A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának munkatársai a nagyböjti felkészülés jegyében lelki napon vettek részt 2022. április 8-án Debrecenben.
Zoltán atya a közelgő húsvéti ünnepre tekintve a bűnbánat kérdését helyezte mondanivalója központjába. Többek között azt hangsúlyozta, hogy: a szentmise elején elhangzó közgyónás mindhárom formája a megbocsátás folyamatának mindig egy újabb mélydimenzióját állítja középpontba. Az 1. változat a megszabadító bevallást az egyház tagjainak szolidáris közösségében Isten és egymás előtt, a 2. Isten örök szövetségi hűségét és szövetségesi méltóságunkat, végül a 3. a Krisztus-központúságot. Minden imádság, áldozat, istentiszteleten való részvétel hasztalan, ha az istentisztelet nem generál egy új egymással való bánásmódot. Isten kiengesztelődik velünk az istentiszteleten, és ő maga ragadja meg a kezdeményezést; ezért kell egymás között nekünk is kiengesztelődnünk, és eközben, mint ő, megragadni a kezdeményezést.
Gyónom…„Az a ‘gyónom’, amit a mise elején mondunk, nem pusztán formalitás, hanem valóságos bűnbánati aktus. Bűnös vagyok és megvallom vétkeimet. Alázattal kell misére járnunk, mint bűnösöknek, és az Úr kiengesztel bennünket” (Ferenc pápa, 2014. 02. 12.).
Petrus Cellensis (1115–1183) francia bencés apát írta: „Mi tisztább az égnél? A tiszta szív. Mi fényesebb a napnál? A tiszta szív. Mi mélyebb, mint az óceán? A tiszta szív. Mi kiválóbb minden teremtménynél? A tiszta szív. Tiszta szívet teremts tehát bennem Istenem!” Így induljunk el nagyböjti zarándokutunkra!” – fogalmazott Krakomperger Zoltán plébános.
Az előadások után jó hangulatú közös ebéd következett, majd együtt átmentünk a Szent Anna-székesegyházba, ahol szentmisén vettünk részt.
Reményik Sándor: Gyógyíts meg!
Én Istenem, gyógyíts meg engemet!
Nézd: elszárad a fám,
A testem-lelkem fája…
De épek még a gyökerek talán.
A tompa, tunya tespedés alatt,
Gyökereimben: érzem magamat,
És ott zsong millió melódiám.
Én Istenem, gyógyíts meg engemet!
Hiszen — nem is éltem igazában.
Csak úgy éltem, mint lepke a bábban,
Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben:
Rólam gondolt roppant gondolatod
Torz árnyékaképpen.
Egy kóbor szellő néha-néha
Valami balzsam-illatot hozott.
Akkor megéreztem: ez az élet,
S megéreztem a Te közelléted, –
S maradtam mégis torz és átkozott.
Berényiné dr. Felszeghy Márta
koordinátor
DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat
