Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök május 13-án ünnepi szentmisével nyitotta meg a májustól-októberig minden hónap 13. napján tartó Fatimai engesztelő imaesteket, Szűz Mária fatimai jelenésére emlékezve.
A mátészalkai egyházközségben már 19 éve tartanak Fatimai engesztelő imaalkalmakat, amelyet nagy érdeklődés kísér. Ilyenkor Heidelsperger István plébános nemcsak a helyi közösségből, hanem a Szatmári Esperesi kerületből, a környező falvakból, városokból is várja a zarándokokat papokat, hogy a Szűzanya közbenjárását kérjék életükre, családjukra, hazájukra.
A közel négy óra hosszáig tartó engesztelő alkalmakat a Loretói litánia eléneklésével kezdik, majd Parakliszt (görögkatolikus könyörgő ájtatosság az Istenszülő Szűz Máriához) imádkoznak. Ezt követi a papok vezetésével a rózsafüzér elimádkozása. Ezután a jelenlévők ünnepi szentmisén, gyertyás körmeneten vesznek részt, majd az alkalom szentségi áldással zárul.
Az alábbiakban Palánki Ferenc megyéspüspök homíliáját olvashatjuk:
„Virágos május, ó Isten hozott!” A legszebb hónapot égi Édesanyánknak ajánljuk, mert, ha valakit nagyon szeretünk, akkor a legszebbet akarjuk neki adni. Csodálatos a tavasz, ilyekor minden megújul, virágba borul, tobzódik a természet, süt a Nap, kinyílnak a virágok, és rácsodálkozunk nem csak a gyönyörű időre, hanem a természetre, a benne uralkodó rendre, a harmóniára.
Valahogy így van a mi szívünk is. Gyönyörűen süt Isten napja, árad felénk a kegyelme, és kell hogy megnyíljon az életünk Isten kegyelme felé, hogy odafigyeljünk az örök dolgokra, mert Isten ajándékozni akar nekünk. Ezt az újjá teremtést hallottuk a Szentleckében: „Íme, én újjáalkotok mindent” (Jn 21,5).
Miért van szükség erre az új teremtésre? Mert megtört a harmónia, Isten teremtett világának a rendje az ember bűne miatt – olvassuk a Teremtés könyvében. Az első emberpár a bűn elkövetésekor rádöbben arra, hogy mezítelenek, és elbújtak az Isten elől. Azelőtt nem féltek Istentől, Aki járt kelt az éden kertjében, miként az ember a barátja kertjében. A bűn elkövetésekor engedetlenek voltak, megtört a harmónia az Isten és az ember, az ember és az ember, valamint az ember és a természet között… és akkor az Isten keresi az embert. Nem a számonkérés, hanem a szeretete miatt, mert hiányzott neki a barátja. Belegondoltunk-e abba, hogy mi Isten barátai vagyunk?
Jézus, amikor eljött, a búcsú beszédében erről beszélt az utolsó vacsorán. „Nem nevezlek többé szolgának benneteket… barátaimnak mondalak benneteket” (Jn 15,15). Isten barátai lehetünk, Ő keres bennünket, hogy el ne vesszünk örökre, és kérdezi: „Ádám hol vagy?” „Ember hol vagy?” „Elbújtam, mert félek tőled.” „Miért félsz, hiszen a barátod vagyok?” „Biztosan ettél a fáról, megszegted a törvényt.” És mit mond erre az ember? Nem azt, hogy igen, bűnt követtem el, hanem rámutat az asszonyra, az asszony a kígyóra, hogy miatta történt. Máris hiányzik a harmónia, hiányoznak a szeretet kapcsolatok és ezért van szükség arra, hogy Isten újjá alkosson mindent, amit úgy tudott megtenni, hogy eljött erre a világra.
És hogyan jött el erre a világra? Szüksége volt egy asszonyra, aki lépcsőt jelentett az ég és a föld között. Isten megígéri az embernek a megváltást már rögtön a bűnbeesés után, amikor azt mondja a kígyónak – ami az embernek szól – „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet…” (Ter 3,15), vagyis legyőzi a gonoszt. Ez az asszony Mária, az ő ivadéka pedig a mi Urunk, Jézus Krisztus, Aki legyőzte a bűnt és a halált, új életet ajándékozott nekünk. Ezt ünnepeljük a húsvéti időben. Visszaállt a harmónia, mert az Isten azt akarja, hogy szeretetben és békességben éljünk.
