június 2020

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye egyházközségei, így a debreceni Szent Anna-székesegyház is csatlakozik azon országos kezdeményezéshez, amelyben az összes Kárpát-medencei egyházközséggel és gyülekezettel együtt 2020. június 4-én, csütörtökön magyar idő szerint 16 óra 30 perckor száz másodpercig megszólaltatják a templomok harangját, Trianon százéves évfordulójára emlékezve.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 21-én megjelent ez irányú közleményében olvasható: „Aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.”

Krakomperger Zoltán, a székesegyház plébánosa kéri a híveit, hogy a harangszó után mondjanak el egy Miatyánkot a magyar nemzet egységéért a keresztény hit védelmében, kapcsolódva ezzel a nemzeti összetartozás évéhez.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Pünkösd ünneplésére gyűltek össze a közösség tagjai a 9.30-kor kezdődő szentmisére, melyen Jacek Górski OP plébános házfőnök meghívására részt vett Katarzyna Ratajczak-Sowa asszony, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége Politikai-Gazdasági Osztályának vezetője. Az ünnepi szentmisét Jacek Górski OP plébános celebrálta.

Szeretek beszélni a Szentlélekről – kezdte szentbeszédét Jacek atya – mert én pünkösdi pap vagyok, pünkösd előtti szombaton szenteltek pappá, s életem során sokszor tapasztaltam meg a Szentlélek segítségét.

Ki is a Szentlélek? Lehet-e róla beszélni szavakkal? A szerelmesek sem tudják elmondani, hogy milyen nagy érzés a szerelem. Mi is így vagyunk: az Egyház tanít, bérmál, de nem elég a tudás, élő kapcsolat kell hogy legyen bennünk a Szentlélekkel, s az Egyház is ennek révén lesz élő, vonzó közösség. A Szentlélek az első pünkösdkor betört az Egyházba, az első, félénk közösségbe. Nekünk is ezt kell megtapasztalnunk.

Jacek atya ezután Robert Sarah bíborost idézte: „A Szentléleknek nincs arca és nem beszél. Isteni természete szerint csöndes, a csöndben működik egy egész örökkévalóságon át. Isten szól, Krisztus is, de a Szentlélek mindig a prófétái, a szentek és Isten emberei által fejezi ki magát. A Szentlélek sosem kelt zajt. A igazsághoz vezet, miközben a nagy közvetítő marad. Csöndben vezeti az emberiséget Krisztushoz, az ő tanítását ismételve. Egyszer jött zajjal, az első pünkösdkor, hogy felébressze az alvó emberiséget, és kihozza tespedtségéből és bűnéből. (Ld. ApCsel 2,1-4) A Szentlélek az ember bensőjében lakik zaj nélkül újjáteremtve őt. Csöndes erő, szabadon fúj, mint a szél, kiszámíthatatlanul. Ha nem fojtjuk el az ő tüzét, lángba borítja a világot.”

Majd arról beszélt Jacek atya, hogy Szent II. János Pál pápa kiskorában nem lelkesedett a ministrálásért, de apja tanítgatta a Szentlélek iránti tiszteletre. Amikor 1979-ben először ment pápaként Varsóba, azt kérte a Szentlélektől: Változtasd meg ennek a földnek a színét! Kérjük mi is, hogy szálljon le a Szentlélek hazánkra, városunkra, családjainkra, otthonainkra, hogy megtapasztaljuk a Szentlélek megújító, vigasztaló erejét.

Hosszú hetek óta bezártságban élünk, aggódunk, egyesek félnek. De ne feledjük: Jézus feltámadása után megjelent a bezárkózott apostoloknak, s ezt mondta: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket!” (Jn 20, 21-22). És amikor az első pünkösd napján mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, elindultak, hogy elvigyék szerte az örömhírt. Szükségünk van ma is a Szentlélekre. Ő a legkedvesebb vendég, de csak akkor jön, ha hívjuk. Adományt mindenki kap, amit megoszthat másokkal.

Június 4-én emlékezünk a Trianoni eseményre. Ne feledjük, a szétszakítottság ellenére a keresztény egység megmaradt, s ez adjon erőt. Hívjuk a Szentlelket, hogy járja át, hassa át Földünket és életünket – fejezte be gondolatait Jacek Górski OP plébános.

A szentmise után vendégünk, Katarzyna Ratajczak-Sowa asszony kapott szót, aki a lengyel-magyar sok évszázados történelmi kapcsolatokról szólt, s megemlékezetett a 100 éve született Szent II. János Pál pápáról, akinek hazájában is ismert tény magyarországi kultusza. Ő volt az, aki két magyar királyi hercegnőt, Hedviget és Kingát lengyel szentként kanonizálta. A pápa tanulóévei alatt járt Máriapócson, a hetvenes években pedig Krakkó érsekeként papi szolgálatát teljesítve látogatta meg a kabai cukorgyárban dolgozó lengyel honfitársait. Majd pápaként kétszer is eljött Magyarországra, 1991-ben és 1996-ban.

Habár pápaként írásban enciklikák és apostoli levelek útján nyilatkozott meg, egy kis időre visszatért a költészethez is: 2003-ban kiadta a Római Triptichon című poémáját. Az évforduló alkalmából a követség tagjai felolvasást tartottak e műből magyar nyelven a követség kertjében – mondta el vendégünk. Ez meghallgatható a követség honlapján: https://www.youtube.com/watch?v=M0tIJAmZbMU

2018 őszén – folytatta vendégünk – II. János Pál ereklyéjének a Csongrád megyei Ruzsa község templomában való elhelyezése alkalmából – Veres András püspök jelenlétében – elhangzott az a fogadalom, hogy valamennyi II. János Pál-ereklyével rendelkező magyar plébániatemplom alkosson közösséget annak érdekében, hogy a lengyel pápa kultuszát együtt erősítsék, és alkotó módon fejlesszék tovább. Felmerült később az a gondolat is, hogy kívánatos lenne Szent II. János Pál pápát Közép-Európa védőszentjének megválasztani, hiszen nálánál jobban senki sem járult hozzá a térség szuverénné válásához.

