április 2020

A hazánkban is terjedő koronavírus-járvány az idős emberekre a legveszélyesebb. Ezért a különböző közösségi oldalakon, médiacsatornán keresztül is otthonmaradásra kérik őket. Az idős emberek nehezen élik meg a fizikai korlátozást, amelyeket az életüket veszélyeztető járvány miatt vezettek be, nem beszélve arról, hogy az életkoruknál fogva sokan szenvednek a különböző rizikófaktort jelentő betegségekben is. Az egész ország területére vészhelyzetet, részleges kijárási tilalmat rendelt el a magyar kormány a járvány lassítására.
Aggódunk az idős, beteg családtagjainkért és azokért is, akik a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt működő idősek otthonaiban élnek: Nyíregyházán, Debrecenben és Balkányban. Az intézmények vezetőitől interjúban és körkérdésekben érdeklődtünk a lakók hogyléte felől.
A nyíregyházi Seregély István Papi Szociális Otthonban hozott változásról, a lakók hangulatáról Kéningerné Ignácz Ibolyát, az intézet vezetőjét kérdeztük.

– Hogy vannak?

– Köszönjük szépen a kérdést, a Seregély István Papi Szociális Otthon lakói és dolgozói a körülményekhez képest jól vagyunk. Az otthonban jelenleg 74 idős ember él. Az idősek ellátását összesen 36 dolgozó végzi. Jelenleg 6 fő római katolikus lelkész és egy fő református tiszteletes él az intézményben. Külön öröm számunkra, hogy Intézményünket választotta lakóhelyéül Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott megyéspüspöke és Katona István nyugalmazott egri segédpüspök úr is. Elmondhatjuk, hogy intézményünk nemcsak egy nagy család, hanem egy kis egyházközösség is, hívekkel, papokkal, püspökökkel.

– Minden ember életében gyökeres változást hozott a világjárvány, az országos intézkedések hogyan valósulnak meg az idősek otthonában?

– Igen, sajnos az otthon lakói és dolgozói életét lényegesen megváltoztatta a járvány. Mint tudjuk, az időseket súlyosabban érinti a járvány okozta megbetegedés, ezért fokozott figyelemmel követjük a kormányinfó, a szociális, egészségügyi, járványügyi hatóságok útmutatóit és javaslatait. Az intézményt lezártuk, ami azt jelenti, hogy látogatókat nem fogadunk, és a lakóink sem hagyják el azt.
Nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre. Közösen megtanultuk a kézfertőtlenítés szabályait, amit jól begyakoroltunk. Az egyik legnehezebb feladat a lakóink számára az, hogy kerüljék a csoportosulásokat, hiszen ők az intézményben úgy élnek, mint egy nagy család. Fontosnak tartjuk a napi foglalkozásokat (torna, kézműves foglalkozások) megtartani, ami másképpen történik, mint általában, hiszen be kell tartani a két ember közötti 1,5-2 méter távolságot. Biztatjuk lakóinkat arra, hogy amikor jó az idő, sétáljanak, mozogjanak az intézményünk udvarán.
Naponta többször megbeszéljük az intézményen kívül zajló eseményeket, lakóink állandóan figyelik a híradásokat, tisztában vannak a külföldi és belföldi helyzettel. Fegyelmezetten és türelemmel viselik azokat az intézkedéseket, amelyeket az egészségük védelmében hoztunk.

– Az egy családban élők otthonaikban továbbra is elkerülhetetlen kontaktban vannak egymással, együtt étkeznek, beszélgetnek, stb. Az intézmény dolgozói, lakói ilyen értelemben egy családnak számítanak, akik napi szintű kapcsolatban vannak egymással. Milyen változást jelent a jelen helyzet a megszokott napirendhez képest?

– Amint már az előzőekben említettem, igen nagy változások vannak a napi programokban, hiszen az étkezések is több helyszínen és több csoportban történnek. Nehéz volt megszervezni és a lakókkal elfogadtatni a változásokat, de szerencsére intézményünkben 3 ebédlő van, így lehetőség van arra, hogy egymástól távol kis csoportokban étkezhessenek, aminek a segítségével az étkezés sem tolódik ki hosszú időre. A dolgozókra ez nagyobb terhet ró, de szívesen és lelkiismeretesen végzik munkájukat. A foglalkozások ugyancsak több helyszínen és időben valósulnak meg.

– Az idős emberek a családtagok látogatásának tilalmát fogadják el a legnehezebben.

– Elég nehezen viselik. Naponta beszélünk erről, biztosítjuk a családtagokkal való beszélgetéseket a technikai eszközök segítségével, így elfogadják ezt a helyzetet. Megértik, hogy a rendelkezések az egészségük megóvása érdekében történtek.
A tegnapi nap folyamán pl. video cheten beszélgettek a lakóink az ellátottjogi képviselővel, nagyon jó hangulatban folytatták a beszélgetést, hálásak voltak a szervezet képviselőjének, hogy érdeklődött felőlük. Örömmel újságolták neki, hogy az intézetben óvó szeretet veszi őket körül és úgy vigyáznak rájuk „mint a hímes tojásra”.

