Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019. 11. 23. Krisztus Király ünnepének előestéjén
"Amikor Jézus Krisztus feltámadása után búcsúzott tanítványaitól, elküldte őket az egész világra, ho...
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános iskolában
II. "Ismerd meg a Szentírást!" tehetségkutató versenyt tartottak Nyírteleken, a Szent Anna Katolikus...
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ” – Bemutatták Berszán Lajos atya portrékötetét
Könyvbemutatóra és kerekasztal-beszélgetésre hívták az érdeklődőket 2019. november 5-én a debreceni ...
Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019. 11. 23. Krisztus Király ünnepének előestéjén
Egy óra szentségimádás, amely minden nemzetet összeköt 2019....
Az ételosztás kezdetére a nap is kisütött, a szeretet hatása a természetben is megnyilvánult – Több száz önkéntes mond igent a hat hónapig tartó krízisidőben, Debrecenben
Az ételosztás kezdetére a nap is kisütött, a...
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános iskolában
Második alkalommal tartottak tehetségkutató versenyt a nyírtelki általános...
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ” –   Bemutatták Berszán Lajos atya portrékötetét
„Hálát adok, hogy az Úrnak eszköze lehettem ”...
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hírei

„Láttam a folyót, melyen mindenkinek át kell kelnie, a folyó neve szenvedés. Láttam a hajót, mely átvisz a folyón, a hajó neve szeretet.”
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és Bosák Nándor nyugalmazott püspök szentmise áldozatot mutattak be elhunyt Dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek lelki üdvéért január 7-én, Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban, amelyen az egyházmegye papjai, hívei közül sokan jelen voltak.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szabolcs-Szatmár megyei területe a megalapítása előtt az Egri Főegyházmegyéhez tartozott. Seregély István egri érsek főpapi, valamint — Nyíregyházán a Főegyházmegyei Papi Szociális Otthonban töltött — nyugdíjas éveiben végzett aktív papi szolgálata sok gyümölcsöt termett a mi életünkben is. Lelkigyakorlatokat, előadásokat tartott, Nyíregyházán szentmiséket mutatott be, bibliaórákat vezetett, így az érsek atya az egyházmegye és a város katolikus hívei szívéhez is nagyon közel került.

„Láttam a folyót, melyen mindenkinek át kell kelnie, a folyó neve szenvedés. Láttam a hajót, mely átvisz a folyón, a hajó neve szeretet.” — idézte Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájának bevezetőjében az érsek atya egyik megkapó gondolatát, amely azt fejezi ki, hogy akik Istentől valók vagyunk, hallgatunk Rá, megismerjük szeretetét és hiszünk benne.

Majd az Adoremus ez év januári elmélkedéseire irányította a figyelmet, amelyekben még az érsek atya gondolatai gazdagítanak bennünket: „Mi keresztények Isten egyszülött fiának vagyunk a követői. Annyira hasonítunk Őhozzá, amennyire életünket hozzá igazítjuk, nem a külsőségekben, hanem emberségünket hordozó szívünkben. Ezért kérjük, alakítsd szívünket a Te szíved szerint.”
Ehhez a mély üzenethez kapcsolódva a megyéspüspök kiemelte az érsek atya életéből a tiszta, világos krisztusi identitást. Hangsúlyozta, soha nem volt benne kétség afelől, hogy kihez tartozik. Mindig az életszentségre törekedett. Ezt igazolja az Új Ember Kiadó gondozásában, a Pásztorok sorozatban megjelent vele készült interjúkötet is, amelynek címe: Magunkat nem hagyhatjuk el. Az ember saját magát nem hagyhatja el, főleg, ha ragaszkodik a krisztusi élethez. Érsek atyát mindig a radikális krisztuskövetés jellemezte. Az interjúkötetben arra is bátorít bennünket — utalva ama felszabadító tényre, miszerint a szentek sem bűntelenek —, hogy soha ne adjuk fel a küzdelmet a jóért.

