Barkaszenteléssel egybekötött virágvasárnapi városi keresztútra készül ismét Debrecen a város vezetésével, intézményeivel, keresztény felekezeteivel együtt, amely néprajzi vonatkozású esemény már közel 10 éves múltra tekint vissza. Az elmúlt két évben az üzenetet online térben videón közvetítették, hogy a közösséget erősítő eseménysorozat ne szakadjon meg.
Most újra lehetőség van személyesen is végigjárni a keresztutat április 10-én, virágvasárnap délután 3 órától. A menet a Nagytemplom elől indul érintve hat állomást: a Kossuth tér, a Virág Piac, a Dósa nádor tér, a Csonka-templom, a Kormányhivatal helyszíneket egészen a Szent Anna-székesegyházig, ahol a városi keresztút 16:30-kor kezdődő koncerttel fejeződik be. Ezt követően 18:00-tól a jelenlévők átsétálhatnak a Református Nagytemplomba, ahol a Debreceni Helyőrségi Zenekar előadásában gyönyörködhetnek.
A városi keresztút a történelmi egyházak debreceni püspökeinek vezetésével indul, idén a keresztúthoz a határon túli püspökök: a nagyváradi római katolikus, görög katolikus és a református püspök is csatlakozik.
Az eseményről sajtótájékoztatót tartottak április 1-én, Debrecenben a Hajdúdorogi Főegyházmegye székházában.
A sajtótájékoztatón Papp László Debrecen polgármestere elmondta, mind Magyarország, mind a világ válságról-válságra sodródik, nehéz időszakot élünk meg. „Amikor az ember nehéz helyzetbe kerül, a Jóistennél menedéket talál. Ennek a városnak a történelmi múltja, jelene és reméljük, hogy a jövője is erősen kötődik majd a hithez, és Debrecen ezt a karakterét felekezetektől függetlenül is őrizni fogja” – fogalmazott a polgármester, és visszatekintett a városi keresztút megszületésére, amelynek az volt a motiváló ereje, hogy a templom falai közül kilépve, a város utcáin is meg tudjuk élni a vallás, a hit, a közösség erejét felekezetektől függetlenül.
Majd utalt az idei virágvasárnapi keresztút vezérgondolatára, amely a békéről, a nemzetek közötti együttműködésről, a határon innen és túli magyarokról szól. „Szükség van a nemezetek közötti egyetértésre, együttműködésre is, ebben a szándékban fog bennünket erősíteni a három határon túli püspök jelenléte” – hangsúlyozta Papp László polgármester.
A keresztúton résztvevők egy füzetben olvashatják majd az állomások elmélkedéseit, amelyet Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek, metropolitája fogalmazott meg. Fülöp érsek a sajtótájékoztatón gondolataiban utalt a székházban már korábban megnyitott, a közel-keleti háborúról szóló Kereszt-tűzben című vándorkiállításra, amelyet a sajtótájékoztató eseményéhez is kötötték. Fülöp érsek elmondta, amikor idehozták a kiállítást, még nem gondoltak arra, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt a háború borzalmait közelről is megtapasztaljuk. Majd így fogalmazott: „Erre egy válasz lehetséges, mégpedig a keresztút, amelyben most egyrészt az összefogást, az Istenhez való fordulásunkat mutatjuk meg közösen a várossal, kilépve a templom falai közül. Ha elkezdünk együtt járni az imádságban, akkor olyanokat is hozzásegíthetünk a válaszhoz, akik nem az Istenhez fordulnak segítségért, vagy éppen Őt okolják a háború miatt is. A béke keresztútja lesz ez, amelynek gondolatai bibliai alapú stációkkal kiegészítve a kereszttel összefüggésben jelennek meg, valamint a békéért szóló imádságok is vezetik majd a meneten résztvevőket.
Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke a keresztút üzenetéről beszélt: „Jézus szenvedésének az útja a megváltásunknak az útja, hiszen a feltámadásba torkollott, és megmutatta, hogy nem a halálé az utolsó szó. Mivel az hozta el nekünk a megváltást, ezért előbb utóbb mindannyiunknak végig kell járnunk a keresztutat, sőt az egész életünk is keresztúthoz hasonlít annak sok-sok állomásával, de abban a biztos tudatban és hitben járjuk végig, hogy a vége a feltámadásunk lesz.