– Ebben a helyzetben a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett a mentális erősítés legalább olyan kiemelt fontosságú. Erre milyen lehetőségük van?

– Az intézményünk orvosa, dr. Gulyás Gábor hetente két alkalommal áll a lakók rendelkezésére. Telefonon a hét minden napján, napi 24 órában elérhető. A járványügyi helyzet miatt a szokásosnál gyakoribbak a konzultációk, fokozottabb figyelmet fordítunk a lakók egészségi állapotára. Igyekszünk elvégezni a legtöbb vizsgálatot, hogy csak a legindokoltabb esetekben kelljen kórházba szállítani az időseket.
A mentális ellátás tekintetében a szakképzett dolgozóink és saját magam is állandó rendelkezésre állunk.
Minden dolgozónk átérzi a helyzet súlyosságát, megsokasodott feladataik elvégzése közben is igyekeznek az idős emberekkel többet beszélgetni, munka közben többet mosolyogni, ezzel is enyhítve a bezártság terhét.
A mentális egészség megőrzése tekintetében nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen több lakónk is lelkész, akik nagyon sokat segítenek közösségünk lelki egészségének megóvásában. Biztosítottak a szentgyónások, az egyéni beszélgetések.

– A lakók részt vesznek közös imákon, szentmiséken?

- Intézményünk része a Szent Antal-kápolna, amely most a városlakók számára zárva van, a lakóink számára viszont nyitott. Nyugalmazott lelkészeink rendszeresen, naponta három alkalommal mutatnak be szentmisét, ami azt jelenti, hogy a lakók kis csoportokra osztva részt vehetnek ezeken a szertartásokon. Azok a lakók, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak részt venni a liturgiákon, szobájukban vagy az intézmény folyosóin kihangosítva hallgathatják azokat és kapcsolódhatnak be.
Minden nap délután négy órától közösen imádkozzuk a rózsafűzért, amit különböző technikai eszközök segítségével igyekszünk a lakók számára elérhetővé tenni. A húsvéti felkészülés hagyományainak megfelelően a kápolnában végzik a keresztúti ájtatosságot.
A szentmiséket Kis István nyugalmazott pápai prelátus, plébános úr koordinálja. Reggel 7 órakor ő maga mutat be szentmisét, a 9 órakor kezdődőt közösen végzik a lelkészeink, délután 17 órakor pedig Bosák Nándor püspök úr mutatja be Katona István segédpüspök úr koncelebrálásával.

– A nagyhetet kezdtük el. Hogyan ünneplik a lakók most a húsvétot?

– A húsvét ünnepe idén másképpen fog zajlani, hiszen a hozzátartozók nélkül fogjuk ezt közösen ünnepelni. A jövő heti közös foglalkozásokon a népi hagyományokat, népszokásokat fogjuk feleleveníteni. A húsvéti étrend összeállításánál igyekeztünk figyelembe venni, hogy az ünnepek alatt a húsvét hagyományainak megfelelő ételek is asztalra kerüljenek. Az intézményünk szakácsai még sárgatúrót is fognak készíteni a lakók legnagyobb örömére.
A húsvéti felkészülés legfontosabb része mégis a közös imádkozás. Jelenleg nemcsak azért imádkozunk, hogy tiszta lélekkel, együtt ünnepelhessük Jézus Krisztus feltámadását, hanem kérjük az Isten kegyelmét, hogy az emberiség mielőbb megszabadulhasson ettől a súlyos járványtól.
Bár intézményünk kapui zárva vannak a húsvéti ünnepek alatt, egy vendéget mégis várunk, hiszen Jézus azt mondta: „Ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Máté 18,20).

Megkérdeztük a balkányi és a debreceni idősek otthona vezetőit is:

Babos Csillát, a balkányi Szent Antal Idősek Otthona vezetőjét is megkérdeztük, hogyan befolyásolja fizikailag és mentálisan napjaikat a jelen helyzet. Az intézményvezető elmondta, a 49 lakó és 26 dolgozó jelenleg jól van, az idősek otthona teljes karanténban van, a járvány elkerülése érdekében mindent megtesznek, a szükséges előírásokat betartják. Háromágyas szobákat alakítottak ki, hogy a felszabaduló egyágyas szobákban a kórházból hazaérkező idős betegeket 2-3 hétre el tudják különíteni. Csilla véleménye szerint a lakók biztonságban vannak az otthon falai között, mert az esetleges más jellegű megbetegedéseket a rendszeres orvosi felügyelet mellett tudják kezelni az intézményben, így csak vészhelyzet és szükség esetén kerülnek kórházba a betegek.
A vezetőség és a dolgozók részletesen tájékoztatják a lakókat a jelenlegi helyzetről, intézkedésekről, amelyeket az idős emberek fegyelmezetten, türelmesen fogadnak. Csilla azt is elmondta, a lakók nem félnek, lelkileg is felkészültek egy nehezebb helyzet elviselésére is. Az idős emberek, akik a második világháborúban éltek át életüket megváltoztató vészhelyzetet, kijárási tilalmat, most a beszélgetéseikben ezen időkre emlékeznek vissza. Lelkivezetésükről Vitai László nyugalmazott apát, plébános atya gondoskodik, aki a naponta bemutatott szentmisék elmélkedéseiben is erősíti, bátorítja őket.