Az életszentségre törekvése a mindennapi imádságból táplálkozott. A könyvben az érsek atya azt is hangsúlyozza, hogy egy papnak naponta minimum két órát kell imádkozni, Isten jelenlétében tölteni. Az érsek atya életének utolsó heteiben is — annak ellenére, hogy már tolószékbe kényszerült — rendszeresen imádkozott az otthon kápolnájában. Hitt az ima erejében, és napi két órát azért töltött Isten jelenlétében, hogy el ne szakadjon Tőle. Mindennapi imádságai közé tartozott a rózsafüzér imádkozása is, hiszen gyermekkorától ragaszkodott a Szűzanyához. Ezt az érseki címerében látható Mária monogramja is kifejezi.
Palánki püspök atya életét végigkísérik az érsek atya tanácsai, gondolatai. Segédpüspöki kinevezésekor arra is kérte őt, mindennap imádkozzon azért, hogy soha ne tegyen olyat, ami ártana az Egyháznak. A püspök atya elmondta, hasonló mondatai beleégtek sokunk szívébe, lelkébe, amiért hálát adunk.

Az érsek atya a kereszthordozásban is példát adott nekünk — folytatta gondolatait a főpásztor. Egészen kicsi gyermekkora óta asztmás beteg volt, ennek ellenére alázattal hordta keresztjét és végezte a fizikai munkát, amikre az élete során sokszor rákényszerült. Nem lázadozott Isten ellen, így járta a krisztuskövetés útját. A szolgálat keresztjét is hordozta, hiszen megtapasztalhattuk, milyen alapos készület előzte meg beszédeit, megnyilatkozásait, tanítását, amelyek az Istennel való szeretetkapcsolatának a gyümölcsei voltak. Életében jelen volt a szolgálatkészség, hivatásában mindig másokért élt. Nem vágyakozott elismerésre, kitüntetésre, csak tette a dolgát. Mindenkit arra tanított, hogy Isten nélkül nem lehet a földön semmilyen eredményt elérni, nem lehet földi paradicsomot építeni. Püspökké szentelésének 30. évfordulóján mondta, a földön csak akkor lesz béke, ha az emberek jóakaratúak lesznek, és Isten parancsai szerint élnek.

Majd a megyéspüspök homíliájának záró gondolatában köszönetet mondott Istennek az érsek atya hosszú, hűséges szolgálatáért, és mindazokért az egyházmegyénket is érintő intézkedésekért, alapításokért, amelyek gazdagítják életünket. Seregély István érsek atya az MKPK elnöke volt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalapításakor, az ő idejében a konferencia javaslatára szervezték át a magyar egyházmegyék határainak módosítását, aminek eredményeként II. János Pál pápa 1993-ban megalapította az egyházmegyét.

Seregély István érsek atya püspöki jelmondata: „Christus est via veritas et vita”; „Krisztus az út, az igazság és az élet”. Örök út, örök igazság és örök élet. Érsek atya már látta a folyót, amelynek a neve szenvedés, és amin mindenkinek át kell kelni. Az életével tett tanságot arról, hogy ezen a folyón a szeretet hajójával át lehet kelni az örökkévalóságba — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„Azzal az alázatos hittel léptük át e ház küszöbét, hogy mint egykor a három királyok, megtaláljuk Jézus Krisztust. Jézus Krisztus ott él minden megkeresztelt ember szívében, új emberré, az üdvösség hordozójává alakít bennünket. Ezért hoztuk most ajándékba arany, tömjén és mirha helyett a szenteltvizet, hogy keresztségünkre és Krisztusra emlékeztessen bennünket” – mondta Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a házszentelési szertartás kezdeti szavait január 7-én Debrecenben, a püspöki hivatal kápolnájában.

