„Az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztusunk! Édesanyád közbenjáró, értünk könyörgő imáiban bízva eléd hozzuk szívünk őszinte hódolatát. Édesanyád, a mi Anyánk megtanít bennünket a hit ajándékának elfogadására, megtanít a remény nagyra értékelésére, és megtanít a szeretet tettekre váltására. Ajándékozd, Szűzanyánk, elfogadó és befogadó lelkületét mindazoknak, akiket papi életre hívsz. Add, hogy papjaid, akik az ige és az áldozat asztalát megterítik néped közösségének, Mária hűségével és nagylelkűségével végezzék szolgálatukat!
Örök Pásztor, Legfőbb Papunk, Szent László király közbenjárására ajándékozd meg egyházmegyénket olyan fiatalokkal, akik Krisztus szavára hallgatva a papi szolgálatuk által saját lelkük javára és a rábízottak megszentelésért teljesítik a nekik szánt küldetést. Aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen.”
Felemelő, ünnepi imaalkalmat tartottak május hónap első csütörtökén az egyeki egyházközség plébániatemplomában, a Szent József-templomban. Az egyházközség és filiái együtt imádkoztak a Polgári Esperesi Kerület azon híveivel és az őket elkísérő lelkipásztorokkal, akik tagjai a Szent László Imaszövetségnek.
Az imaalkalmon a jelenlévők Palánki Ferenc egyházmegyénk megyéspüspökének vezetésével a szentségi Jézus elé vitték kéréseiket az egyházmegye papjaiért, valamint újabb papi és szerzetesi hivatásokért. Közösen elmondták a litánia a hivatásokért imádságot, majd külön a főpásztorért, a papokért és a papnövendékekért is megfogalmazták kéréseiket. Ezután Papp László plébános felolvasta Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya erre a hónapra eső rózsafüzér titokról szóló elmélkedését, amely gondolatokat egy tized rózsafüzér imádkozása alatt is mélyíthettek a jelelévők.
Végül a Lorettoi Litánia eléneklésével zárult az imaóra, amely után a főpásztor szentmisét mutatott be a templomban. Ezen a délutánon az egész egyházmegyében több mint ezer hívő imádkozott a Szent László Imaszövetség ugyanezen szándékáért.
Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise elején a köszöntő gondolataiban úgy fogalmazott, hogy bajban vagyunk, mert sokan elfordultak Jézus Krisztustól, a hitüktől. Szükség van új lendületre, megújulásra, olyanokra, akik papként, szerzetesként hitelesen tanúságot téve Isten felé irányítják az embereket. Szükség van olyan családokra, akik megélve a családi élet szépségét, igent tudnak mondani az életre, az örök életre.
Ferenc püspök elmélkedésének bevezetőjében a felolvasott evangéliumiszakasz(Jn 6,44-51)utolsó mondatát idézte: „A kenyér, amelyet adni fogok, az én testem a világ életéért”. Jézus ebben a hivatásáról beszél, amiért eljött erre a világra. Azért jött közénk, hogy megváltson bennünket, meghozza értünk az áldozatot, mert az ember a bűnbeesése óta nem tudott kapcsolatba kerülni Istennel. Ha az Isten nem jött volna el, az ember soha nem léphetett volna be a mennyország kapuján.
Jézus nem úgy jött el, hogy mi lesz Vele, ha eljön erre a világra, hanem, hogy mi lesz velünk, ha nem jön el. Azzal a szeretettel, bátorsággal jött, hogy bármit megtehetnek Vele, de egy dolgot nem tudnak elérni, azt hogy ne szeressen bennünket – fogalmazott a főpásztor.
Jézus meghozta értünk az áldozatot, és az utolsó vacsorán odaadja magát, szeretetének végső jeleként táplálékul adja a kenyeret és a bort mint testét és vérét.
Püspök atya az elhangzott kenyérszaporítás utáni kafarnaumi beszédre emlékeztetett, ahol Jézus előre elmondta az apostoloknak, hogy mi fog történni az utolsó vacsorán: „A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Amikor Jézus odaadja magát nekünk, akkor az örök életünket akarja táplálni.
„Senki sem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza.” Így kezdi Jézus a kafarnaumi beszédét, amely mondat nem azt jelenti, hogy az Atya nem akar mindenkit vonzani. Rajtunk múlik, hogy válaszolunk-e erre a vonzásra, Istennel együtt élünk-e vagy nélküle, rátalálunk-e a hivatásra, igent mondunk-e az Ő akaratára.
A főpásztor Boldog Gizella példáját említette, aki szerzetes szeretett volna lenni, de Szent Adalbert meggyőzte őt, hogy Szent István király felesége legyen, mondván, nagy dolog, ha valaki szerzetes, de az is, ha valaki egy nép megtérésénél van jelen. Az embernek van egy elképzelése az életéről, de egyszer csak belép az Isten az életébe, és megváltoztatja annak irányát.
A püspök atya a templom védőszentjének, Szent Józsefnek az életpéldájára is rámutatott, akinek az életében ugyanez történt. Szép családot, kedves feleséget szeretett volna, és Isten belépett az ő életébe. Lett szép családja, a Szent Család, de nem úgy, ahogy ő eltervezte, hanem egészen másként, és igent mondott rá. Boldog Gizella is azt mondta, legyen úgy, és a többi nagy szent is kimondta: legyen Isten akarata szerint.
Mi, akik nem vagyunk szentek, csak próbáljuk megtalálni hivatásunkat, Isten akaratát, nekünk is ki kell mondanunk: ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem, ahogyan Te. Az Isten akarata szerinti élet nem könnyű. Tudjuk, hogy gyengék vagyunk, de Isten vezet és táplál bennünket. A keresztény életünk, hivatásunk, papságunk forrása az Eucharisztia, belőle élünk. Jézus azért maradt itt, mert azt akarta, hogy az örök élet útján járjunk, és ne fáradjunk el soha. Legyen táplálékunk, hogy vele egyesülni tudjunk.
Keresztény életünk nem elmélet, hittan, hanem az élet. A megtanult hittant életre kell váltani, különben nem lesz belőle örök élet. Ugyanazzal a szeretettel szeressünk, ugyanúgy mondjuk ki mi is az igent az Atya akaratára, ahogyan Jézus kimondta a Getszemáni kertben: „Ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te” (Mt 26,39).
„A kenyér, amelyet adni fogok, az én testem a világ életéért.” Ez a mondat nem egy múltbeli eseményre utal, hanem Jézus Krisztus most is adja magát nekünk a kenyér és a bor színe alatt a szentmisében. Most is kínálja magát, az Ő erejét és életét. Mindannyiunkat vonz az Atya, válaszoljunk rá, és kérjük, hogy minél többen vállalják ezt a hivatást, hogy senki ne maradjon az élet kenyere nélkül, és mindenkihez eljusson Jézus Krisztus valóságos teste és vére, az Ő örök igéje – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.
A szentmisével egybekötött imaalkalmon az egyházközség elsőáldozásra készülő fiataljai közül is többen jelen voltak, akik a szentmise után személyesen is találkozhattak a főpásztorral.
A lélekemelő estéhez a gödöllői és máriabesnyői egyházzenészek, kántorok is hozzájárultak énekes szolgálatukkal.
Kovács Ágnes – Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
