2020. április 22., szerda 10:09

Az annak ellenére való szeretet, az agapé szeretet: Szeretem, mert szeretem, mert létezik

Az Atya egyszülött Fiának kinyilvánult szeretete legyen az éltető közegünk, miként a madárnak a levegő, ami akkor van elemében, ha nemcsak csapdos a szárnyaival, hanem magasan repül. S miként a halnak eleme a víz, nekünk, bűnös embereknek elemünk a mennyei Atya el nem múló agapé szeretete.

Hogyan szerette Isten ezt a világot? Mennyit érünk Istennek? Szeretete örök természetű

Istent ehhez a világhoz a szeretet kapcsolja. Ennek természete örök és el nem múló: a Szent János evangélista által használt igemód az elkezdődött a múlt: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Amikor Jézus kézéter évvel ezelőtt elmondta Nikodémusnak (ld. Jn 3,1-21), hogy Isten hogyan viszonyult Őhozzá és ehhez a teremtett világhoz, ez a szeretet már tartott, és mindvégig tartani fog. Isten országának nem lesz vége. Isten szeretete nem ér véget, örök természetű.

Isten annak ellenére szeret, hogy elfordulunk Tőle

Isten szeretetének másik sajátossága: az annak ellenére való szeretet. Mert ugyan mit szerethet Isten a Tőle elfordult világon? Nem az elfordulást, hanem a tőle elfordult embert, akit a maga képmására alkotott, és akit meg akar menteni. Az annak ellenére való szeretet nem más, mint az agapé szeretet. Nem azért szeretem, mert valamit remélhetek tőle, hanem szeretem, mert szeretem, mert létezik. Létezése ok arra, hogy szeretetemben megtartsam.

Isten szeretetének harmadik sajátossága, hogy fenntartás és visszavonás nélkül azonosul velünk

Ezért ez a szeretet transzformálta Őt, a názáreti Jézus Krisztusban kiszolgáltatta nekünk önmagát. Így jutunk el annak az igének a jelentéséhez, amely ebben az összefüggésben hangzik el, hogy: egyszülött Fiát adta értünk. Az adni ige jelentései közül az egyik: kiszolgáltatni. Ebben benne van Isten megtestesült szeretetének, az egyszülött Fiúnak is a kereszthalála. Benne rejlik az, hogy az Atya a megváltásra szoruló emberért Fiát küldte el, és a Fiú küldetésével mindenben azonosult, kiüresítette önmagát engedelmesen egészen a kereszthalálig.
Micsoda húsvéti mélységeket tár elénk ez az evangéliumi szakasz, összefüggésben a megtestesülés misztériumával!

Az Atya miért éppen egyszülött Fiát adta a világ váltságául?

A mi kezünkre adta önmagát Jézus, és engedte, hogy az emberek keresztre feszítsék. Megtestesülésében, életében és kereszthalálában Önmagát szolgáltatta ki nekünk csak azért, hogy hirdesse: Istennek nincs fenntartása irántunk, bűnös emberek iránt. Az a törekvése, hogy bennünket megmentsen.
Az Atya miért éppen egyszülött Fiát adta a világ váltságául? Mert ennél nagyobbat, értékesebbet nem adhatott volna, nem volt nagyobb adnivalója.

Isten kinyilvánult szeretetét visszautasíthatjuk, de akkor megmaradunk a sötétségben, a halálban

Ennek a szeretetnek a befogadása, életünk ráhangolása azonban elvezet a világosságra, a húsvéti életre. Jézus Krisztussal együtt menjünk át a halálból, a sötétségből, a szeretet visszautasításából az életre, a világosságra.

Az Atya egyszülött Fiának kinyilvánult szeretete legyen az éltető közegünk, miként a madárnak a levegő, ami akkor van elemében, ha nemcsak csapdos a szárnyaival, hanem magasan repül, és miként a halnak eleme a víz, nekünk, bűnös embereknek elemünk a mennyei Atya el nem múló agapé szeretete – hangzottak el dr. Krakomperger Zoltán plébános gondolatai 2020. április 22-én, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott reggeli szentmise homíliájában.

 

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

  • Galéria:
    • 1560351845

Free Joomla templates by L.THEME