A házszentelés a szokásos déli zsolozsma elimádkozása után kezdődött, a hivatal dolgozói együtt fohászkodtak, kérték az Úr áldását életükre és munkájukra.
Palánki Ferenc püspök atya gondolataiban hangsúlyozta, Vízkereszt ünnepe arra irányítja a figyelmet, hogy Isten szeretete Jézus Krisztusban megjelent a földön. Ez a szeretet hív bennünket, hogy elinduljunk, találkozzunk Vele, és ennek örömét adjuk tovább embertársainknak. Mutassuk meg, hogy érdemes keresni Istent, van rá lehetőség, hogy rátaláljunk, hiszen Ő a szeretetével, jóságával már végleg szíven talált bennünket.
Ez a szeretet tesz képessé arra, hogy az új esztendőben, új szívekkel dicsérjük Jézust életünkkel, szavainkkal tetteinkkel. Isten megdicsőítése minden ember hivatása, hiszen, ahol Isten dicsősége, ott van a mennyország — fogalmazott a püspök atya, majd hozzátette, arra kaptunk meghívást, hogy a betlehemi csillaghoz hasonlóan — amely utat mutatott a bölcseknek —, mi is vezessük embertársainkat életünkkel, szolgálatunkkal, hogy megismerjék és rátaláljanak Jézusra arra szeretetre, amely után mindenki vágyakozik.

A házszentelésen azért imádkozunk, hogy az igazi, tiszta szeretet a mi otthonunkba, munkahelyünkre is megérkezzen és az Úr áldását kérjük életünkre, szavainkra, cselekedeteinkre, eszközeinkre és mindarra, amivel teljesítjük hivatásunkat, hogy hiteles tanúi lehessünk Isten szeretetének — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Mint ahogy azt korábbi híreinkben közöltük, január 6-án a Szent Korona hiteles másolatát Debrecenben, a Déri Múzeum kupolatermében helyezték el a szabadság fővárosa című rendezvénysorozat részeként. A korona másolata január 12-ig tekinthető meg városunkban.

A szabadság fővárosa címmel a város vezetése különleges rendezvénysorozatot hív életre, amellyel felidézi, hogy 1849-ben fél évig Debrecen volt a nemzet fővárosa. A Déri Múzeum új, „A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849” című időszaki kiállításának egyik fontos darabja Kossuth Lajos 1849. január 6-án kiadott debreceni kiáltványának eredeti példánya. A kiállítás 2019. január 7-től március 3-ig látogatható a Déri Múzeum Kupolatermében.

Kossuth és Debrecen
Egy személynév és egy helynév. Összesen 15 betű, de a szabadság őrvárosának polgárai számára szinte végtelen számban jelent történelmi eseményeket. A kamara-kiállításhoz olyan műtárgyakat emeltek ki, melyeket eddig a nagyközönség nem láthatott. Emlékveretek, érmek, fém- és papírpénzek, iratok, nyomtatványok, kinevezések, nyugtatványok, eredeti kéziratok, fényképek, levelezőlapok, metszetek és kiemelt tárgyként az a debreceni nyomtatvány, melyben Kossuth a magyar szabadság őrvárosának nyilvánítja Debrecent, alkotják a kiállítást. A Déri Múzeum Kupolatermébe lépve kiemelt helyen látható az 1849. január 6-án keltezett, és január 7-én a sajtóban is megjelent kiáltvány. Benne Kossuth lelkesen ír a magyar szabadság kivívásáról, hangsúlyozva ebben Debrecen szerepét:
„Debreczen azon szikla, mellyre fogja építeni Isten a magyar szabadság szentegyházát, mellyen diadalmaskodni a pokolkapui soha sem fognak. Ime én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom...”

Különleges látnivaló az a fényképpár is, melyet Pivány Jenő ajándékozott 1933-ban a Déri Múzeumnak. Ezen a két felvételen az a Washington-ereklye látható, melyet Kossuth kapott ajándékba 1851 decemberében Philadelphiában. Kossuth Lajos fiaitól került a Nemzeti Múzeumba, ahol a II. világháború során az ereklye felső része elveszett. Pivány Jenő birtokában volt a legnagyobb angol nyelvű hungarica-gyűjtemény, de ez is megsemmisült a II. világháború során.

„A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849” című kiállításon látható anyaggal a múzeum szeretné bemutatni Kossuth Lajos – 1848 előtti, a szabadságharc alatti, majd az emigráció hosszú évtizedeiből való hivatalos és magánjellegű iratainak fontos darabjait.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Forrás: Déri Múzeum

Ünnepi műsorral egybekötött díjátadásra készülődött 2019. január 1-én az Egyeki Szent József plébánia. Hetedik alkalommal adták át a Papp László plébános által alapított Tárkányi-díjat, köszönetet fejezve ki a közösséget példamutatóan szolgáló, hitéletüket tanúságtevő módon felmutató kitüntetetteknek. Ezzel az egyházközség példaképeket állít a közösségük elé a szentségi élet megélésében.

