„Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.” (Dán 12,3)
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásában működő óvodák szakmai napját tartották március 26-án, Ajakon, a Kultúra Házában, valamint az Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde intézményének óvodájában.
A találkozón több mint száz pedagógus vett részt: óvodapedagógusok, a köznevelési intézmények vezetői, lelkivezetői, továbbá Némethné Székely Julianna tanfelügyeleti, Türk László oktatásszervezési főigazgatók (EKIF), dr. Törő András püspöki irodaigazgató, Rozinka Mihály, a házigazda köznevelési intézmény vezetője, Takács Károlyné, szintén a házigazda intézmény óvodai tagintézményének vezetője, valamint dr. Ragány Adrienn, Ajak város polgármestere.
A szakmai nap második felében Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök is jelen volt. A főpásztor szentmisét mutatott be a lelkivezető atyákkal a helyi római katolikus templomban, ahol szintén felléptek az ajaki óvoda óvodás gyermekei. A püspök atya elmélkedése ITT olvasható.
A szakmai nap ideje alatt az óvodában helytörténeti kiállítást hoztak létre a vendégek részére.
Mindannyian boldogok szeretnénk lenni! A programokban gazdag szakmai nap résztvevőit Némethné Székely Julianna köszöntötte. Gondolataiban többek között azt hangsúlyozta, hogy a boldogság az ószövetségi Szentírás szerint a bölcsességben rejlik. Ha valaki igazán bölcs, akkor biztos lehet a saját boldogságában is. Hogyan lehetünk bölcsek? Kétféle módon is. Bölcsességet jelent az a fajta jártasság, amit mindenki szerez a saját szakmájában, és a bölcsesség birtokosa az is, aki megtalálja életének az értelmét, keresztény hitünk szerint ez az Istennel való találkozás. A szakmai nap segítséget nyújt mindenkinek abban, hogy a szakmájában még jobb legyen, valamint segít felfedezni Isten jelenlétét, mert nem teljes a boldogság, ha csupán szakmai sikereket érünk el. Az Istennel való találkozás átformálhatja egész gondolkodásunkat és felfogásunkat az életről.
Az óvodapedagógusi szakmaiság eredményét, az öröm, a boldogság jelenlétét mutatta a házigazda intézmény középső csoportos óvodásainak népi tánc bemutatója is, amely a motiváció erejével is hatott a jelenlévőkre az induló naphoz.
Dr. Ragány Adrienn, Ajak polgármestere a város nevében köszöntötte az egyházmegye munkatársait. Örömmel fogadta, hogy az első alkalommal szervezett nagyszabású szakmai napnak a helyszíne a vendégszerető, vallásos hagyományban gazdag Ajak városa.
Hangsúlyozta, hogy a gyermekkor az ember egész életét meghatározza, ezért nem mindegy, hogy ebben a szakaszban milyen szakemberek veszik körül. Ezt szolgálja ez a nap is, amely mind a szakmaiságban, mind a szakemberek közötti kapcsolatok mélyülésében eredményeket kínál, mindezekkel a gyermekeket szolgálva.
Rozinka Mihály intézményvezető az egyazon fenntartóhoz tartozó kollégákat, barátokat köszöntötte, akik tartalmas napot ajándékoztak egymásnak a jelenlétükkel, műhelyek megtartásával, és ezt nyújtotta az előadás is. „A szakmai nap akkor lesz sikeres, ha mi azzá tesszük, és jól érezzük magunkat. Ma az óvodáé a főszerep, nagy szükség van arra, hogy az óvodával ilyen magas szinten is foglalkozzunk” – fogalmazott Rozinka Mihály.
Az óvodapedagógusok szeretnek énekelni. Németh István atya Istennek is teret adva a napra fókuszálva taizéi meditatív éneket tanított a nap indításaként, hiszen, mint mondta, a találkozó legfontosabb része az ima.
A szakmai nap előadását „A katolikus óvoda értékközvetítő szerepe, lehetőségei” címmel Sustyák Anna óvodai szakértő, szaktanácsadó, a Svetits katolikus óvoda alapítója, korábbi vezetője tartotta. Az előadó arról beszélt, mit jelent a katolikus óvodában az értékteremtés, hogyan értelmezzük, milyen lehetőségeink vannak erre a mindennapokban, valamint a hagyományokra építve hogyan tudunk megújulni, további értéket teremteni és azt megőrizni.
A szakértő mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a gyerekek életében az óvodáskori évek mennyire meghatározóak, későbbi fejlődésük múlik azon, hogy megkapják-e az érzelmi biztonságot, a kulturális alapokat, miként fedezik fel a világot, és hogyan helyezik el magukat benne. A gyerekek felnevelésének felelőssége a szülőké, közvetlenül utána azonban az óvodapedagógus következik, a jövő generációnak sorsa az ő kezükben is van.