Tóth Attila, a debreceni Szent Erzsébet Otthon vezetője hasonló körülményekről számolt be, mindannyian jól vannak. Az intézményben 89 idős ember él, és a jelenlegi 55 dolgozó szintén a legszigorúbb elírásoknak megfelelően védi önmaga és egymás egészségét. Az intézményt lezárták a látogatók elől, de a dolgozók otthonról járnak be munkahelyükre. Éppen ezért ők az intézményben mosott, fertőtlenített ruházatot viselik munka közben. Ezt az irodai dolgozóknak is be kell tartaniuk.
A lelki erősítés, lelki vezetés itt is megoldott, hiszen az intézmény Szent Erzsébet-kápolnájában bemutatott szentmiséket a szobákban elhelyezett hangszórókon keresztül követhetik a lakók. Az intézet lakói: Wutkovatz Károly nyugalmazott plébános és Nagy László Levente Pál atya ferences szerzetes naponta mutatnak be szentmisét.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

 

Az alábbiakban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Ifjúsági Bizottságának elnökét Bókay László, a Magyar Kurír munkatársa telefonon kereste meg, hogy ossza meg velünk gondolatait a Szentatyának a 35. ifjúsági világnapra írt levelével kapcsolatban, illetve arról a járvány miatt kialakult különös helyzetről, amelyben a fiatalokat ebben az esztendőben megszólítja a pápa.

Szent II. János Pál pápa 1985-ben a virágvasárnapot az ifjúság világnapjává nyilvánította. Ebből az alkalomból ő és utódai minden évben levélben fordulnak a világ ifjúságához. A hagyományokat folytatva idei üzenetében Ferenc pápa a portugál fővárosban 2022-ben rendezendő ifjúsági világtalálkozóra utal, és az addig előttünk álló két esztendőre egy-egy bibliai részlet átelmélkedésére hívja a fiatalokat. 2020-ra az „Ifjú, mondom neked: kelj föl!” (Lk 7,14), 2021-re pedig a „De kelj fel, és állj talpra! Azért jelentem meg neked, hogy terjesztője és tanúja légy annak, amit láttál” (ApCsel 26,16) bibliai idézet végiggondolását kéri.

– Püspök úr, Ferenc pápa a 35. Ifjúsági Világnapra írt levelének elején többek között arról beszél, hogy az Egyház alapvető dimenzióját fejezi ki az együttes úton levés. Azt is hangsúlyozza a Szentatya, hogy ezen az úton egy-egy fontos mérföldkőnél maga Isten hív minket az újrakezdésre. A világjárvány idején vajon milyen újrakezdésre buzdít bennünket Isten?

– A Szentatya idézi a Christus vivit (Krisztus él) kezdetű, fiataloknak szóló apostoli buzdításában írt gondolatát, melyben arról szól, hogyha eltékozoltad a belső erőt, az álmokat, a reményt, a nagylelkűséget, akkor Jézus úgy áll meg előtted, mint ahogyan az özvegy halott fia előtt megállt, és azt mondta: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” Az újrakezdés tehát a fölállás, felkelés, feltámadás gondolatköréhez kapcsolódik.

Sajnos ez a vírus nagyon félelemkeltő. A halál valóságát mutatja. Biztosan nem véletlen, jelnek is tekinthetjük, hogy éppen nagyböjt idején kapjuk ezt a figyelmeztetést. Persze segítségként is felfoghatjuk.

Segíthet még jobban megértenünk, hogy a sötétség realitás. Valaki úgy fogalmazott, Jézus azért töltött néhány napot a sírban, hogy mi is megtudjuk, a sötétség létezik, ám nem az övé az utolsó szó. A világosság a feltámadás fénye.

Ha ebben elmélyül a hitünk, a fiataloké is, az nagyon jó kiindulópont lehet a továbblépéshez vagy az újrakezdéshez. Újra kell tehát kezdenünk az Istennel való kapcsolatunkat, újra kell gondolnunk a hitünket, az Evangélium értelmezését, hiszen az nem tanrendszer, hanem Isten jelenlétének valósága.

– Ferenc pápa levelében ez a gondolat is szerepel: egykor Portugáliából sok fiatal, köztük sok misszionárius kerekedett fel és indult ismeretlen országokba, hogy más népeknek és nemzeteknek továbbadja Jézussal kapcsolatos tapasztalatait. A több emberöltő óta nem tapasztalt világjárványt átélve a fiatalok miként adhatják át Jézussal kapcsolatos tapasztalataikat?

