A szinódusi ima elimádkozásával kezdődött az Egyházmegyei Pasztorális Tanács (EPT) ülése 2022. február 5-én, Nyíregyházán, az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetben (ELI). A Pasztorális Tanácsot Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök alapította még 2017. február 11-én, amelynek elnöke a főpásztor, titkára pedig dr. Törő András püspöki irodaigazgató.
Az ülésen részt vett Palánki Ferenc megyéspüspök, dr. Krakompreger Zoltán általános helynök, Fodor András püspöki helynök, dr. Törő András püspöki irodaigazgató, a rétegpasztorációk referensei, civil munkatársak, egyházmegyés lelkipásztorok. A jegyzőkönyvet Tóth László diakónus készítette.
Palánki Ferenc megyéspüspök erre az ülésre négy témát jelölt meg: a szinódusi folyamat tapasztalatainak megosztását; a 2022-es év pasztorális programtervének készítését, érintve ezen belül az egyházmegyei, rétegpasztorációs és a lelkiségi mozgalmak programjait, valamint közös gondolkodás folyt a hosszú távú pasztorális terv előkészítéséről is.
Palánki Ferenc megyéspüspök köszöntő gondolataiban örömét fejezte ki azért, hogy sok civil munkatárs bekapcsolódik az egyházmegyei pasztorális munkába. „Az egyház két évezredes tapasztalata a szinodális út, amely azt jelenti, hogy együtt járjuk az életünk útját, segítjük egymást a hivatásunkon keresztül küldetésünk megélésében. Ferenc pápának a szinodális út meghirdetésével az volt a szándéka, hogy a hívek is érezzenek felelősséget az egyház iránt, nem beszélhetnek róla kívülállókként, mert együtt alkotjuk a közösségét, valamint anyaszentegyház lévén, úgy kell beszélnünk róla, mint édesanyánkról.
Ha együtt járjuk a közös utat, teljesítjük a küldetésünket, akkor egymást segítjük abban, hogy gyümölcsöt termő legyen az életünk, és az egyház eleget tudjon tenni a missziós küldetésének” – fogalmazott köszöntő gondolataiban a megyéspüspök.
Ezt követően Krakomperger Zoltán atya, mint az Egyházmegyei Szinódusi Munkacsoport koordinátora a szinodális tapasztalatokról számolt be. Bevezetőként a szinódusi elv fogalom meghatározását idézte: a szinodalitás „az egyházra, Isten Népére jellemző sajátos modus vivendi et operandi (létezési és cselekvési mód), amely az egyház mint kommunió valóságát kinyilvánítja és valósággá teszi annak folyamatában, hogy az egyház tagjai közösen járják útjukat, egybegyűlnek és tevékenyen részt vesznek evangelizációs küldetésében” (Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumetuma a szinodalitásról, 2018, 6).
Zoltán atya ezután utalt a szinodalitás fogalmának alapvetésére is, amely megtalálható a II. Vatikáni zsinat 16 dokumentuma közül a Szent liturgiáról szóló liturgikus konstitúcióban, az egyházról szóló dogmatikai konstitúcióban és az ökumenizmusról szóló határozatban. Mindezek nagy hatást gyakoroltak a szinodalitás elvének zsinat utáni elterjesztésére, befogadására és fejlődésére. Krakomperger Zoltán atya felvezetése teljes terjedelmében elolvasható:
Az elméleti alapvetés után a szinódusi kérdőívek gyakorlati megvalósulásáról volt szó. A válaszok összegzésének beküldési határideje 2022. január 31-e volt. Eddig 27 plébániáról küldték be a kérdőívek kiértékelését. Számtalan ok nehezíthette a határidő betartását, ezért a Szinódusi Munkacsoport várja a még hiányzó kiértékeléseket.
Zoltán atya a teljesség igénye nélkül arra is kitért, hogy milyen hitéleti csoportok töltötték ki a kérdőíveket. Sok plébánián a rózsafüzér társulatok, a Mária Légió közösségei, az egyházközségi képviselő-testületek, a felnőtt hittanra járók csoportja vett észt ebben a folyamatban. A bibliaórán részt vevők közül kiemelt két csoportot, amely országos tekintetben is különlegesnek számít. Debrecenben működik egy ősközösség, valamint a Bulányi György piarista szerzetes által elindított debreceni bázisközösségből kinőtt bibliás közösség. Ők is részesei ennek a folyamatnak.