Ezután az előadó képek segítségével kalandtúrára hívta a jelenlévőket, rámutatva arra, hogy az óvodai nevelés területén folyamatosan úton vagyunk, és lehetőségünk van muníciót gyűjteni a hátizsákunkba a tovább haladáshoz, letehetjük, kicserélhetjük a kincseinket, vagy egyszerűen csak megerősítve örülhetünk azoknak az értékeknek, amelyeknek a birtokában vagyunk, vagy amelyeket megvalósítunk a mindennapokban.
Sustyák Anna egy nagyon érdekes képpel is szemléltette a mindennapi, olykor monotonnak tűnő munkánkat, életünket. Így fogalmazott: „Utunk lényege csak a megmaradás, nem a tökéletesség. Nem azt jelenti, hogy valamit 100%-kal jobban teszünk, hanem, hogy 100 dolgot 1 %-kal jobban teszünk minden nap. Előrehaladásunk fejlődés, nem forradalom. Utunk legtöbbször araszokkal mérhető, nem mérföldkövekkel. Ami legtöbbször számít, hogy jelen vagy az életedben, akár van kedved hozzá, akár nincs. Minden nap meg kell kérdezni magunktól:
Mi az két-három apró dolog, amit meg tudok ma tenni azért, hogy előrébb jussak? Csodálkozni fogsz, milyen messzire el lehet jutni apránként. A kis dolgok összeadódnak, az araszokból mérföldkövek lesznek. Erőfeszítéseinket felfűzzük, mint a gyermek a gyöngyszemeket, és egyszer csak készen lesz a teljes gyöngysor.
Az óvodai nevelés alapprogramja szerint az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja.
Az előadó arra is kereste a válaszokat, hogy az óvoda szellemiségében, pedagógiai hitvallásában és a pedagógiai programjában található elvekben, célokban, tartalomban, a vallási-erkölcsi nevelésben, hogyan és mi módon vannak jelen az nemzeti kulturális kincsek, az értékteremtés.
Mindehhez a pedagógusnak bizonyos önmagára vonatkozó kérdéseket is meg kell válaszolnia: „Hol az én utam? (Honnan jöttem?) Hol vagyok? Hogyan megyek tovább? Hová akarok jutni? …
Az előadó olyan tendenciákat is felsorolt, amelyek befolyásolják a napjainkat: a „nem biztos minden” korában élünk, környezeti kihívások, ökológiai változások, társadalmi-kulturális sokszínűség hat ránk. Mindezeken túl képessé kell válnunk a környezeti-szakmai kihívások kezelésére, amelyek közvetve és közvetlenül hatással vannak az óvodák mindennapi életére.
Továbbá fontosnak tartotta kiemelni azokat az érzelmekben hozzáadott értékeket, amelyek szintén meghatározzák az óvodapedagógus munkáját:
„Legyetek bátrak, reménnyel és hittel érzékeljétek a hivatásotok lényegét, hiszen minden nap tartóra tett gyertyaként élitek a napjaitokat a kollégáitok és az óvodás gyermekek között. Ha homály is vesz körül bennetek, utat jeleztek. Ha melegségre, biztonságra van szükség a környezetetekben, akkor szeretetközösséget teremtetek, vagyis azon fáradoztok, hogy az megvalósuljon. Minták és példák vagytok minden rátok bízott gyermek előtt, akiket mint drágakövet csiszolni, formálni szükséges, de önmagunk formálása is legalább ennyire fontos.
Mit jelent egy katolikus óvodában dolgozni, nevelni vagy óvodát vezetni? – tette fel a kérdést az előadó. A katolikus óvoda a katolikus köznevelési rendszer legalsó láncszeme. Fontos alapozó szerepe van. A vallásos nevelés akkor kezdődik, amikor a gyermek a családján keresztül megérzi Isten szeretetét és gondviselését. Nagyon fontos, hogy minél kisebb korban kezdjük el a vallásos nevelést. Emberré nevelni és bevezetni a gyermeket a vallásos életbe, egyet jelent. A katolikus óvoda legfőbb sajátossága nem az, hogy itt hitoktatásban részesülnek a gyermekek, vagy többet beszélnek a vallásról, az egyházról. Az óvodai nevelés feladatai, az óvodai élet tevékenységi formái alapvetően megegyeznek minden más (állami fenntartású, alapítványi) óvodával. Az életszemlélet viszont más, amin keresztül látják, láttatják a világot a katolikus óvodában. Vagyis a nevelés ideális meghatározó pillérei a három alapérték: az igaz, a jó és a szép.
