagyformátumú művész hitvallását, hagyatékát életben tartani, mert mi egy olyan színház vagyunk, mely nemcsak Salgótarjánban és a régióban van jelen, hanem küldetésszerűen az országot és a Kárpát-medencét is járja előadásaival, és bárhol is járunk, azt látjuk, hogy végtelen tisztelet és határtalan szeretet övezi. Nyilván filmes alakításai révén zárta be magát a közönség szívébe. A Tenkes kapitányáról van szó, de említhetem a Jób lázadását, vagy hogy az én generációmat is említsem, Taki bácsi megformálójaként is letette névjegyét” – fogalmazott a Zenthe Ferenc Színház menedzsere, Orosz Dániel.
A Zenthe Ferenc Színház legutóbb az Apácákkal járt a Mandala Nyár programjában, de voltak már itt a Koltai Róbert által rendezett Lovagias üggyel, vagy a Mikó István rendezte Nem élhetek muzsikaszó nélkül című zenés vígjátékkal, így közös művészük is van a Mandalával.
Zenthe Ferenc szülőhelye Salgóbánya, ma Salgótarján egyik városrésze ma, amiről Nyíregyháza mellett kedves emlékként beszélt egykoron a művész. Így ér körbe a gyerekkor és az iskolás évek.
Forrás: nyiregyhaza.hu
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