– Hasonló helyzetben szerencsére még a most idősebb generáció sem volt soha. Ez a tapasztalat, amit most a fiatalok is átélnek, új lendületet adhat az életüknek. Azt is átérezhetik, hogy hitük, Istennel való kapcsolatuk valóban megújulhat, „fel tudnak kelni”. Rádöbbenhetnek arra, hogy „úton vagyunk”, és földi életünk nem a végcél. Életre szóló tapasztalatot szerezhetnek a világjárvány valóságában. Megtapasztalhatják Isten jelenlétét és azt is, hogy csak összefogással lehet legyőzni a járványt, mert mindig egymásra vagyunk utalva, de ebben az időszakban különösen. A Szentatya ír arról is, hogy a fiatalok sokszor tudnak nagylelkűek lenni, például önkéntes szolgálattal. Ezt most is gyakorolhatják, hiszen a hivatalos szervek szerint számukra valószínűleg kevésbé veszélyes a vírus. Ezért ők lehetnek azok, akik bátrabban segíthetnek az idősebbeknek, persze betartva a szabályokat, nehogy megfertőzzenek másokat.

– A járvány vajon a szolidaritást vagy az önzést erősíti majd az emberekben?

– Jó embereknek kell lennünk. Ha bárkit megkérdezünk arról, vajon jó embernek tartja-e magát, biztosak lehetünk abban, hogy igennel fog válaszolni. Ám krízishelyzetben mutatkozik meg az igazi jóság, az önzetlenség, a szeretet. Ilyenkor sokan csak magukra gondolnak. Például hogyan vásárolunk? Figyelünk-e arra, hogy hogy másnak is jusson valamiből? Az utolsó kiló lisztet, rizst, cukrot esetleg átengedjük-e egy kisgyerekes édesanyának vagy mi visszük el? Sok apró lehetőség adódik a szeretet kinyilvánítására. Igyekeznünk kell megmaradni jó embernek, sőt, törekednünk kell arra, hogy egyre jobbá váljunk.

– Ferenc pápa Jézus Naimban tett csodájáról, a halott fiú feltámasztásáról ír üzenetében. Szól arról is, hogy sok fiatal reményvesztett, depressziós, valamilyen függőség rabja. Püspök úr véleménye szerint a járvány felelősebb életre sarkallhatja ezeket a fiatalokat, vagy még inkább depresszióssá, csüggedtté, reményvesztetté teheti őket?

– Úgy gondolom, néhány fiatal csak addig nem veszi komolyan a járványt, amíg a családjában, a közeli ismerősei körében nem történik megbetegedés vagy, ne adj’ Isten, tragédia. Bízom azonban benne, hogy nem kell átélniük ezeket, anélkül is megértik: egyetlen értelmetlen áldozat is sok. Mindannyiunknak meg kell tapasztalnunk, hogy a földi életünk véges. Nem mindegy viszont, hogy ki mit gondol az életről és a halálról. Van, aki úgy véli, az út végén majs a végtelen sötétségbe lép, de az még messze van, ezért ráér a felelősségteljes gondolkodással, most csak élnie kell az életét. Más ezzel szemben azt gondolja, hogy az élete nem az övé, ajándékba kapta másokért, szeretetre kapta. Mi azt valljuk, hogy a halálban Jézus eljön értünk, és az általa számunkra elkészített helyre jutunk, vagyis célba érünk. A fiatalok is megérthetik, nem mindegy, hogyan élnek földi életük során, milyen emberekké válnak. Persze nem szeretek általánosítva beszélni a fiatalokról.
Fiatalkorban gyakran felmerül a kérdés: mi leszek, ha nagy leszek? Ennél azonban sokkal fontosabb kérdésnek tartom azt, hogy milyen ember leszek ma. Jó vagy rossz?

Tudok-e másokért felelősséget vállalni, elköteleződni valaki vagy valami mellett, tudok-e a jóra igent mondani, nyitottan állni Isten előtt.

A mai napomtól függ, hogy mi lesz belőlem holnap.

– Ferenc pápa arról is ír, hogy a halálból feltámasztott fiatal beszélni kezdett. Levelében hangsúlyozza, mennyire fontos a párbeszéd, a meghallgatás, a kapcsolat másokkal. A fiatalok jelentős része a hálón, illetve telefonon keresztül tartja társaival a kapcsolatot. Most még többet kell használnunk a technikai eszközöket. Ön problémának látja mindezt?

– Bizonyos szempontból áldást jelentenek ezek az eszközök, hiszen a segítségükkel folytatódhat például az oktatás. Másrészt veszélyt is rejt magában a technika, mert aki elindult már a függőség kialakulásának útján, annál a helyzet most várhatóan romlani fog. Sokan problémának érezték – és Ferenc pápa is utal rá –, hogy a családokban folyamatosan megy a televízió, a gyerekek a barátaikkal éjjel-nappal az interneten tartják a kapcsolatot. Bízom abban, hogy az összezártság miatt most talán nagyobb tere nyílik a közös családi vacsoráknak, a beszélgetéseknek, és a családtagok jobban odafigyelnek majd egymásra. Ez is egyfajta újrakezdés lehetőségét rejti magában.

Persze a technikai eszközöknek veszélyük is van: álhíreket, riadalmat keltő információkat is közvetíthetnek. Az ember nem győzi feldolgozni a rengeteg információt, amivel elárasztják. Jó, hogy vannak modern eszközeink, de meg kell tanulnunk valóban eszközként tekinteni rájuk, hogy ne váljunk a rabjaikká. Használjuk ezeket, de beszéljünk úgy, mint a naimi ifjú: tegyünk tanúságot Isten életre keltő, életadó az őt szeretőket örökké éltető szeretetéről.