Az esemény a plébánia II. János Pál termében folytatódott, mely során a követség ajándékaként felajánlott sok, lengyel-magyar vonatkozású könyv, zenei CD-k, dokumentumok – és finom lengyel édességek is – gazdára találtak. Zongorán közreműködött Pank Eleonóra, egyházközségünk tagja, a Svetits Intézet tanulója, aki F. Chopin egyik Nocturne-jét adta elő.

Az ünnepi alkalmról a Debrecen Televízió is készített tudósítást, amelyet az M1 V4 híradójában, a dehir.hu oldalon is láthattunk.

https://mediaklikk.hu/video/v4-hirado-2020-05-31-i-adas/

 

Havas Lászlóné, Szent László Domonkos Plébánia

Fotó: Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök által – 2019 advent I. vasárnapján – megalapított Szent László Imaszövetség tagjai májustól a világosság rózsafüzér titkaival haladnak tovább mindennapi imáikban, amit egyházmegyénk papjaiért, valamint új papi és szerzetesi hivatások születéséért ajánlanak fel. Június hónapban a hívek a világosság rózsafüzér második titkát: „Aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét” (Jn 2,1-12) elmélkedik át.

A Szent László Imaszövetséghez folyamatosan csatlakoznak, ennek keretében jelenleg több mint ezren fohászkodnak nap mint nap a papi hivatásokért, első csütörtökönként pedig szentségimádáson vesznek részt.
Ferenc püspök 2020 májusában elhangzott üzenetében így fogalmazott: „Az imádság, különösen ezekben a nehéz időkben összeköt bennünket, megérezhetjük, hogy egy közös családhoz tartozunk. Bátorítok továbbra is mindenkit, hogy csatlakozzon ehhez az imaszövetséghez, merjük meghívni a körülöttünk élőket is.”

Szent II. János Pál pápa a megválasztásának évfordulóján, 2002. október 22-én írta alá a Rosarium Virginis kezdetű apostoli levelét, melyben újra felhívta a figyelmünket a rózsafüzér-imádságnak a fontosságára és azt újabb, a világosság rózsafüzér titkaival bővítette ki:

1. aki a Jordán vizében megkeresztelkedett,
2. aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét,
3. aki meghirdette Isten országát,
4. aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét,
5. aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát,

 

Az alábbiakban Németh István atyának a világosság rózsafüzér második titkáról szóló elmélkedését tesszük közzé:

„Aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét” (Jn 2,1-12)

Miért is nyilvánította ki Jézus az ő isteni erejét a kánai menyegzőn? Azért, hogy az embereknek jó legyen. Jézus nem akarta, hogy a kánai esküvő utáni mulatság romba dőljön. Azt szerette volna, hogy az emberek – akiknek éppen elfogyott a boruk – tovább tudjanak mulatni, és ezért lépett közbe isteni erejével.

Ez a jézusi erő nem csak Kánában mutatkozott meg. Ez csak az első ilyen elbeszélés volt, a jézusi mű halad tovább, Jézus mind a mai napig meg akarja mutatni isteni erejét, nekünk, embereknek, hogy jól menjen a sorunk.

De milyen is Jézus isteni ereje?

Az isteni erőre nagyon fontos mennyiségi és minőségi utalásokat találunk az evangéliumi elbeszélésben.

Hat kőkorsó volt ott, mindegyik két-három mérős. Egy mérő 39,39 litert jelent, tehát egy korsó legalább 80 liter volt, de akár 120 literes is lehetett. Jézus óriási mennyiségű vizet változtat át borrá. Ő nem kérdezte meg az embereket, hogy mennyi lenne nektek elég a lakodalomhoz. Jézus nem szűkmarkú, nem csak annyit ad, amennyi éppen elég lenne a boldogságunkhoz, hanem túlcsorduló mértékben adja a javait.

A bornak a minősége sem volt utolsó. A történet megjegyzi, hogy nagyon jó bor volt a kőkorsókban. Jézus nemcsak a lehető legtöbbet, hanem a lehető legjobbat is szeretné adni nekünk.

Ugyanilyen az isteni erő a mi életünkben is. Az Isten nem szűkmarkú akkor, mikor a kegyelmet osztja, ő igazán bőkezű, és nem csak valamilyen jót szeretne nekünk nyújtani, hanem a lehető legjobbal szeretné betölteni az életünket.

A történetben pedig ott volt Jézus anyja, Mária is, aki közbenjárt, szólt Jézusnak, hogy elfogyott a bor – ha így megy tovább, akkor kellemetlen lesz a násznépnek. Jézus anyja közbenjár a kánaiakért, hogy jó legyen nekik.

Kérjük mi is a Szűzanya közbenjárását az életünkben, különösen akkor, amikor nem mennek olyan jól a dolgaink. Segítségével talán mi is meg tudjuk majd tapasztalni Isten bőkezű és tökéletes közbenjárását az életünkben, és fel tudjuk fogni az igazi jelentőségét annak az isteni erőnek, amit Jézus Kánában kinyilvánított.

 

Németh István atya/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Paolo Veronese, Kánai menyegző – Drezda, Királyi Képtár