Napról napra, vasárnapról vasárnapra meghívást kapunk egy olyan találkozóra, ahol mi vagyunk a legkedvesebb vendégek, és semmi mást nem kell tennünk, csak megmosni testünket-lelkünket, felölteni ünnepi ruhánkat, kifényesíteni cipőnket, és eleget tenni a meghívásnak. Sem eső, sem zord idő el nem tántoríthat, mert szeretettel vár a házigazda.
Borongós, esős délután indultak a nyírcsaholyi emberek vasárnap útra, hogy a terített asztalnál, együtt ünnepeljék a templomuk születésnapját. 150 év alatt több mint két emberöltő nemzedék keresett és talált menedéket, bátorítást, vigaszt a római katolikusSzent Lászlóról elnevezett templom falai között,amely 1869-ben épült újjá, 1914-ben kapott új kupolát, festették át. A plébánián gyönyörű miseruhákból összeállított kiállítás őrzi emlékét e korszaknak.
2021. december 19-én pedig az egyházmegye és az adakozó hívek nagylelkű adományának köszönhetően új ambót és oltárt szenteltek Nyírcsaholyban.
Az oltárszentelés csodálatos, bensőséges Istennek szóló meghívása közénk. Az ereklyéket a helyi plébános, Hajdú István atya helyezte el az oltárban, majd azt követően főpásztorunk, Palánki Ferenc megyéspüspök, meggyújtván a tömjént, így imádkozott:
„Szentelje meg erejével az Úr, hogy látható jelként hirdesse Krisztust és az Egyházat. Elhelyezzük Becket Szent Tamás és Szent Kelemen ereklyéjét ez oltáron. Régi hagyomány az Egyházban, hogy az oltáron jelen vannak a szentek, vagyis kifejezzük azt, hogy áldozatunkat a szentek közbenjárását kérve mutatjuk be minden szentmisén. Imádságunk, mint a tömjénfüst szálljon eléd Istenünk. Amint ezt a házat betölti a tömjén illata, úgy járja át az egyházat Krisztus evangéliumának szelleme.”
Majd a főpásztor a könyörgésben, Isten áldását kérte:
„Mindenható Istenünk, neved segítségre hívásával a Te dicsőségedre, szenteld fel ezt az oltárt. Alázatosan kérünk, fogadd el adományainkat, amelyeket ezen az oltáron felajánlunk. Legyenek előtted mindig kedvesek, és Szentlelked szentelje meg azokat!
Hallgasd meg mindenkor itt könyörgő népedet, fogadd el felajánlását, teljesítsd kéréseit, add, hogy egyre készségesebben és figyelmesebb lélekkel szolgálhassunk Neked!
Áldd meg és szenteld meg ezt a Te dicsőségedre épített oltárt, a Boldogságos Szűzanya, valamint Becket Szent Tamás és Szent Kelemen közbenjárására áraszd el mennyei áldozatoddal!
Legyen olyan kedves Neked ez az oltár, mint Ábrahámnak, akit a hit atyjának nevezünk! Ő megváltásunk emlékképeként oltárt épített, és fiát is kész volt Neked áldozni.
Legyen olyan kedves Neked ez az oltár, mint Jákobé volt, aki csodálatos látomásban szemlélt Téged, és a találkozás helyén kőoltárt épített!
Legyen-e szentély oltára az égi lakomára mindig megterítve!
Te pedig Urunk, az ide helyezett adományokat, áldd meg, a megáldottakat szívesen fogadd, és oszd szét híveidnek, hogy azokból részesülve, elnyerjék az örök életet! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”
Ezután csodálatosan csendült föl a „Jöjj Szentlélek Úristen” ének, meghívva Őt, az oltár köré, majd a püspök és a plébános, együtt terítették meg a megszentelt oltárt a „meghívott vendégek” számára, számunkra.
Az örömhírt: (Lk 1,39–45) Heidelsperger István esperes, plébános olvasta fel:
„Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Juda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!”
Hajdú István plébános a megszentelt oltár felbecsülhetetlen értékét méltatta:
„Ezzel az ambóval és oltárral a minket váltó nemzedéknek emléket és örökséget hagyunk, melyet nagyon fontos ápolnunk. Olyan szent hely ez, ahol az Isten találkozik az emberrel, ahol életünk és imádságunk egyesül, és így új értelmet nyer általa. Már várom azt a szent pillanatot, amikor az elsőáldozók, bérmálkozók, erről az oltárról nyerik el a Szentlélek kiáradását, és találkoznak az Oltáriszentségben a mi Urunk Jézus Krisztussal.”
Ezután a plébános köszönetét fejezte ki elsősorban a főpásztori támogatásért, a hívek adományáért, Juhász Csaba asztalos mester csodálatos alkotásáért, Szilágyi Lászlónak a festésért, Gergely Sándornak, és minden jóakaratú embernek, akik segítettek a megálmodott mű megvalósulásában.
A meghívottak, hívek részéről, Cservenyák László köszönte meg a főpásztor áldást osztó jelenlétét:
„Adja Isten, hogy a mindennapi életünk is ilyen „terített asztal” legyen, ahol, mint régen, együtt reggelizett, ebédelt, vacsorázott a család, ettek, beszélgettek, imádkoztak. Legyenek együtt újra a családjaink! Találkozzon ismét az ember az emberrel.”
Adja Isten, hogy a meghívásnak ujjongással eleget tegyünk, mindig a jó haladéktalan, buzgóságos megtétele legyen a programfüzetünk lapjaira beírva, keressük fel sorstársunkat, akikkel „titkainkat”, örömeinket megoszthatjuk, és nekik segítségére lehetünk. Kérjük a Szentlélek segítségét, vezetését, erejét, bölcsességét, hogy bármilyen nehéz próbát is kapunk, imában Isten lábai elé azokat letehessük és hálával mondjunk köszönetet Isten végtelen jóságáért.
Koleszár Mária
sajtómunkatárs, Mátészalka
Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