A hitéleti csoportok közül még megemlítette a sóstóhegyi cursillós csoportot, a nyíregyházi férfi klubbot, a Jákob kútja közösséget, a Szent Imre családkórust, a nyíregyházi KÉSZ csoportot, az egyházmegyénk szociális és köznevelési intézményeinek részvételét, az általános iskolai hittancsoportokat, de ezen kívül a legtávolabb eső több kistelepülésekről is érkeztek be kitöltött egyéni kérdőívek.
A közösségek felsorolásában Zoltán atya szintén külön említésre méltónak találta a debreceni katolikus és többségében református vallású képzőművészek részvételét (9 főt). Mindannyian védelmükbe vették azt, hogy az egyház semmivel sem pótolható. A felelősségteljes művészek egybehangzóan igenelték, hogy az egyház őrizze meg a sajátosságát.
Mit mond a gyermekszáj?
Zoltán atya ízelítőként a gyermekek egy-egy kérdésre adott válaszát is megosztotta a jelenlévőkkel, hangsúlyozva, ha a gyerekeket megfelelő, helyes motivációval ösztönözzük a részvételre, akkor a Szentlélek általuk is kinyilvánítja a szándékát, ahogyan ezt Szent Benedek a szerzetesi regulájában a fiatalabb bencés testvérekről meg is vallotta.
A felső tagozatosok azt kérdeznék Istentől: „hogy érzi magát; miért kedves az emberekkel, amikor keresztre feszítették Jézust; hogy élte meg a megaláztatást; miért nem tett ellene semmit; miért csak a zsidókhoz ment; miért nem jön hamar vissza; milyen a menny és a pokol, meddig fogunk élni…”
A témában való hozzászólásban több jelenlévő is megerősítette azt, hogy nem gyakori a fiatalok megkérdezése. Az őszinte, nyílt válaszadásuk segíthetne a pasztorális folyamatban is, a velük való párbeszéd, kommunikáció során pedig fény derülhetne azokra a hitbeli hiányosságaikra is, amelyek orvoslása segíthetné őket a liturgia mélyebb megélésében. Ezen hiányosságok érintik a felnőtt testvéreinket is.
Szóba került az is, hogy lehetőség szerint szólítsuk meg a megkeresztelt, de az egyház perifériájára került keresztény testvéreinket is.
Továbbá javaslat hangzott el atekintetben is, hogy a kérdőívvel nemcsak a papoknak kell megszólítani az embereket, hanem az egész egyháznak, vagyis minden hívő embernek, hiszen míg a papok a templomba járókkal találkoznak, a hívek több területen kommunikálnak munkatársakkal, iskolatársakkal, barátokkal stb…
Törő András atya az egyházmegyei tervezett programokat ismertette, ezekből közlünk néhányat:
A kerek évfordulós házasok (1, 5, 10, 15, 20, 25 stb…) püspöki megáldása a Házasság hetében (február 13-20) lesz február 19-én, a 18 órától kezdődő szentmisében a nyíregyházi társszékesegyházban.
Nagyböjtben az egyetemi lelkészség ismét készül elmélkedésekkel, amelyet minden nap követhetünk, megoszthatunk a lelkészség és az egyházmegye Facebook oldalán is, ez letölthető, a templomokban is kihelyezhető.
András atya új kezdeményezésként említette meg a papokért, szerzetesekért imádkozó Szent László Imaszövetség közösségeinek esperesi kerületenkénti főpásztori látogatását is.
Március 19-én a fiatalok nagyböjti gyalogos zarándoklata lesz Nyíregyházán. A templomzarándoklat útvonala a következő: Szent Antal-kápolna, Fatimai Szűz Mária-templom, Szent Imre-templom, Isteni Irgalmasság-templom, Szent László-templom, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház.
Ezen a napon szintén a nyíregyházi társszékesegyházban Süveges Gergő várja előadásával a férfiakat, családapákat, akiket Palánki Ferenc megyéspüspök fog megáldani a nap zárásaként szintén szentmise keretében.
Március 25-26-án 24 óra az Úrért szentségimádást szerveznek.