Amikor nagyböjtben átimádkozzuk a keresztutat, azzal a meggyőződéssel tesszük, hogy nem hiába való a mi imádságunk, nem a semmibe beszélünk, hanem ahhoz a Valakihez, Aki ezt már végigjárta előttünk, feltámadt és vele együtt mi is – mindazok, akik hozzákötjük az életünket –, fel fogunk támadni. Ez a hitünk központi üzenete, az örömhíre.”
A debreceni virágvasárnapi keresztút abban is különleges, hogy itt nem 14, hanem 6 állomás van. Ferenc püspök elmondta ennek jelentőségét, amely abban mutatkozik meg, hogy a városban a hat történelmi felekezetű egyház közösen imádkozik a békéért – a lelki békéért is – és az egymás közötti szeretet növekedéséért.
Végül a katolikus főpásztor az ünnep két elnevezésének kontrasztjára mutatott rá. Elmondta, hogy a virágvasárnap a római katolikus egyház liturgiájában egyben a szenvedés vasárnapja. Jézus szenvedésének az állomásai, a tündöklése, a kereszt jele, amely tulajdonképpen az Ő szeretetének a jele. Ha az Ő megváltó szeretetét befogadjuk, akkor kivirágozhat az életünk – fogalmazott.
A keresztút után este 6 órakor a Debreceni Helyőrségi Zenekar koncertezik a Református Nagytemplomban. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a sajtótájékoztatón a virágvasárnap eredeti kontextusáról beszélt, amely Jeruzsálemben is a próféták által megjövendölt módon történt, háborús helyzetben: „Amikor testvérháborúról van szó az ószövetségi korban, a próféta nem egy véres, hadakozó istenképet láttat, hanem megjövendöli a békesség fejedelmének az érkezését. Nem a harci kocsik, a fegyverek uralma kell hogy az emberi rendet meghatározzák, a nemzetek közötti biztonságot egy álbékességgel kialakítsák, hanem a békességek fejedelmének kell bevonulnia a szívekbe, Aki nem a harcok árán akar a szeretet királyává lenni, hanem a békesség szerzés, a kiengesztelődés kapcsán szeretne elfoglalni egy olyan pozíciót, amelyhez mindig nehéz a bevonulás.
Megdöbben az ember, hogy itt két igaz hitű nemzet feszül egymásnak, és emberek esnek áldozatul. Ez bennünket, keresztényeket nagy-nagy bűnbánatra kell hogy sarkaljon, mert nem a tankoknak, fegyvereknek kellene bevonulni, hanem a békesség fejedelmének a szívekbe. Ez egy nagy húsvéti feladat” – fogalmazott Fekete Károly püspök.
A Szent Anna-székesegyházban a keresztút a 16:30-kor kezdődő hangversennyel folytatódik. Giovanni Battista Pergolesi, Stabat Mater című művét a debreceni Csokonai Színház Kórusa adja elő, vezényel Ács János karmester.
A sajtótájékoztatón Ács János is jelen volt, aki kifejtette, hogy a zene az első olyan művészi forma, amely a transzcendensről szól. Talán nem is létezik muzsikus Isten nélkül – fogalmazott, majd a szerző Pergolesi életéről beszélt, kiemelve mérhetetlen szenvedését. A zenetörténet egyik legnagyobb géniusza, a barokk kor szülöttje, Mozart előkészítője 26 évig élt. Pergolesi 10 éves korában elveszítette szüleit, két fiútestvérét és egy húgát, a fájdalomról annyit tudott, amely nagyon kevés embernek adatik meg.
Giovanni Battista Pergolesi: Stabat Mater című műve a zenetörténet egyik legnagyobb remekműve, megdöbbentő az egyszerűsége, és rendkívüli módon jelenik meg a hit jelenléte, amely minden pillanatban árad belőle.
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