Forrás: Bókay László/Magyar Kurír

Fotó (archív): Merényi Zita

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. április 5-i számában jelent meg.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„Minden emberi élet nagyhét. Örömmel, reménységgel teli, és mindenki eljut a nagypéntekig. Ha hiszünk, tudjuk, hogy nem nagypénteké, nem a halálé az utolsó szó, hanem a feltámadásé, az élet teljességéé.”

A szokásostól eltérő módon történő barkaszenteléssel kezdődött április –én, virágvasárnapi ünnepi szentmise a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Az eddigi gyakorlat szerint a főpásztor a templom bejárata előtt, hívek sokaságától körülvéve áldotta meg a barkaágakat, majd – emlékezve Jézus Jeruzsálembe való dicsőséges bevonulására – ünnepélyesen bevonultak a templomba. Idén a barkaszentelés szertartása az oltár mellett történt Törő András püspöki titkár, koncelebráló atya, és a Debrecen Televízió stábja jelenlétében, akik élőben közvetítették a szentmisét, hogy a járványveszély miatt otthonukban lévő hívek legalább lélekben, imádságban vehessenek részt a virágvasárnapi, majd a nagyheti és húsvéti szertartásokon. A Passiót, Jézus Krisztus szenvedéstörténetét Törő András püspöki titkár atya olvasta fel.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájának bevezetőjében elmondta, virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe való dicsőséges bevonulását ünnepeljük. Sokan eléje terítették ruhájukat, miközben a tömeg így kiáltozott: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21,9). A hozsanna szó jelentése: segíts. A zsidó nép évezredeken keresztül várta a messiást, a megváltót, hogy segítsen rajta, és megoldódjanak a problémái, felszabaduljon az elnyomás alól. De amikor a nép rájött, hogy Jézus nem ezért jött, Ő nem politikai megváltó, akkor néhány nap múlva már azt kiabálta: Feszítsd meg! „Keresztre vele!” (Jn 19,6).

Nagyhéten megtörténik a szeretet csodája

Ezt a napot a pálmák vasárnapja mellett a szenvedés vasárnapjának is nevezik, hiszen ekkor kezdődik meg a nagyhét, amely igazán nagyhét az emberiség számára, mert megtörténik a szeretet csodája, az életadás, a teljes odaadottság – folytatta elmélkedését püspök atya. Bennünket is megkísért az a gondolat, hogy kövessük a dicsőséges Jézust, de nem a kereszthordozót, hiszen így is annyi baj, nehézség vesz körül bennünket, nem szeretnénk még Jézus keresztjét is hordozni. Az emberben benne van az élni akarás, a boldogság utáni vágy, ragaszkodás a földön megtapasztalt szép dolgokhoz, örömökhöz, de Jézus a kereszthordozásra hívott meg mindannyiunkat: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen” (Mt 16,24).

Jézus szenvedéstörténetének van egyfajta légköre. Ezt mindig magunkra kell vonatkozathatnunk – hangsúlyozta a főpásztor. A hitvallásban elmondjuk: „értünk, a mi üdvösségünkért” történt minden. Jézus értünk vállalta a kereszthalált, halála előtt felkiáltott és meghallgatásra talált a feltámadásban.
Szenvedéstörténete nem szorul magyarázatra, átjár bennünket, mint a Szentlélek, mert ezt a történetet csak a Lélek vezetésével lehet átelmélkedni. Ellenkező esetben – ahogyan Szent Pál fogalmaz – Krisztus keresztje egyeseknek botrányt, másoknak balgaságot jelent. Nekünk, akik hiszünk, a kereszt az Isten ereje és bölcsessége, végtelen szeretetének a jele, hiszünk az erejében, ezzel akarjuk élni az életünket.

Isten már megmentett bennünket

Valaki a napokban egyik kommentben azt kérdezte: ha van most Isten, miért nem ment meg bennünket. A főpásztor válaszában így fogalmazott: már megtette. Isten már megmentett bennünket. Nem itt fog beavatkozni az életünkbe – bár még az is megtörténhet, hiszen képes csodát tenni –, hanem átvezet bennünket ezen a nehéz időszakon, hogy megtapasztaljuk az Ő jelenlétét, szeretetét. Szent Fiát sem mentette meg a kereszttől, de válaszolt a feltámadással.

Bennünket is el akar vezetni az örökéletbe. Azt akarja, hogy boldogok legyünk itt a földön is azáltal, hogy megtapasztaljuk és elfogadjuk a szeretetét. Reményeink szerint túléljük ezt a nehéz időszakot is, de a földi életünknek egyszer vége lesz. Jézus éppen a halálra hozta meg a gyógyszert: ha szeretetben élünk, és az Ő szenvedéséhez kapcsoljuk a szenvedéseinket, akkor nekünk is a feltámadásban lesz részünk.
„Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez” (Fil 2,6-7). Vállalta a kereszthalált, lejött az Isten erre a világra, hogy bennünket magával vigyen. A himnusz úgy folytatódik: „Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek” (Fil 2,8-9).