Egyek fíliája, Újszentmargita kitüntetettje Borsos János József pálos szerzetes atya.
Borsos János József Polgáron született 1937. szeptember 21-én. 1961. június 18-án, az egri bazilikában szentelték pappá. Első kápláni helye Egyek volt, majd néhány év múlva Újszentmargitára helyezték. Újszentmargita annyira elhagyatott és szegény falu volt, hogy az egyházmegyében nem volt már pap, aki elfogadta volna ezt a helyet. János atyát azzal küldte oda a főpásztor, hogy hagyja összedőlni a tragikus helyzetbe került templomot, mert „annak a néhány öregasszonynak” elég lesz, ha a plébániaépületben kialakít egy kápolnát. Valóban, a templom teteje be volt szakadva, galambok, csókák fészkeltek alatta. „Édesanyám mikor meglátta, azt mondta, jaj, kisfiam, inkább a Tiszának menjél, mint ide...”- idézi fel újszentmargitai emlékeit János atya, aki tizennyolc évi plébánossága alatt kívül-belül teljesen felújította Isten házát és a paplakot e szolgálati helyén. Nagyon megfogta a pálos rend lelkisége és magyar alapítása, szíve mélyén megérezte, hogy a Jóisten a pálos szerzetesi életre hívja. 1957-ben jelölt lett, majd a noviciátus után – melyben a József nevet kapta, az Úr Jézus nevelőatyja után –, 1960-ban letette az első fogadalmát. 2002. június 1-ével a pálos rend generálisa kinevezte József atyát a magyar rendtartomány tartományfőnökévé: „Az egykori lelkigyakorlaton megfogalmazódott gondolattal vettem át a tartomány vezetését: Isten iránti szeretetből áldozattá válni a magyar bűnösökért. Amíg a világban élő emberek dolgoznak, fáradoznak a munkájukban, családjukban, és talán kevesebb idejük jut az imádságra, vagy nem tudnak, nem akarnak imádkozni, mi képviselni akarjuk őket imádságunkban az Úristen előtt. Meggyőződésem, hogy az imádság az egyetlen, mind egyéni, mind közösségi szinten, amely képessé tesz az igazi belső megújulásra. Lelki megújulás nélkül pedig semmi másban nem remélhetünk megújulást.”

Egyek kitüntetettje özv. Herbák Kálmánné, az egyházközség kántora.
Herbák Kálmánné Kovács Mária 1957. május 6-án született Egyeken. A szentmise zenei kíséretében teljesített szolgálatot ifjú kora óta. Már 14 évesen harmóniumon játszott, ünnepivé és magasztossá téve játékával minden vasárnapi istentiszteletet. 2006 szeptemberében Egerben megszerezte a kántori képesítést. Gyermekkori álma teljesedett be ezzel: Képzett kántorként szolgálhatott az Isten házában napi munkája mellett. 30 hosszú évet dolgozott a Medicorban, azután 10 szép esztendőt töltött el az Idősek Napközi Otthonában. Szíve minden melegével igyekezett ápolni, segíteni az ott élőket, s becsempészni közéjük Isten szeretetét. 2017-ben nyugdíjba vonult, azóta még buzgóbban végzi közösségi feladatait. Tevékenyen vesz részt a helyi karitász csoport életében, állandó, kitartó és gondos segítő a templom takarításában. Minden feladatot szívesen végez, mely a közösség életében éppen aktuális. Nélkülözhetetlen az ő jóra való készsége.

