2022. február 16-án újra találkoztak a Szent Anna-székesegyházhoz tartozó Idősakadémia, a Márta és Mária csoport, valamint a Szent László templomhoz tartozó 50+ csoport tagjai. Ebben a hónapban a szabadidős program a Szent Anna-székesegyház altemplomának, és az Őseink hite című kiállításnak közös megtekintése volt, amelyet dr. Krakomperger Zoltán atya, a székesegyház plébánosa mutatott be.
Az 1721-1746 között barokk stílusban épült Szent Anna-templomot II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra 1993-ban, amikor megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. A székesegyház egyben plébániatemplom is.
A székesegyház altemplomának kriptája kezdetektől fogva temetkezési hely volt. Elsőként Csáky Imre bíborost temették ide, majd később több papot és világi személyt. 1996-ban az altemplomban urnatemető létesült. Az altemplom oltára mögött Patay László freskója a feltámadt Krisztust jeleníti meg. Csáky bíboros egyedi, művészeti alkotásként is értékelhető érckoporsóját is megtekintettük, ez utóbbi nagyon szép szobrászati alkotás.
A fából készült Korpusz az érckoporsóval szemben áll. A Krisztus-alak életnagyságú, melyet Horváth István erdőkertesi fafaragó alkotott, 1998-ban.
Az Őseink hite című kiállítás a Szent Anna-székesegyház emeleti termeiben található, amely a debreceni rekatolizáció utáni időszaktól – 1700-as évektől – napjainkig tartó katolikus életet mutatja be. Főként képek, szobrok, liturgikus tárgyak alkotják a tárlat anyagát, de szép liturgikus öltözék-kiegészítőket, stólákat, vélumokat, infulákat is megtekinthetnek a látogatók.
Akár a Salamon bölcs ítéletét idéző klasszikus festményt emeljük ki a látnivalók sorából, akár a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképet, vagy a tűfestéssel díszített aranyhímzésű stólákat, illetve miseruhákat, elmondhatjuk: érdekes és látványos tárlatról beszélünk, melynek a legrégebbi darabja már több mint kétszázötven esztendős. Ez egy barokk monstrancia, melyet Szilassy János ötvösművész a 18. sz. egyik leghíresebb magyar műhelyében, Lőcsén készített 1752-ben, néhány évvel a reformáció után felépült debreceni templom felszentelését követően. (A monstrancia vagy ostensorium a katolikus egyházban az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikus edény, amelyben csiszolt kristályon vagy üvegen keresztül látható egy holdsarló alakú csíptetőbe fogott szentostya a wikipedia definíciója szerint.)
A Szent Anna-székesegyházban látható, nagyméretű, kivételes művészeti értékként számon tartott, aranyozott ezüst monstrancia talapzatán egy fa árnyékában az alvó Jákob alakját látjuk, fölötte hatalmas kerub áll. A fa lombkoronájának közepén helyezkedik el az oltáriszentséget tartó, üvegezett ostyaház, amelyben kövekkel kirakott hold alakú ostyatartó látható. Ezt díszes, csiszolt gyöngyökkel díszített, üde-zöld koszorú övezi. A lombkorona dicsfényként kiszélesedő sugarai között a 12 törzset jelképező, színes zománcképeket látunk. A csúcson az Atyaisten zománcképe fölött, ékkövekkel kirakott kereszt zárja a kompozíciót.
Ez az egyedi, igen ritka kompozíciójú liturgikus tárgy a reformáció után Debrecenbe visszatelepült katolikus hitéletet szolgálta. Századokon át ebben helyezték ki az Oltáriszentséget szentségimádásra és az ünnepi körmenetek fényét emelte. Imádkozott előtte az utolsó magyar királyi pár is.
http://szentannaplebania.dnyem.hu/wp-content/uploads/80_screen.pdf
Fotó: Studio Bakos (Őseink hite kiállítás)
Berényiné dr. Felszeghy Márta koordinátor – DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