A püspök atya azt is megosztotta velünk, hogy az elmúlt napokban paptestvéreivel telefonon beszélt, akik arról panaszkodtak, hogy nehezen élik meg a hívek hiányát. A főpásztor bátorítva őket azt hangsúlyozta, ebben a helyzetben - hogy most nem vehetünk részt liturgiákon - Istennek az az üzenete, hogy tanuljuk meg várni, beengedni Őt  az otthonainkba, hogy személyesen elhozhassa nekünk az örömhírt. Ezért fontos, hogy hittel éljük át ezt a nagyhetet, nyissuk meg Isten előtt a szívünket, fogadjuk be Jézus szeretetét, hogy megdöbbenjünk, megrendüljünk Jézus keresztáldozatán, és új reményt kapjunk.

Minden emberi élet nagyhét. Örömmel, reménységgel teli, és mindenki eljut a nagypéntekig. Ha hiszünk, tudjuk, hogy nem nagypénteké, nem a halálé az utolsó szó, hanem a feltámadásé, az élet teljességéé. Jézus Krisztus ezt hozta el ajándékba, átvezet bennünket ezeken a nehéz helyzeteken, hogy megtapasztalva az Ő boldogító jelenlétét, új és örök életet kezdjünk élni – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Barsi Balázs ferences szerzetes a napokban megjelent útmutatóval segítséget kíván nyújtani a járvány következtében kialakult helyzetben. A négy fal közé kényszerült és a nagyheti szertartásokon részt venni nem tudó családok az elkészült és átimádkozott anyag segítségével az ünnep legmélyéig juthatnak el.

A segédlet javaslatokat fogalmaz meg a nap kezdésére és befejezésére, de még az étkezések előtti imádságainkra vonatkozóan is. Énekek szövik át a szent olvasmányokat és az előimádkozó-válaszadók dinamikus imádságait. A végigimádkozott és végigélt családi liturgiák során kapcsolatba léphetünk Istennel, és – először talán észre sem vesszük – mélyebb kapcsolatba kerülhetünk a szeretteinkkel is.

A dokumentum https://www.martinus.hu/hirek/9807/barsi-balazs-csaladi-liturgia-nagyhetre tölthető le.

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecenben a húsvét városi és egyházi közös ünneplését 2012-ben szervezte meg először a Főnix Rendezvényszervező Kft. A Nagytemplom mögötti Emlékkert volt a helyszíne ezeknek az alkalmaknak, ahová a Csapó utcai sétálóövezettől indulva jutottak el a néphagyományokat felmutató táncos karikázó lányok és a bibliai kort idéző jelmezesek.
A többéves tapasztalat megerősítette, hogy a gyülekezetek, egyházközségek nagycsütörtöki, nagypénteki, nagyszombati és húsvét vasárnapi egyházi ünneplését tiszteletben tartva, a virágvasárnap lehet az az ünnep, amikor a templomok falait átlépve, nagy létszámú több ezer fős közösség felekezeti hovatartozás nélkül együtt ünnepeljen Debrecenben. Természetesen előre vetítve mindig teret kapott az elkövetkező nagyhét eseményeinek a felidézése is.

2017-ben mind az esemény eddig felépített rendjében, mind létszámában újabb örömteli fejlődés történt. A felekezetek lelkészeivel, papjaival egyeztetve egy városi keresztút körvonalazódott, melynek állomásainál a különböző felekezetek képviselői fogalmazták meg üzeneteiket.

A kedvező tapasztalatnak köszönhetően azóta ez a közös keresztútjárás hagyománnyá vált. Idén a rendkívüli helyzet miatt még inkább szükségessé vált, hogy a közösséget erősítő eseménysorozat ne szakadjon meg, ezért egyedülálló módon is folytatódik. A felekezetek képviselőiés videóüzenetek formájában szólnak  a debreceniekhez.

A virtuális esemény időpontja: 2020. április 5., virágvasárnap, 16.00
A virtuális esemény linkje: https://www.facebook.com/events/521097688537479/

Az üzeneteiket megfogalmazzák:

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája
Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke,

Asztalos Richárd, evangélikus igazgató lelkész - Debreceni Evangélikus Egyházközség
Kapin István, az Attila téri Görögkatolikus Egyházközség parókusa
Krakomperger Zoltán, a debreceni Szent Anna-székesegyház plébánosa
Sajtos Szilárd őrnagy, debreceni református tábori lelkész
Sipos Barnabás, a Debreceni Szent Háromság Magyar Ortodox Egyházközség parochusa
Szakács György, a Debrecen Kistemplomi-Ispotályi Református Egyházközség lelkésze
Tóth Sándor, baptista lelkipásztor, Debreceni Új Remény Baptista Gyülekezet

Közreműködik:

Berecz András, Kossuth-díjas énekes, mesemondó, folklórkutató

A fotó 2019-ben, a debreceni városi keresztúton készült

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) döntése nyomán a koronavírus-járvány miatt március 22-étől nincsenek nyilvános szentmisék templomainkban, és ez érinti legnagyobb ünnepünket, a húsvétot is. Az alábbiakban közöljük, mely liturgiaközvetítésekbe lehet bekapcsolódni a nagyhéten – virágvasárnap és a szent három napban –, valamint húsvét ünnepén.

