Családtáborban voltak a Nyíregyháza-Jósaváros Szent Imre Plébániájának családjai lelkipásztoruk, Nagy Csaba atya vezetésével augusztus első hetében.
15 felnőtt, 3 bébi és 16 gyermek a sátoraljaújhelyi gyönyörű Smaragdvölgy Pihenőparkban családi címert rajzoltak, Noé bárkájának egyik megmentett állata szemszögéből mesélték el életük történetét, a szerető Atya szemével látva nevezték el önmagukat és társaikat, időbeosztásukat tekintették át, horgásztak, dalt tanultak, zsolozsmáztak, szentmisén vettek részt, játszottak, angyalkáztak, lánykérést ünnepeltek, beszélgettek, arcot festettek és meglepték egymást. Őszintén beszéltek fájdalmaikról és kudarcaikról, együtt örültek az Isten szeretetének és jóságának, amit a közösségben tapasztaltak meg. Esténként pedig mindig más-más család vezette az imát. Ilyen volt ez a tábor, és a következőket írják róla a résztvevők:
„Mindannyian különbözőek vagyunk, és mégis egy irányba tartunk. A szeretet összetartó erő.”
„Minden családnak megvan a maga keresztje, és ha megosztjuk ezeket egymással, talán tudunk egymásnak segíteni.”
„A tábor keretein belül kötött és kötetlen beszélgetések is voltak, így jobban meg tudtuk ismerni egymást a családokkal. Teljesen más ismeretségre tesz szert az ember, mint egy-egy vasárnap alkalmával, amikor a templomban összefutunk. Egy ilyen tábor után teljesen más, sokkal mélyebb a kapcsolat ezekkel az emberekkel. Nagyon jó, hogy a gyerekek is ott vannak, ezáltal nekik is, és nekünk is egy közösségformálás jön létre. Mi mindannyian jól éreztük magunkat, már nagyon várjuk a következő családtábort, ahol remélhetőleg régi és új családok is lesznek, hogy még erősebb közösséget tudjunk kovácsolni.”
„Kell az elcsendesedés, az elvonulás. Megpróbálom meg odaadóbban nevelni a gyermekeimet. A közösség nélkülözhetetlen. Igyekszem még inkább megragadni a kínálkozó alkalmakat, hogy hasznos tagja lehessek a közösségnek.”
„A meseírás volt a kedvencem. Nagyon jó volt minden, de a legjobban ez volt rám hatással. Jó volt bepillantani mások életébe. A záró feladat különlegessége az volt, hogy három dolgot kellett elengednünk. Olyan érzések törtek felszínre, amik eddig el voltak fojtva.”
„Nagyon jó élményekként éltük meg a lelki beszélgetéseket, az őszinte megnyilvánulásokat és az esti hálaadó imákat. Különösen tetszett a női program, mely keretében az apukák vigyáztak a gyerekekre, így mi, nők a gyerekek és férjek nélkül tudtunk eltölteni egy kis időt, sőt, egy kis édességgel is kényeztettük magunkat.”
„Számomra a reggeli és esti zsolozsmák és a családok esti imái voltak a legszebb élmények, és nagyon fognak hiányozni. Így indítani és lezárni a napjainkat felemelő érzés volt. A legizgalmasabb program az angyalkázás volt, szinte újra gyermeknek éreztem magam, amikor elrejtettem egy-egy ajándékot és izgultam, hogy mikor fogják megtalálni, örülni fognak-e neki. Az én ajándékom, amit kaptam, nagyon meghatott, mert látszott rajta a sok munka. Csodaszép lett a végeredmény, és alig vártam, hogy a megfelelő helyre kitehessem. Amikor rápillantok, eszembe fognak jutni ezek a szép és felejthetetlen élmények.”
A tábor pillanatait egy kisfilmben is megörökítettük:
Hálásak vagyunk a pályázati forrásért, amely nagy segítséget jelentett a résztvevő családok számára. A hét során szeretettel gondoltunk egyházmegyénk családjaira és híveire is.
Nagy Csaba plébániai kormányzó, egyházmegyei családreferens és a jósavárosi családok
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