A tervek szerint ismét lesz keresztút, virágvasárnap Debrecenben, illetve az előtte való szombaton, Nyíregyházán. A debreceni keresztút a székesegyházban Ács János nemzetközi hírű karmester hangversenyével fog befejeződni.
Az egyházmegye további éves programjait az egyházmegye honlapján is közzétesszük.
A Pasztorális Tanács ülésének második részében a rétegpasztoráció referensei, munkatársai osztották meg eddigi tapasztalataikat, jövőbeni terveiket, fogalmazták meg kéréseiket az egyházközségek felé. Az elhangzottakra Palánki Ferenc megyéspüspök reflektált, véleményeivel, javaslataival segítette az együttgondolkodást.
Nagy Csaba családreferens bemutatta az egyházmegyei családpasztorációs tervet, amely az egyházközségek számára ötletadó és iránymutató. Hangsúlyozta, mivel mindannyian családban élünk, ezért a családpasztorációt – bár a rétegpasztorációk sorában említjük – , „A” pasztorációként kell tárgyalni. Beszámolt az országos családreferens konferencián elhangzottakról, kiemelve a családok megszólításának, a családlátogatásoknak a fontosságát. Az egyházmegyében jelenleg hét családcsoport működik. Csaba atya bátorította az egyházközségeket további családcsoportok létrehozására.
Július 22-26-ig rendezik meg Rómában a Családok Világtalálkozóját, ahol országunkat nyolc fő fogja képviselni. A családreferens ezekre a napokra javasolta az egyházközségi szintű családtalálkozók szervezését. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a programokkal, időpontokkal alkalmazkodjunk a családokhoz, e tekintetben a vasárnap lehetne a család napja.
Kálmán József ministráns- és hivatásreferens többek között az évenként megrendezett egyházmegyei ministránstalálkozóról és a nyári táborról számolt be. Az egyházközségekhez azzal a kéréssel fordult, hogy tájékoztassák a ministránsokat a színvonalas egyházmegyei programokról, hogy minél többen vegyenek részt azokon. A nagyon komoly, igényes szervezésű találkozókról nem szereznek tudomást a fiatalok, az a tapasztalat, hogy általában mindig ugyanarról a néhány plébániáról érkeznek. József atya csak annyit kér, hogy jutassák el az információkat a ministránsokhoz és szüleikhez.
Csordás Gábor atya, a társszékesegyház plébánosa, az ELI igazgatója, egyházmegyei karitászigazgató elsőként az egyházmegye két lelkigyakorlatos házának működéséről beszélt. Nyírszőlősön és Nyíregyháza-Borbányán várják a csoportokat, osztályokat, az ország más területeiről is érkező lelkigyakorlatozókat. Tervben van egy nagyberuházás is, a főplébánia melletti telken egy több száz főt befogadó rendezvényteremmel rendelkező közösségi ház létesítése is.
Gábor atya a karitász munkájáról is szólt, amely – a szeretet és jócselekedet révén – elválaszthatatlan a keresztény léttől, így ez is pasztorális eszköz, hiszen a kisebb plébániákon ez az egyetlen aktív csoport, amelynek tagjai rendszeresen összejönnek, tevékenykednek. A helyi közösségekben is egy jó összetartó erő, de missziós lehetőségeket is rejt magában, hiszen olyan emberek is segítik a karitász munkáját, akik nem járnak templomba. A karitász jóval több annál, mint egy adománygyűjtő szervezet, közösségépítő ereje is van.
Tóth László a kórházlelkészi szolgálat és a hitoktatás referense beszámolójában többek között kiemelte a jelenlét biztosítását a kórházakban, amelyet Berényiné dr. Felszeghy Márta koordinálásával a beteglátogató munkatársak végeznek, a kórházlelkészek pedig kiszolgáltatják a szentségeket. A lelkészség kórházlátogatói folyamatos képzésen vesznek részt, havi rendszerességgel munkatársi összejöveteleket, esetmegbeszéléseket, havonta ismétlődő lelkigyakorlatokat szerveznek. A referens atya három nagy programot emelt ki: február 11-re a betegek világnapjára meghirdetett találkozót, május 28-án, a kórházlelkészi szolgálat megalakulásának napján országos kórházlelkészi találkozót rendeznek, a nyár folyamán pedig Babály András atya várja a lelkészség munkatársait lelkigyakorlatra, Nyírbátorba.