Az ünnepi szertartásokat a debreceni Szent Anna-székesegyházban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatja be. Koncelebrál  Törő András püspöki titkár.
Zenei szolgálatot végzi, Dobos Mihály kántor, karnagy.

Virágvasárnap

Április 5-én, vasárnap 11.30 órakor szentmise.
Élőben közvetíti a Debrecen Televízió, a dehir.hu: http://dehir.hu/dtv , a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye youtube oldala: https://www.youtube.com/watch?v=93oved0KaeU és facebook oldala: https://www.facebook.com/dnyem/ .

Nagycsütörtök

Április 9-én 18 órakor szentmise az utolsó vacsora emlékezete.
Élőben közvetíti a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye facebook oldala: https://www.facebook.com/dnyem/

Nagypéntek

Április 10-én, pénteken 15 órakor a keresztúti ájtatosságot végzik: dr. Krakomperger Zoltán, a székesegyház plébánosa és Markovics Balázs káplán, közreműködik: Dobos Mihály kántor, karnagy. A keresztút élőben követhető a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/

18 órakor az Úr szenvedésének ünneplése. Élőben követhető a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/

Nagyszombat

Április 11-én, szombaton 19 órakor húsvét vigíliája.
Élőben követhető a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/

Húsvétvasárnap

Április 12-én, vasárnap a 11.30 órakor ünnepi szentmise.
Élőben közvetíti a Debrecen Televízió, a dehir.hu: http://dehir.hu/dtv , a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye youtube oldala: https://www.youtube.com/watch?v=93oved0KaeU és facebook oldala: https://www.facebook.com/dnyem/

Húsvéthétfő

Április 13-án, hétfőn délelőtt 10 órakor Krakomperger Zoltán plébános mutat be szentmisét.
Élőben követhető a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye facebook oldalán: https://www.facebook.com/dnyem/

 

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban a nagyheti szertartásokat Felföldi László általános püspöki helynök, plébános mutatja be, vezeti, koncelebrálnak Jakus Ottó, Nagy Csaba, Keresztes László és Varga Lóránt atyák. A zenei szolgálatot végzi: Soltész Béla. A szertartások a társszékesegyház facebook oldalán követhetőek.

Április 5-én, virágvasárnap 9.00 órakor szentmise
Április 6-án, nagyhétfőn 18.00 órakor zsolozsma
Április 7-én, nagykedden 18.00 órakor zsolozsma
Április 8-án, nagyszerdán 18.00 órakor zsolozsma
Április 9-én, nagycsütörtökön 9.00 órakor Jeremiás siralmai, 18.00 órakor szentmise az utolsó vacsora emlékezete, utána virrasztás
Április 10-én, nagypénteken 9.00 órakor Jeremiás siralmai, 18.00 órakor az Úr szenvedésének ünneplése, utána virrasztás
Április 11-én, nagyszombaton 9.00 órakor Jeremiás siralmai, 18.00 órakor húsvét vigíliája
Április 12-én, húsvétvasárnap 9.00 órakor ünnepi szentmise
Április 13-án, húsvéthétfő 9.00 órakor ünnepi szentmise

További nagyheti és húsvéti országos szentmise-közvetítések: https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagyheti-es-husveti-elo-liturgiakozvetitesek-osszegyujtottuk-lehetosegeket

Fotó: Magyar Kurír

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a Nagyhét kezdete.

Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. A virágvasárnapi ünnepi szentmise hagyományosan  a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik. A templom előtt összegyűlt hívek pálmaágakkal vagy barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét. Mindezen cselekedet emlékezete annak, ahogy egykor a jeruzsálemi tömegből sokan, Jézust meglátva leterítették ruháikat, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórva ezt kiáltották: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21, 8). 2000 évvel ezelőtt a jeruzsálemi nép Dávid fiaként üdvözölte Krisztust a próféták jövendölése szerint, azaz hogy a Messiás Dávid családjából származik.

Sajnálatos módon az idei évben, tekintettel a járványveszélyre, templomainkban körmenetre nem kerülhet sor, és hasonlóan az elmúlt napokhoz, a hívek fizikailag nem, csak lélekben és imádságban tudnak belekapcsolódni a szentmisébe. Ez a leegyszerűsített, ünnepélyességétől megfosztott liturgikus keret ebben az esztendőben jobban tükrözi az ünnepnek liturgiánkban meghonosodott másik elnevezését, azt, hogy ez az Úr szenvedésének vasárnapja.

Mert virágvasárnap a liturgia olvasmányai már Krisztus szenvedéstörténetét tárják elénk. Az olvasmány, Izajás próféta könyvéből a megjövendölt Messiásról szól (Iz 50,4–7), a szentlecke Szent Pál apostolnak a Filippiekhez írt leveléből Krisztus kenózisát (önkiüresítését), az Atyának való engedelmességet és kereszthalálát mondja el (Fil 2,6-11). Az evangéliumi szakasz pedig Jézus kínszenvedését tárja elénk Szent Máté evangélista szerint (Mt 26,14–27,66).