Posztumusz díjat kapott Molnár Gyuláné Pásztor Margit néni, a díjat népes családja vette át.
Molnár Gyuláné Pásztor Margit 1924. 04. 28-án született Egyeken, egyszerű földműves család harmadik gyermekeként. Még a 14 évet sem töltötte be, amikor summásként, marokszedőként kemény fizikai munkát végezve vette ki részét a család többi tagjával együtt a kenyérkeresetből. Molnár Gyulával 1947. október 11-én kötött szentségi házasságot. Három gyermekkel ajándékozta meg őket a Jóisten. Minden teher, ami a gyermekneveléssel és a háztartás vezetésével együtt járt az ő erős vállán nyugodott. A gyerekek és majdan az unokák katolikus nevelésében is fontos részt vállalt. Ő apostolkodott az unokák elsőáldozása és bérmálása felett, és az oltárszolgálatból is az ő segítségével vették ki a részüket. Az egyházközségen belül rendszeresen kivette részét a közösségi munkából. A templomdíszítést különösen szívügyének tekintette. Szabadidejében hímzéssel is foglalkozott, a mai napig láthatóak az oltáron, mellékoltáron azok a hímzett oltárterítők, melyek az ő keze munkáját dicsérik. Tagja volt a rózsafüzér társulatnak is. Sokat imádkozott a gyermekeiért, unokáiért, dédunokáiért, nélkülözőkért, betegekért. 2011. 03. 14-én tért meg a mennyei hazába, onnan segíti övéit közbenjáró imáival.

A rendezvényen jelen volt Csetneki Csaba, Újszentmargita polgármestere is, aki szeretettel invitálta közösségünk minden tagját arra az ünnepségsorozatra, melyet településük 1010 éves fennállásának alkalmából rendeznek a 2019. évben. Elénk tárta a település nyomdakész kiadványát is, mely az 1010 év történetét hivatott bemutatni. Polgármester úr személyesen vehette át  ajándékát, a katolikusságuk hatszáz évét bemutató vaskos kiadványt.  Egyeknek egy olajnyomat különlegességet, a Fekete Madonna másolatát ajándékozta, akinek oltalmába ajánlotta a közösséget.
Az ünnepség családias hangulatú agepéval zárult.

Az ünnepélyes díjátadón közreműködtek: Farkas Réka, valamint az Egyeki Szent János Katolikus iskola növendéke: Nagy Cintia moldvai népéneket adott elő, Novák Anna, Vitéz Zsófi, Nagy Nikolett felolvasták a kitüntetettek életútját. Farkas Áron és Ivancsó Máté János karácsonyi énekeket énekeltek. A műsor csúcspontja volt Farkas Réka énekes székely újévi köszöntője.

Farkas Éva
Fotó: Papp Ágoston

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Kell ennél több?

Dr. Fábry Kornél atya, a NEK (Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus) általános titkárságának főtitkára a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szervezésében történő NEKtek! – Veletek! programsorozatban az egyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények pedagógusaihoz és a hitoktatókhoz szólt január 5-én a debreceni Megtestesülés-templomban.

A 2020-as budapesti nemzetközi eseményre (NEK) készülve minden hónap első szombatján délután 3 órakor az Isteni Irgalmasság Rózsafüzér eléneklésével kezdődik a program, amit előadás majd szentségimádás követ, végül a program szentmisével zárul. Fábry Kornél atya az előadás bevezető gondolataiban történelmi visszatekintést tartott az Eucharisztikus Kongresszus megalakulásról, bemutatta a jelenlévőknek a közelgő budapesti nemzetközi esemény küldetését, és feladatairól, előkészületi munkálatairól, valamint a megtörtént és jövőbeni eseményeiről is szólt. (Erről hamarosan bővebben olvashatunk a Fábry Kornél atyával készült interjúban.)

Vízkereszt ünnepének előestéjén a szentmisét Fábry Kornél atya mutatta be. Homíliájának bevezetőjében hangsúlyozta, az ünnep görög neve: epifánia (megjelenés) arra utal, hogy Isten Jézus Krisztusban emberként közénk jött, és elhozta nekünk az üdvösséget. Ezen ünnepen a három napkeleti bölcs látogatására is emlékezünk, amikor a Megváltó születésének örömhírére távoli földrészekről indultak el Betlehembe. Kornél atya kifejtette, a bölcsek látogatása azt is kifejezi, hogy Jézus mindenkiért emberé lett, akinek születésekor még egyetlen keresztény sem élt a földön. Ez pedig arra mutat rá, hogy bárhonnan elindulhat az ember, a kereszténység nyitva áll előtte.