Az óvodáinkban a gyermeket áldásnak tekintjük. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka, szüleinek drága kincse, amely érték az óvodapedagógus és a szülő előtt fokozatosan tárul föl.
Illyés Gyula, amikor leánya Mariska másfél éves volt, így fogalmazott: „Hogy kerültél Te ide, ki vagy Te, ki vagy Te csoda?”
A magyar nyelv gazdagsága rejlik abban a kérdésben is, amikor rákérdezünk „Kicsoda vagy Te?”, mert a másikban ott van a csoda. Illyés Gyula az elmélkedése végén azt írja, hogy „a csodát nem lehet megmagyarázni, csak hitványul megszokni, és hétköznapivá silányítani”. Ne szokjuk meg a csodát, a 3-4 évre ránk bízott gyermekeket, hanem minden nap csodálkozzunk rájuk, adjunk értük hálát.
Ebben segít minden egyházi intézmény. „Segítsétek egymás munkáját, amelyet a csodákért tesztek. Isten szeretete az emberi szereteten keresztül jelenik meg. A gyermekeket kölcsönkapjuk néhány évre. Ők nem a tulajdonaink, nekünk pusztán annyi a szerepünk, hogy feltétel nélkül szeretjük őket, és megtanítjuk a választás, vagyis a gondolkodás – döntés-cselekvés hármas egységére” – bátorította a jelenlévőket Sustyák Anna szakértő, előadó, és további, a szakmaiság mélyülését szolgáló szempontok köré csoportosítva gondolatait, számtalan hasznos tanáccsal, értékes gondolattal is ellátta a jelenlévőket.
Záró gondolatként Böjte Csaba ferences szerzetes üzenetével érzékeltette, mi az óvodapedagógusok nemes feladata: „Ha az emberre valaki szeretettel néz, az olyan, mint a napfény, amely az alvó magot kihozza a földből. Télen miért nem virágzik a cseresznyefa? Mert nem látja értelmét a kibontakozásnak, tudja, hogy a fagy elpusztítaná a szirmait, nem bízik a környezetében, érzi, hogy veszélyben van. Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó, de ha nincs, aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad.
Pedagógusnak lenni azt jelenti, hogy végtelen kíváncsisággal, türelemmel, kitartással bátorítod a gyermeket, segíted, hogy merjen, akarjon kibomlani, kinyílni, mint egy csoda, hogy felszínre kerüljön, közkinccsé váljon a szívében rejtett érték.”
Az előadás után a nap 8 csoportban a következő műhelyfoglalkozással folytatódott:
Tóth László atya: Szemlélődő imamód; dr. Törő András atya: Döntések az életünkben, a hála;Kálmán József atya: Értékes vagy…; Németh István atya: Asszertív kommunikáció; Sustyák Anna óvodai szakértő: A „csend temploma” önismereti játékok; Balogh Beáta, a Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodájának intézményvezetője: A megbecsülés „irányzatai” – örüljünk az apró örömöknek is; dr. Gáti Magdolna, magyar szakos gimnáziumi tanár: Mit kell tennünk, „Mielőtt…”;Tóthné Bakai Berta, egyházmegyei hitoktatási koordinátor, Pál Lászlóné hitoktató: Jöjj, kövess engem.
A műhelymunkák alatt az egyházmegye köznevelési intézményeinek vezetőit, lelkivezetőit Némethné Székely Julianna, és Türk László főigazgatók közös gondolkodásra hívták az óvodák vonatkozásában.
Türk László főigazgató kérdésünkre elmondta, a vezetőkkel arról tanácskoztak, hogy mi az, ami jól működik az adott intézményben és mi az, amire együtt szükséges választ találni.
A főigazgató meggyőződése, hogy a több célú intézmény egyik legfontosabb feladata, hogy az intézményegységek harmóniában tudjanak együttműködni. Az egyházmegye fenntartásában lévő tíz köznevelési intézményt gyakorlatilag mintegy 26 intézményegység alkotja: két bölcsőde, nyolc óvoda, tíz általános iskola, négy középiskola, két kollégium. Nagy együttműködésre van tehát szükség ahhoz, hogy pl. az óvodai tagintézmény vezetők ne különálló szigetként, hanem az egység részeként gondolkodjanak. A közös gondolkodás során arra is keresték a választ, hogy a felmerülő problémákban hogyan tudják az intézményvezetők és az iskolalelkészek egymás munkáját segíteni.
A nap délutáni részében folytatódott a tanácskozás, amelyen már Palánki Ferenc megyéspüspök atya is részt vett.
A szakmai nap hálaadó imával zárult, amelyet dr. Törő András atya vezetett.
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