Milyen érdekes, amit a Teremtés könyve első fejezetében olvasunk: Isten a hat nap teremtés után a hetedik napon megpihent, és az ember teremtésekor azt mondja: „nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen” (Ter 1,29). Még az állatok is vegetáriánusok. Az ember is csak növényekkel táplálkozzon, hiszen az ószövetségi Szentírás szerint a növényekben nincs éltető lehelet, csak az emberben és az állatban. Az ősi harmónia megtört. De az Isten szándéka az egyetemes béke, amelyre a Szentírás is utal: „szalmát eszik az oroszlán”; „az áspiskígyó üregébe is bedughatja a kezét az anyatejtől elválasztott kisgyerek…” (Iz 11,7-8). Az Úr hegyén ott lesz az örökös béke, nem kell senkinek sem félni.
A Teremtés, a világ rendje, békéje és a világ végén a béke egyetemes országa között ott van Káin és Ábel története, vagyis a gyilkosság, a bűn, ami mind a mai napig jelen van az életünkben. Az emberek egymást gyilkolják, pedig kereszténynek tartják magukat. Hogy lehet ez? Úgy, hogy nem veszik komolyan Isten barátságát, kegyelmét, azt, hogy Ő békességet, szeretetet akar az embertől. És hogy kinek van igaza? Amikor már egymásra lőnek, akkor már senkinek sincs igaza. Egyedül Krisztus az igazság, a béke, Ő nem számon kér, hanem ajándékoz. Amikor Jézus a feltámadása után megjelent az apostoloknak az első szava az volt: Békesség nektek! Vegyétek a Szentlelket, a Szentlélek békéjét, és legyetek az Isten és az ember kiengesztelődésének a szolgái, és akkor megalapítja a bűnbocsánat szentségét, majd azt mondja. „Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer” (Jn 20,23).
Micsoda nagy kegyelem az, hogy elmondhatjuk bűneinket a gyóntató atyán keresztül Istennek és megkapjuk a feloldozást, az egyetemes békét, a harmóniát!
Mária ezt szolgálta azzal, hogy igent mondott Istenre, az Ő akaratára, és ezáltal lehetőséget adott nekünk, hogy új életünk legyen, olyan, mint amilyen neki volt: boldognak mondja őt minden nemzedék, pedig elég sokat szenvedett. Ő mégis erős hittel ott állt a kereszt alatt, ajándékba kapott egy tanítványt és vele mindannyiunkat, mi pedig ajándékba kaptuk őt, mint égi Édesanyát.
Kérjük a Boldogságos Szűz Mária hathatós segítségét, hogy le ne térjünk a béke, a szeretet útjáról, éljünk Isten gyermekének megfelelő módon, ahogyan tőlünk ezt Isten elvárja, és ehhez nekünk kegyelmet és ajándékot ad!
Gyönyörű a májusi hónap, de minden hónapra szép, mert minden hónapban van Mária ünnep és minden nap, minden órájában köszönthetjük égi Édesanyánkat, kérhetjük, hogy imádkozzon értünk.
Seregély István érsek atya egyik imádságában olvashatjuk: Kétszer kérjük Máriát: egyszer, amikor virul a természet és egyszer októberben, amikor sárgulnak a levelek, lehullnak és az elmúlásra emlékeztet az idő. Kétszer láthatjuk Máriát: amikor megszületik a Gyermeke, és amikor leveszik a keresztről a Fiát és ölébe fektetik. Ez a kezdet és a beteljesedés. Kétszer kérjük Máriát, hogy imádkozzon érettünk: most és halálunk óráján, vagyis a mostani életünkben, ami egy folyamat, valamint a beteljesedéskor, amire már reményeink szerint eljuthatunk a boldogságos Szűz Mária közbenjárására – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.
Fotó: Kocsis Gábor plébános
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
