Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége találkozóján vettek részt az egyházmegyénk beteglátogató munkatársai
A Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége meghívására ünnepi szentmisén, ma...
Menj és evangelizálj! – Ugandai származású misszionárius tartott lelkigyakorlatot Füzérradványon
Az ugandai származású Pater John Baptist Bashobora november második hétvégéjén tartott lelkigyakorla...
Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége találkozóján vettek részt az egyházmegyénk beteglátogató munkatársai
Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége találkozóján...
„Értünk lett élet ez a bor és a kenyér,  Őáltala, Ővele, Őbenne Tied vagyunk…”– Nagysikerű találkozót tartottak Fábry Kornél atyával a nyíregyházi gimnáziumban
„Értünk lett élet ez a bor és a...
Isten nem ócskaságokat bízott ránk, hanem az Ő szeme fényét, a szegényeket – Böjte Csaba atya tartott lelkigyakorlatot  az egyházmegye karitász önkénteseinek Máriapócson
Isten nem ócskaságokat bízott ránk, hanem az Ő...
Menj és evangelizálj! – Ugandai származású misszionárius tartott lelkigyakorlatot Füzérradványon
Menj és evangelizálj! – Ugandai származású misszionárius tartott...
2019. október 21., hétfő 09:49

A forrás előttünk folyik, ha szomjan maradunk, az a mi hibánk - Plébániai munkatársak lelkinapját tartották a Forrásnál

A Tiszacsegei Templomért Alapítvány és a Szent József Plébánia 2019. október 12-én, a templom búcsúnapjához közel eső szombaton tartotta lelkinapját Tiszacsegén, amelynek előadója Sziklai Dávid újmisés rakamazi káplán atya volt.
Dávid Atya előadásában – készülve a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra – az Oltáriszentségről elmélkedett. Mottónk a kongresszus jelmondata volt: “Minden forrásom belőled fakad”.

A lelkinap közös zsolozsmával kezdődött. Dávid atya előadásában elsőként arra irányította a figyelmünket, vajon milyen forrásból táplálkozik a mi életünk? A keresztény élet tiszta forrása Krisztus, aki itt maradt velünk az Eucharisztiában. Táplálni akar bennünket, ha hagyjuk magunkat a tiszta forrásból éltetni. Ezt a tiszta forrást a hétköznapokban nem könnyű megtalálni, ha az életünk fontos elemei nincsenek tisztázva. Egy személetes hasonlattal élve életünk olyan, mint egy befőttes üveg. Ha az üvegbe nagyobb köveket teszünk, könnyen mondhatjuk, hogy már tele van. Ha apróbb köveket akarunk bele tenni, az is helyet talál magának a nagyobb kövek között. Ám még van helye az egészen apró, homokszemeknek is. Eletünkben a nagyobb kövek a család, közösség, Egyház, Isten-kapcsolat, emberekkel való kapcsolat, amelyek nélkül nem lesz boldog az ember. Az apróbb kövek a hétköznapi dolgaink, amelyek jó, ha vannak, fontosak is, de nem lényegesek. S vannak a homokszemnyi, jelentéktelen dolgok, ami szinte felesleges, nem igazán hiányzanak, és ha nem lennének, akkor sem érne érzékeny veszteség bennünket. Viszont ha először az egészen apró homokszemekkel tömjük tele az életünket, nem lesz hely az igazán fontosak számára.

Jó alkalom egy lelkinap arra, hogy ezeket végig gondoljuk. A forrás ott folyik előttünk, ha szomjan halunk mellette, az a mi hibánk. Az igazán személyes és meghitt kapcsolatban tárul fel előttünk, hogy Jézus valóban felüdít, megerősít, örömet és békét ad számunkra. Ezért a keresztény élet alapjaihoz kell visszatérni – fogalmazott az előadó. Napi személyes ima, a rendszeres szentségi élet, a gyakori áldozás. Mert ezek által foglalja el a szívünket, életünket Isten! Ezek az a kapu, ahol beengedjük Jézust az életünkbe.

Az előadások szüneteiben lehetőség volt a személyes beszélgetésre, de a szentgyónás elvégzésére is. Akkor igazi a lelkinap, ha engedjük, hogy Isten belépjen hozzánk, és elfogadjuk az Ő irgalmas szeretetét. Sokan éltek a jelenlévők közül ezzel a lehetőséggel.
A lelket emelő előadások után a nap csúcspontja, a szentmise következett, mely egyúttal templomunk búcsúi miséje is volt. Dávid atya a szentbeszédében is az Eucharisztiát helyezte a középpontba. Az országát Szűz Anya oltalmába helyező Szent István olyan követendő példa, akinek üzenete ma is aktuális. A szentmise felajánlásába kell oda tenni a mi személyes felajánlásainkat. Ahhoz, hogy élő legyen számunkra is a szentmise, tudatosan kell részt venni rajta. A szentmise elején csöndben mindenki megfogalmazhatta azokat a felajánlásait, szándékait, akikért, és amiért felajánlja a szentmise áldozatot. Dávid atya prédikációjában arra hívta fel a figyelmünket, hogy miként tehetjük egész életünket Istennek tetsző felajánlássá. A szentmise végén újmisés áldásban részesülhettünk.

A lelkinap közös ebéddel folytatódott a közeli ételbárban. Majd visszatértünk a templomba, ahol szentségimádással fejeztük be a napot.

Tóth István akolitus, Egyek

  • Galéria:
    • DSCF5062
    • DSCF5063
    • DSCF5065
    • DSCF5068
    • DSCF5078
    • DSCF5082
    • DSCF5095
    • DSCF5120

Free Joomla templates by L.THEME