Betlehem jelentése: „kenyér háza”, a jászol pedig az állatok eledelének helye. Mindkettő különös jelentéssel bír. Isten előre tudta, hogyan tervezi a megváltásunkat, és hogy a kenyér és a bor színe alatt közöttünk akar maradni. Minden szentmisében a kenyér házában vagyunk jelen és az életünk megváltozik, amikor találkozik Jézussal az imádságban, a Szentírásban és legfőképpen a szentáldozásban — fogalmazott Kornél atya.

Ezután tanúságot tett hitéről, megosztotta a hívekkel, hogyan alakult életében az Oltáriszentséggel való kapcsolata, ami a mai napig erőforrást és táplálékot jelent számára. Ötgyermekes katolikus, templomba járó családban nőtt fel. Szülei nemcsak vallásosak, hanem valóban hívő emberek voltak, ez abban is megmutatkozik, hogy vezető beosztásban dolgozó gépészmérnök édesapjának Isten mindig is többet jelentett az előmenetelénél. Abban az időben ugyanis nem nézték jó szemmel, ha valaki gyakorolja vallását. Kornél atya azt is hangsúlyozta, hogy a hívő családba született ember életében el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor a hit a sajátjává válik, vagyis megtér. Az ő ideje a piarista gimnáziumi évek után 22 éves korában jött el. Francia szakra járt az ELTE-re, és egyszer, amint a Szentírást olvasgatta, lenyűgözte az Apostolok Cselekedeteiben leírt egyszerű halászemberek tanúságtétele, akik Jézus nevében csodákat vittek végbe. Kiemelte Péter apostol egyik csodáját, amikor a születésénél fogva béna embert meggyógyította.

Hol vannak ma azok a csodák, erőmegnyilvánulások, amikről a Szentírás ír? Kornél atya életét a Szentlélek szeminárium és ennek két fontos eleme változtatta meg. Életre szóló élményt jelentett számára az életgyónás, ami után újra azt az örömöt, megkönnyebbülést tapasztalta a szívében, mint az első szentgyónás alkalmával. A másik meghatározó tapasztalat az volt, amikor imádkoztak érte, hogy betöltse a szívét a Szentlélek. Ez, mint mondta, olyan erővel hatott rá, hogy énekelve, táncolva tette meg az utat hazáig. Onnantól kezdve egész kalandsorozaton ment keresztül, Jézus nevében imádkoztak beteg, műtétek előtt álló emberekért, és valóban megtapasztalták a gyógyulás csodáját. A Szentlélek ma is ugyanúgy működik, mint Jézus idejében - hangsúlyozta.

A legnagyobb ajándék mégsem ezek a tapasztalások voltak az életében, hanem Isten, aki Önmagát adja az Oltáriszentségben. Amikor ezt tudatosult benne, minden nap találkozni akart vele, ezért naponta járult szentáldozáshoz, amely a mai napig töretlen életében. Kornél atya elmondta, sokszor mi, hívők számtalan, kényelmünket szolgáló szempont szerint válogatunk a templomok között — ha van rá lehetőségünk — pedig nem ezek a fontosak, hanem az, amit a Szentírás is mond: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Ezt minden katolikus felszentelt pap — függetlenül a körülményektől, esztétikumtól, az ő személyétől — be tudja mutatni a szentmisén. Kell ennél több? — tette fel a kérdést a szónok.

Kornél atya megtérése óta eltelt 24 év. Ez alatt az idő alatt alig fordult vele elő, hogy nem áldozott. Az Oltáriszentség a lételemévé vált, olyannyira, hogy érte sok mindenről lemondott.
Hallotta, hogy Isten előtt nagyon kedves, ha felajánlásként egymás utáni 90 napon keresztül szentáldozáshoz járulunk: Isten megadja nekünk azt, amit kérünk. Ő az amerikai nagybátyja megtéréséért imádkozott és Isten meghallgatta kérését: a nagybátyja halálos ágyán meggyónt és áldozott. Azt gondolom, a Jóisten szereti a hűséget — fogalmazott Kornél atya, majd hangsúlyozta, ha mindenki időnként Jézussal töltene egy kis időt, helyreállna az emberek lelkivilága.

