Templombúcsút tartottak Árpád-házi Szent Margit ünnepén Újszentmargitán
Árpád-házi Szent Margit domonkos-rendi apáca 750 évvel ezelőtt, 1270. január 18-án, 28 éves korában ...
Országos családreferens találkozót tartottak Nyíregyházán
Az egyházmegyei családreferensek szokásos évindító találkozóját tartották 2020. január 17-18-án Nyír...
A Jézus Szíve nagykilenced gyakorlata nem más, mint egy felajánlás, szerződés
„Gazdag gyümölcsöket és nagy átalakulást eredményez mindazokban, akik magukat neki átadják és buzgón...
Magasabb vezetői tanácskozást tartott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
2020. január 15-én a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 10 köznevelési és 3 szociális intézményének in...
Templombúcsút tartottak Árpád-házi Szent Margit ünnepén Újszentmargitán
Templombúcsút tartottak Árpád-házi Szent Margit ünnepén Újszentmargitán
Országos családreferens találkozót tartottak Nyíregyházán
Országos családreferens találkozót tartottak Nyíregyházán
A Jézus Szíve nagykilenced gyakorlata nem más, mint egy felajánlás, szerződés
A Jézus Szíve nagykilenced gyakorlata nem más, mint...
Magasabb vezetői tanácskozást tartott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magasabb vezetői tanácskozást tartott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
2019. december 02., hétfő 19:46

Rongyainkat cseréljük királyi ruhára - Elkezdődött az advent az egyeki iskolában is

A megszokott reggeli rohanást, iskolába érkezést a mai nap rövid áhítat szakította meg, lehetőséget adva advent csendesebb kezdetére. A tanítási órák előtt diákok és tanárok az iskola aulájában gyülekeztek, ahol Prokisch Sándor tanár úr vezetésével és a gyermekek énekes szolgálatával adventi légkör kezdte belengeni a borongós, kint hóval lepett decemberi reggelt. Egy történet tette még meghittebbé a reggelt, amelyben egy koldus a királynál járt vendégségbe.

Élt a király palotája mellett egy koldus. Egyik nap meglátott egy hirdetést kifüggesztve a palota kapuja mellett. A király nagy vacsorát rendez. Mindenki, aki királyi ruhába öltözik, bemehet az ünnepségre.
A koldus továbbment. Végignézett a rongyain, és felsóhajtott. Biztos, hogy csak a királyok és családtagjaik hordanak királyi ruhát, gondolta.
Lassan megfogant benne egy gondolat. Annyira merész gondolat volt, hogy szinte beleremegett. Meg merje-e próbálni? Visszament a palotához. Odalépett a kapuőrhöz. „Kérem, uram, szeretnék a királlyal beszélni!"
„Várjon itt" - felelt az őr.
Pár perc múlva visszatért. „Őfelsége fogadja önt" mondta, és beengedte a koldust.
„Látni óhajtottál?" - kérdezte a király. „Igen, felség. Annyira szeretnék részt venni a banketten, de nincsen királyi ruhám, amit felvehetnék. Kérem, felség, bátorkodhatom azt kérni, hogy adja nekem egy régi öltözetét, hogy én is részt vehessek az ünnepségen?"
A koldus annyira remegett, hogy észre sem vette a halvány mosolyt a király ajka körül. „Bölcs dolog volt tőled, hogy hozzám fordultál" - szólt a király. Odaszólította fiát, az ifjú herceget. „Vezesd ezt az embert a szobádba, és öltöztesd fel valamelyik ruhádba!"
A királyfi úgy is tett, és a koldus hamarosan olyan ruhában állt a tükör előtt, amit még álmában sem mert remélni.
„Most már alkalmas vagy arra, hogy részt vegyél a királyi vacsorán holnap este" - mondta a királyfi. „De még ennél is fontosabb, hogy sosem lesz szükséged más ruhára. Ez a ruha sosem megy tönkre."
A koldus térdre hullott. „Ó, köszönöm" - kiáltott fel. Ahogy indulni készült, visszanézett koszos rongyaira, amik ott hevertek a padlón. Habozott. Mi van, ha a királyfi téved? Mi van akkor, ha újra szüksége lesz régi ruháira? Gyorsan összeszedte őket.
Az ünnepség sokkal pompásabb volt, mint képzelte, de mégsem tudta úgy élvezni, ahogy kellett volna. Rongyait kis batyuba tekerte, és az folyton leesett az öléből. Az ételt gyorsan adták tovább, és a koldus lemaradt a legfinomabb falatokról.

Az idő igazolta, hogy a királyfinak igaza volt. A királyi ruha tényleg elnyűhetetlen volt. Mégis, az öreg koldus egyre jobban kötődött régi rongyaihoz. Ahogy telt az idő, az emberek már nem a királyi ruhát vették észre, amit viselt. Csak a mocskos rongyokból álló batyut látták, amihez annyira ragaszkodott, bárhová ment. Úgy is beszéltek róla, mint a rongyokat cipelő öregemberről.
Egy nap, amikor már haldoklott, a király meglátogatta. A koldus látta a szomorúságot a király szemében, amikor az ágy mellett heverő rongykupacra nézett. A koldusnak hirtelen eszébe jutottak a királyfi szavai, és felismerte, hogy rongyai megfosztották attól, hogy igazi királyként járjon egész életében. Keserves sírásra fakadt ostobasága miatt, a király pedig vele sírt.

A történet világos tanúsága, hogy mi is meghívást kaptunk a királyi családba - Isten családjába. Ahhoz, hogy Isten asztalához üljünk, csak annyit kell tennünk, hogy elhajítjuk régi rongyainkat, és felöltjük a hit „új kegyelmi ruháját", amelyet Isten Fia, Jézus Krisztus ad nekünk. De nem ragaszkodhatunk régi rongyainkhoz. Ha Krisztusba vetjük hitünket, el kell engednünk bűneinket és régi életmódunkat. Az idei advent segíthet ebben – de ami rajtunk áll, azt nekünk kell megtenni.

Az egész Egyház szándékával egyesülve a zsolozsma fohászaival, a bűnösök megtéréséért külön is imádkozva gyújtottuk meg készületünket jelző első adventi gyertyánkat. Kedden az egyeki katolikus óvodában is közös gyertyagyújtással és imával kezdjük adventi zarándokútunkat Jézus jászlához.

Szent József Egyházközség – Egyek
Fotó: Bódi Viktor sajtóapostol

  • Galéria:
    • _DSC0554
    • _DSC0559
    • _DSC0568
    • _DSC0578
    • _DSC0579
    • _DSC0590
    • _DSC0594
    • _DSC0620

Free Joomla templates by L.THEME