A hitoktatás területén hármas teendőről szólt részleteiben is László atya: az adminisztráció, a hitoktatók szakmai és lelki gondozása, lelkigyakorlatok, képzések szervezése, valamint az iroda által szervezett népszerű egyházmegyei programok (szavalóverseny, rajzverseny, gyermeknap). A feladatokat világi munkatársak: Tóthné Bakai Berta, Gerhes József koordinátorok és Kardos György hitoktató, szervező segítségével végzik el.
Juhász Imre cigánypasztorációs referens azt hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni ezt a területet, mert egyre nagyobb számban vannak jelen egyházközségeinkben, iskoláinkban a kisebbséghez tatozó családok, gyermekek.
Beszámolt az elmúlt évtizedek munkájáról és annak szomorú tapasztalatáról, hogy nem szerencsés, ha rendszeresen pénzadománnyal támogatjuk őket, mert csak ezzel fognak kötődni közösségeinkhez, és amint megszűnik az adományozás, nem látogatják tovább egyházközségeinket. Kiemelte a hajdúsámsoni cigánypasztorációt, ahol civil munkatárs foglakozik a cigányokkal az erre a célra kialakított közösségi házban.
Türk László és Némethné Székely Julianna EKIF főigazgatók a cigánypasztorációs témához kapcsolódóan két egyházmegyei fenntartású köznevelési intézményt említettek, ahol példaértékűen működik a cigánypasztoráció. Egyeken és Fülöpön elhivatottan, odaadóan, nagy türelemmel bánnak a pedagógusok a cigánygyerekekkel is. Ezen intézményekben kiforrott módszertani kultúrája, pedagógiája van a cigánypasztorációnak. Az egyházmegye mint fenntartó is mindent megtesz, hogy köznevelési intézményeiben egyenlő mértékben kínálja a legmagasabb szintű oktatást és intézményi környezetet. Így az ingerszegényebb, alapvető higiéniai körülményeket nélkülöző közegből érkező gyermekek a nap nagy részét egy kulturált, 21. századi technikai eszközökkel ellátott intézményben tölthetik, ezáltal válnak majd igényesebbé saját környezetük iránt is.
Törő András egyetemi lelkész, ifjúságpasztorációs referens feladata immár országos egyetemi lelkészi feladatokkal is bővült. Munkatársával, Szilágyi Eszterrel segítik a fiatalokat, meghívva őket a szűkebb közösségből a nagyobb, egyházmegyei közösségbe. Az ifjúságpasztoráció a 14-18 év közötti fiataloknak négy találkozási pontot biztosít: közkedvelt a számukra létrehozott Facebook csoport, nyári táborban személyesen is találkozhatnak, valamint az országos szintű 72 óra kompromisszum nélkül programba ők is bekapcsolódnak. (András atya kiemelte, egyházmegyénkben van a legtöbb résztvevő ezen a hétvégén.) Az adventi, nagyböjti lelkigyakorlatra (a már említett nyíregyházi lelki sétára) is várják a fiatalokat. Szervezés alatt van a 2022-es krakkói és a 2023-as lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozó is.
András atya az egyetemi lelkészség feladatai ismertetésében többek között kiemelte, a pasztoráció tekintetében nehézségként élik meg a 3+2 képzés, mert mire valaki a közösség tagjává válna, már tovább halad akár Erasmus képzésre, vagy más egyetemre.
Pozitívumként emelte ki viszont a Boldog Terézia Szakkollégiummal való gyümölcsöző kapcsolat erősödését, az együttműködő közös gondolkodást. Szólt a sokak számára népszerű egy kreditpontos egyetemi kurzusról, amelyet a Debreceni Egyetemi Lelkészség hirdetett a Debreceni Egyetemen.
Vannak találkozási pontok a hétköznapokban is, két csoportjuk működik, az egyetemista csoport és a fiatal felnőtt csoport. A találkozások alkalmával a fiatalok szentmiséken is részt vehetnek, székhelyük a debreceni Megtestesülés Plébánia.
A beszámolókat követően egyéb hozzászólások, javaslatok is elhangzottak az Egyházmegyei Pasztorális Tanács ülésén.
Kovács Ágnes
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