A napi egyórás szentségimádást a szemináriumban kezdte el, amelyet azóta is gyakorol. Kaposfüredi plébánosként a saját templomában is bevezette, akkor mintegy negyven ember járt misére, majd 8 évvel később — a szentségimádásnak és a keresőket megszólító alpha kurzusoknak köszönhetően — már több mint négyszázra emelkedett a hívek száma.
Majd Fábry Kornél atya a szentségimádás életeket mentő szerepét kiemelő példákkal zárta a tanúságtételét. Elmondta, egy mexikói városban évente 3 600-nál több gyilkosság történt, majd egy pap kezdeményezésére kialakítottak egy kápolnát, ahol állandó szentségimádásra volt lehetőség, és elkezdtek éjjel nappal imádkozni. Néhány évvel később a gyilkosságok a tizedére csökkentek, és megemelkedett a papi hivatások száma.
Egy másik példa szerint, egyik utcai misszió alkalmával, megkérdezték egy ott álldogáló fiatalembertől, akar-e Jézussal találkozni? Nem igazán értette, miről beszélnek, de társuk bevitte őt a templomba az Oltáriszentség elé, és a megszokott udvarias bemutatkozás formáját alkalmazva „bemutatta őket egymásnak”, majd a fiatalembert otthagyta Jézussal. Megtörtént a találkozás, néhány perc múlva a fiatalember nagyon meghatódott és megtért.

Meg lehet élni a személyes találkozást Jézussal, és leginkább az Eukarisztiában. Mindent meg kell tennünk azért, hogy lehetőleg ne legyen olyan szentmisénk, amelyben nem járulunk szentáldozáshoz, amely életünk csúcsa és forrása. Életünkben a Jézussal való kapcsolat a legfontosabb. Tapasztaljátok meg a kegyelmét, szeretetét a szentáldozásban, mert Ő az, aki segít jóvá tenni minket. Az erőnk elfogy, szeretetünk véges, de az Ővé végtelen. A három királyok útjukban hazafelé sok embernek elmondhatták, hogy megtalálták a Messiást, nekünk is ugyanezt kell tennünk. Térjetek haza a napkeleti bölcsek küldetéstudatával, hogy minél többen halljanak arról, hogy van örök élet, bűnbocsánat és újrakezdési lehetőség — fejezte be gondolatait Fábry Kornél atya a NEK főtitkára.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2019. január 05., szombat 21:46

Emelkedett beszélgetések Debrecenben

Január 5-én, a Debrecen főterén egyedülálló kezdeményezés valósult meg. A Szólj be a papnak egyesület és a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft szervezésében a főtéren álló óriáskeréken beszélgethettek érdeklődők a városi keresztény felekezetek lelkészeivel, papjaival.

A zimankós időjárás ellenére sokan gyűltek össze a Kossuth téren. A megnyitó előtt dicsőítő énekek tették hangulatossá és emelkedetté a várakozás pillanatait. A jelenlévőket Veres János református lelkipásztor köszöntötte, majd a püspököket követve minden egyházi személy elfoglalta helyét a kabinjában. Hozzájuk csatlakoztak az előre regisztrált érdeklődők. Palánki Ferenc püspök kabinja is egy szempillantás alatt megtelt. Boldog mosollyal fogadta az érkező családot.

A rendezvény a beszélgetéseket követően a Régi Városháza udvarán folytatódott, ahova a püspökök vezetésével sétált át a közösség. Séta közben több fiatallal beszélgettem, és közös véleményük volt, hogy azért tartják hasznosnak a Szólj be a papnak rendezvényeit, mert ezzel azt érzik, hogy nemcsak számukra fontos az egyház, hanem ők is fontosak az egyháznak.

