A Szent István király oltalma alatt álló hajdúböszörményi római katolikus templom búcsúi ünnepét tartották augusztus 21-én. A szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatta be Hasulyó János plébános, Szenes József nyugalmazott plébános és Bodogán László görögkatolikus parókus jelenlétében. A szentmisén részt vett Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere is.
A búcsúi ünnep alkalmából a főpásztor a külsőleg megújult templomot is megáldotta.
Palánki Ferenc megyéspüspök elmélkedésének bevezetőjében Szent II. János Pál pápa gondolatára utalt, aki a szentekről úgy fogalmazott, hogy a szentek nem azt akarják, hogy ünnepeljük, hanem hogy kövessük őket. Miben kövessük őket? A püspök atya a feltett kérdésre, az elhangzott evangéliumi szakasz (Mt 7,24-27) üzenetével válaszolt.
Szent István király sziklára építette a személyes, a család, a közösség és a nemzet életét. Ha ezt átgondoljuk, akkor világossá válik előttünk a feladatunk. A példabeszédek könyve is ebben erősít bennünket: „Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet” (Péld 4,23). Szent István gondosan őrizte a szívét, és a személyes életét sziklára, az Istenbe vetett hitre építette.
A világban mindenféle hatás ér bennünket, kapunk jót és rosszat, de nem mindegy, mire hogyan reagálunk, megőrizzük-e a szívünket az isteni életre. Szent Pál apostol figyelmeztet bennünket: az emberek „elidegenedtek az istenes élettől” (Ef 4,18). Sokan élnek úgy, hogy napokon, heteken, éveken vagy egy életen keresztül nem jut eszükbe, hogy örök dolgaik is vannak. Szent István király gondosan őrizte a szívét, és megmaradt az egyenes úton. Virrasztott, imádkozott, gondolkodott, hogy milyen döntéseket hozzon a családja, a népe érdekében. Imáiban Isten akaratát kereste.
„Ti nem ezt tanultátok Krisztustól” (Ef 4,20). Emlékezzünk vissza, mit tanultunk Krisztustól a hittanórákon, nagyszüleinktől, szüleinktől. Megőriztük-e, továbbadjuk-e azokat az utánunk következő nemzedéknek?
Nem elég beszélni a keresztény értékekről, a személyes életünkben, tetteinkben kell hogy megmutatkozzon, mit jelent a krisztusi élet.
Szent István király nem politikai megfontolásból, hanem személyes meggyőződésből döntött a kereszténység mellett. Ismerte a Szentírást, Jézus Krisztust, és tudta, hogy Ő az a szikla, akire érdemes építeni az életet. Családja az első magyar szent család volt. Nem azért, mert szentté, boldoggá vannak avatva, hanem mert szeretetben, békességben, jóságban, jószívűségben éltek, gyakorolva az erényeket.
„BÓDOGSÁGVS SZT ISTVÁN KIRÁL Krv. 1034-ben SZT ANGYALOKNAK SEREGÉBEN NAGY ÉDES ÉNEKLÉSSEL AZ EREK BÓDOGSÁGRA VITETTÉK : GYAKORTA ÉJJEL AZ Ő SZENT KOPORSÓJÁNÁL ANGYALI SZÉP ÉNEKLÉSEKET HALLHATUNK VALA
Sok nehézség, probléma vesz körül bennünket, és közben a másik emberre mutatunk, hogyan kellene viselkednie, hogy jó legyen az életünk. De nem gondolunk arra, hogy nekünk kellene változnunk, odafigyelnünk, hogy ne bántsuk meg embertársainkat, családtagjainkat és segítsünk, hogy a másik embernek könnyebb, jobb legyen az élete. Talán pont azoknak a viselkedése indít az erények – a türelem, az irgalmasság, a jóság, stb. – gyakorlására, akiket ajándékba kaptunk az élettől.
Az erények megélésével sziklára építjük a családi életünket. Szent István Intelmeiben megtaláljuk azokat az erényeket, amelyek gyakorlására nevelte a fiát: irgalmasság, alázat, türelem, a mások tisztelete, stb. Azt is megfogalmazza, hogy: vigyázz, nehogy a szerencse túl magasra emeljen, és nehogy a balsors túlzottan megalázzon. Sokan vannak, akik jó sorukban elfeledkeznek Istenről, és ha rosszul mennek a dolgaik, akkor megátkozzák, elfordulnak Tőle. Pedig Isten itt van, Őrá kell építeni az életünket.
Ebben is példa Szent István nagysága. Amikor a trónörökös fiát, Imre herceget elveszítette, akkor nem megátkozta az Istent, hanem még jobban belekapaszkodott, és az országát Mária oltalmába, vagyis az Istennek ajánlotta fel. Nyitott volt a transzcendensre, az isteni világra, az örök dolgokra. Kitől tanulta ezt? Szent János evangéliumában olvassuk, hogy amikor Jézus a kereszten haldoklott, a szeretett tanítványát, benne a művét, az Egyházat Máriára bízta. Talán erre gondolt Szent István, amikor minden földi reményét elveszítve a művét, vagyis az országát, a népét Máriára bízta, és rajta keresztül Istenre.
„Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga?” Szent István visszakérdez: hol tartotok most, merre haladtok magyarok az életetekben, milyen állomásokon vagytok túl. Azt nem tudjuk, mi vár még ránk, de ha az irány jó, akkor egészen biztosan célba érünk, szentek leszünk, és velük együtt a mennyben leszünk – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.
A szentmise szentségi áldással zárult, majd Fehér Zsigmond, az egyházközség képviselő-testületének világi elnöke mondott köszönetet az egyházközség nevében Palánki Ferenc megyéspüspök atyának a szentmise bemutatásáért, a szakembereknek a templom külső felújításában végzett munkájáért, valamint a felújításhoz kapott kormányzati és önkormányzati támogatásért.
A templom külső felújítására a Magyar Kormány Bethlen Gábor Alapkezelő pályázata során elnyert 14 990 000 Ft támogatásnak köszönhetően került sor. A torony felújítását már az elmúlt években elkezdték, a torony ablakainak javítása, a keresztfelújítás szintén a jelenlegi munkálatok része volt. Ez utóbbi a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, a helyi önkormányzat támogatásából és önerőből valósult meg. A következő nagyobb munkálatok a templom harangjainak az automatavezérlése lesz.
Kovács Ágnes – Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
