Ne félj, csak higgy! – Fekete Károly református püspök hirdetett igét a debreceni szent Anna-székesegyházban
Az ökumenikus imahét negyedik napján, január 22-én dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyház...
Templombúcsút tartottak Árpád-házi Szent Margit ünnepén Újszentmargitán
Árpád-házi Szent Margit domonkos-rendi apáca 750 évvel ezelőtt, 1270. január 18-án, 28 éves korában ...
Országos családreferens találkozót tartottak Nyíregyházán
Az egyházmegyei családreferensek szokásos évindító találkozóját tartották 2020. január 17-18-án Nyír...
A Jézus Szíve nagykilenced gyakorlata nem más, mint egy felajánlás, szerződés
„Gazdag gyümölcsöket és nagy átalakulást eredményez mindazokban, akik magukat neki átadják és buzgón...
Ne félj, csak higgy! – Fekete Károly református püspök hirdetett igét a debreceni szent Anna-székesegyházban
Ne félj, csak higgy! – Fekete Károly református...
Templombúcsút tartottak Árpád-házi Szent Margit ünnepén Újszentmargitán
Templombúcsút tartottak Árpád-házi Szent Margit ünnepén Újszentmargitán
Országos családreferens találkozót tartottak Nyíregyházán
Országos családreferens találkozót tartottak Nyíregyházán
A Jézus Szíve nagykilenced gyakorlata nem más, mint egy felajánlás, szerződés
A Jézus Szíve nagykilenced gyakorlata nem más, mint...
2019. április 17., szerda 09:50

Via crucis – Nagyheti hangversenyt tartottak a debreceni székesegyházban

„A fáklyafénynél végigjárt szertartás áhítatában, „mélyen elmerülve a szent vértanúk vérében” született meg a mű gondolata” — írja a Via crucis című műve előszavában Liszt Ferenc zeneszerző, akinek műve felejthetetlen komolyzenei koncertélményt jelentett a jelenlévőknek április 16-án, a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A Kodály Kórus Debrecen Via crucis (passió) című nagyheti hangversenyén három mű nyújtott lelki és művészi elmélyülést a jelenlévőknek: Liszt Ferenc: Via crucis; Vajda János: Via crucis; végül Arvo Pärt: The Beatitudes című művek. A hangversenyen közreműködtek a Kodály Filharmonikusok művészei, vezényelt: Szabó Sipos Máté.

Liszt Ferenc éppen 140 éve fejezte be kórusra, szólóhangokra és orgonára írt Via Crucis című passióját, mely Jézus keresztútjának tizennégy stációját beszéli el. Az akkor már abbévá szentelt Lisztet mélyen megérintette az a nagypénteki szertartás, melyet a római Colosseumban kiállított kálváriánál tartottak. Ahogy a Via crucis előszavában írja, a fáklyafénynél végigjárt szertartás áhítatában, „mélyen elmerülve a szent vértanúk vérében” született meg a mű gondolata. Majd később egy közeli barát tragikus elvesztésének hatására készül el a remekmű, de a bemutatóra csak 90 évvel később, Budapesten kerül sor. A nagy gonddal, érett, tömör stílusban megírt, megrázó erejű alkotásban az idős szerző számos kifejezetten modern harmóniai eszközt használ, a drámaiság és az érzelmek képszerű megjelenítésére. A szöveget a Biblia, latin himnuszok és német evangélikus korálok felhasználásával Wittgenstein hercegné állította össze.

Liszt Ferenc műve ihlette Vajda Jánost, hogy megírja a maga Via Crucis-változatát. Kossuth-díjas zeneszerzőnk idén ünnepli 70. születésnapját és ebből az alkalomból állítottuk párba ezen az esten ezt a két alkotást. A forma és szöveg hasonlósága mellett Vajda passiójának zenei nyelvezete teljesen más. Az orgona, valamint egy fúvós kamaraegyüttes sűrű ritmikájú kísérete ellenpontozza a vokális szólamokat. A gazdag invenciójú zenei szövetben egy magyar népének hangjai is felsejlenek.
A megrendítő passiók fájdalmas hangját egy felemelően szép alkotással oldjuk fel a koncert végén. Liszt Ferenc is megzenésítette Christus oratóriumában Jézus hegyi beszédének a boldogságról szóló 8 mondatát. Most azonban Arvo Pärt, észt zeneszerző különleges, áhítattal telt darabjának mélyen emberi hangjában gyönyörködhetünk, melyet a mű végén az orgona hangja koronáz meg.

VAJDA JÁNOS
1949. október 8-án született Miskolcon. Zeneszerzői munkássága számos zenei műfajra kiterjed. Jegyez operákat – mi több, a kortárs magyar opera egyik legfontosabb képviselője –, baletteket, nagyzenekari és kamarazenekari műveket, kórusműveket, dalokat, versenyműveket és szólóhangszeres darabokat. Kompozícióira a tonális zene jellemző, ily módon a hagyományokhoz kötődik. „Túl azon, hogy az ember alkotás közben a maga szükségleteit elégíti ki, nem szabad megfeledkezni az alapvető célról, vagyis másokhoz szólni, méghozzá olyan módon, amelyet mindenki megért” – mondta. Több művet komponált kifejezetten debreceni együttesek számára, így a Kodály Kórushoz is több művének ősbemutatója kötődik.
Számos elismeréssel tüntették ki. Megkapta az Erkel Ferenc- (1981), Bartók–Pásztory- (1990), Artisjus-díjakat (2008). 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Örömhír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Forrás: www.kodalyfilharmonia.hu

  • Galéria:
    • 1
    • 7M7A3723-1
    • 7M7A3728-1
    • 7M7A3733-1
    • 7M7A3735-1
    • 7M7A3737-1
    • 7M7A3740-1
    • 7M7A3742-1
    • 7M7A3744-1
    • 7M7A3745-1
    • 7M7A3747-1

Free Joomla templates by L.THEME