Megérkezve az Angyalligetbe minden résztvevő egy égő gyertyát kapott, melyek fénye még meghittebbé tette a hóesésben is kellemes hangulatot. Itt az egyházak püspökei elmélkedtek a közelgő vízkereszt jelentőségéről. Palánki Ferenc püspök üzenetét a kisdedként közénk érkezett Jézus gondolatával kezdte. Kiemelte, hogy úgy jött közénk a Megváltó, hogy mindenkire mosolygott. Ez a mosolyt adhatjuk tovább mi is embertársainknak. Ezzel a mosollyal fogadta ő is a kabinjába érkezőket. Azért jött közénk Krisztus, hogy megtanítson egymás felé szeretettel forduln ─ folytatta a püspök. A vízkereszti evangéliumban a napkeletről érkező bölcsekről olvashatunk. Ezekhez a bölcsekhez mi is csatlakozhatunk, felismerve életünkben az isteni jelet, ami azt mutatja, hogy a Teremtő ott akar lenni életünkben, meg akar minket tanítani szeretni, meg akar minket szentelni. Az egyház ezért szentel vizet, és hinti mindenkire, jelképezve, hogy az Isten jósága kiárad mindenkire. A megyéspüspök gondolatati azzal zárta, hogy legyen mindenkinek nyitott szíve az isteni jelekre, az isteni szeretetre, hogy a keresztény életünkkel azt továbbadjuk. Legyünk betlehemi csillagok, útmutatók mások számára.
A gondolatok zárásaként Palánki püspök arra kérte Fekete Károly református püspököt, és Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolitát, hogy imádkozzák el közösen a Miatyánkot, majd áldják meg az összegyűlteket. Az égő gyertyákkal és forró teával állók közös imája méltó zárása volt nem csak a mai rendezvénynek, hanem a városi adventi időszaknak is.

Molnár Zoltán
médiaképzős hallgató

Január 6-án, vasárnap Az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

A debreceni Szent Anna-székesegyházban vízszentelést a szombati előesti és a vasárnapi 10 órai szentmise elején végzik. Ezt követően a hívek otthonaikba vihetnek belőle, hogy feltöltsék a házi szenteltvíz-tartójukat, és imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 19. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat!”).

Az ünnep görög neve – epifánia (’megjelenés’) – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:
A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a Háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13–17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút, és a Szentlélek galamb képében alászállt Jézusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1–12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni, és végül meg akarja váltani.

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Megszentelték a vízzel a házakat és az ólakat, még a bölcsőre is szentelt vizet hintettek. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után kezdődött a kántálás és a „csillagjárás” (misztériumjáték), amely a 16. századtól alakult ki. Az úgynevezett „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítettek meg. Legfőbb kelléke a csillag, amely mutatja az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben eléneklik a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: „Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad.”

Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. A megváltó Jézus születésével Isten vállalja az emberi életet és később a szenvedést is, hogy ezzel elhozza minden ember számára az üdvösséget, az örök élet reményét. A parancsolt ünnepen nyissuk meg szívünket a megjelenő Istennek, aki megmutatja magát nekünk. Azt kérjük, hogy az új esztendő minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecenbe érkezik január 6-án a magyar Szent Korona hiteles másolata, a Nemzeti Múzeum jóvoltából - amely a Déri Múzeum kupolatermében lesz látható egy héten át. Ezzel kezdődik a Debrecen, a szabadság fővárosa című különleges rendezvénysorozat, amellyel felidézik, hogy 1849-ben fél évig Debrecen volt a nemzet fővárosa. A debreceni múzeum új, időszaki kiállításának másik fontos darabja Kossuth Lajos 1849. január 6-án kiadott debreceni kiáltványának eredeti példánya.
A Déri Múzeum minden érdeklődőt örömmel vár 2019. január 6-án 15 órára „A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849” című kiállításának megnyitójára.

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Forrás: Déri Múzeum

Fotó: www.turizmus.szekesfehervar.hu

A 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülő egyházmegyei programsorozat következő alkalma 2019. január 5-én, szombaton délután 3 órától kezdődik a debreceni Megtestesülés-templomban. Ezúttal Dr. Fábry Kornél atya, a NEK főtitkára tart előadást az egyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények pedagógusainak és a hitoktatóknak.

A program 15 órakor az Isteni Irgalmasság Rózsafüzér eléneklésével kezdődik, amelyet előadás követ. Ezután agapé lesz majd közös szentségimádással készülnek a jelenlévők a 18 órakor kezdődő szentmisére.

Öröm-Hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Magyar Kurír

Free Joomla templates by L.THEME