Ökumenikus imahét Fehérgyarmaton
A 2020. évi ökumenikus imahét anyagát a máltaiak állították össze az Apostolok Cselekedetei egyik tö...
„Én azért jöttem, hogy életük legyen, és életük teljes legyen…!”(Jn 10,10) – Meditációs hétvégét tartottak Pócspetriben
Meditációs hétvégén vettünk részt január 24-én Pócspetriben, a Fília Alapítvány lelkigyakorlatos ház...
Egymást tápláló, éltető kenyerekké váljunk a hit kemencéjében – ökumenikus imahét
A Krisztus-hívők egységéért tartott imahét ötödik napján, január 23-án a Szent Miklós görögkatolikus...
Ökumenikus imahét Fehérgyarmaton
Ökumenikus imahét Fehérgyarmaton
„Én azért jöttem, hogy életük legyen, és életük teljes legyen…!”(Jn 10,10) – Meditációs hétvégét tartottak Pócspetriben
„Én azért jöttem, hogy életük legyen, és életük...
Rendkívüli, nem mindennapi szeretettel szeressük egymást minden nap! – Palánki Ferenc hirdetett igét az ökumenikus imahét záró alkalmán, a debreceni Református Nagytemplomban
Rendkívüli, nem mindennapi szeretettel szeressük egymást minden nap!...
Egymást tápláló, éltető kenyerekké váljunk a hit kemencéjében – ökumenikus imahét
Egymást tápláló, éltető kenyerekké váljunk a hit kemencéjében...
2019. október 08., kedd 08:37

Templombúcsút tartanak Magyarok Nagyasszonya ünnepén, a nyíregyházi társszékesegyházban

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyházában templombúcsút tartanak a mai napon, október 8-án, este 6 órától. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát lesz.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.
Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről:

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« (Vö. Zsolt 31,6)”

A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.

Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.

1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.

A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.

Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.

Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön. Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Örömhír Sajtóiroda

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Forrás: Magyar Kurír

  • Galéria:
    • 7M7A2095
    • 7M7A20953
    • nyíregyh04-1

Free Joomla templates by L.THEME