A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.

A fotó 2019 virágvasárnapján készült.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Duna Televízió „Napi áhítat” április 3-i adásában Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök elmélkedését láthattuk, amely este 19.50 perctől a Kossuth Rádióban is hallható.

A jelenlegi helyzetre tekintettel a közmédia több vallási műsorral, szentmise közvetítésekkel jelentkezik. A vasárnapi közvetítések mellett minden hétköznap a Duna Televízió reggelente, kb. fél nyolctól egy 10 perces napi áhítattal jelentkezik. A „Napi áhítatban” az adott naphoz kapcsolódó bibliai részlet felolvasását egy rövid bibliamagyarázat követi.
Palánki Ferenc reggeli gondolatai a napi evangéliumról (Jézus Isten Fiának nevezi magát. Jn 10,31-42) szóló elmélkedése megtekinthető az egyházmegye youtube: https://www.youtube.com/watch?v=kxrM2cG6-nQ&t=14s, a facebook:  https://www.facebook.com/dnyem/?ref=settings oldalán, valamint itt olvasható:

Az ószövetségi választott nép évszázadokon keresztül hitte, és várta Isten ígéretének beteljesedését, miszerint Isten meglátogatja és megszabadítja az Ő népét. Amikor azonban ez Jézusban beteljesedett, nem ismerték fel, nem fogadták el, mindenáron bele akartak kötni, hogy vádolhassák, kivégezhessék Őt.

Megvádolták, hogy nem tartja be a törvényt, hiszen szombaton gyógyított. Továbbá ördögtől megszállottnak tartották, mert ördögök fejedelmének segítségével űzte ki az ördögöket. A mai evangéliumi szakaszban pedig káromkodással vádolták, mert Isten Fiának nevezte magát. Jézus beleáll ebbe a vitába, de csak azért, mert sokan hittek benne. Hitre akarta vezetni a körülötte állókat, a benne nem hívőket is. Az evangélium legszomorúbb mondata, amelyet Jézus könnyezve mondott: de „te nem akartad …” (Mt 23,37), „…mert nem ismerted fel látogatásod idejét” (Lk 19,44).

Az evangélium szerint Jézus kétszer sírt

Jézus egyszer a barátja, Lázár halálakor, egyszer pedig Jeruzsálemet siratta, mert nem ismerték fel benne Isten látogatását, eljövetelét. Jézus a jótetteire hivatkozik, hiszen a szeretet megnyilvánulása nem a szavakban, hanem a tettekben fedezhető fel. A csodák, tettek, mindig mások életét tették szebbé, jobbá, élhetőbbé. Ő soha nem tett csupán önmagáért csodát, hanem jóságával és szeretetével Isten szeretetét akarta megmutatni, kinyilatkoztatni. Így az Ő tanítása a követői számára nem egy tanrendszer, ideológia, hanem életforma, a szeretet életre váltása.
Jézus karjai a kereszten nemcsak azért voltak kitárva, mert oda voltak szegezve, hanem, mert a szíve is ki volt tárva.

Nekünk is Jézus szeretetét kell megismerni ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell élnünk. Az Ő szeretete pedig a legteljesebb módon, a kereszten mutatkozott meg. Karjai nemcsak azért voltak kitárva, mert oda voltak szegezve, hanem azért is, mert a szíve is ki volt tárva. Imádkozott a kivégzőiért, gondoskodott az édesanyjáról, megígérte a mennyországot a megtérő jobb latornak. Haldoklásával, halálával kimondatta a századossal, a kivégző osztag parancsnokáéval: „Ez az ember valóban Isten Fia volt” (Mk 15,39).

Te kinek tartasz engem?

Az Ő szeretete felteszi nekünk is a kérdést, ahogy az apostoloknak is feltette: „Kinek tartják az emberek az Ember Fiát?” (Mt 16,13). Azt válaszolták, van, aki prófétának, egyesek keresztelő Jánosnak. Jézus tovább kérdezett: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” (Mt 16,15). Akkor Péter adja meg a választ: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia” (Mt 16,16).

Kinek tartják az emberek ma Jézus Krisztust? Van, aki azt mondja, humanista, szép gondolatokat mondó tanító, akit végül – mint sok esetben a jó embereket – megölték. Általában megtapasztalhatjuk, hogy kudarcra van ítélve az emberi jóság. Van, aki azt mondja Jézusról, hogy naiv volt, mert hitt abban, hogy az ember lehet jó. Mások meg azt mondják, mindegy, ki volt, csak ne szóljon bele az életembe. Vajon ma felismerjük Isten látogatását?

Ferenc pápa egy hete a megdöbbentően üres téren mondta: „Ennek a nagyböjtnek idején, Urunk, visszhangzik a Te sürgető felhívásod, hogy térjetek meg, térjetek vissza hozzám teljes szívetekből. Arra hívsz meg minket, hogy a próbatétel jelen idejét, a döntés idejeként éljük meg. Nem a te ítéleted ideje ez, hanem a mi ítéletünké. Annak az ideje, hogy döntsünk, mi az, ami számít, mi az, ami elmúlik. Külön kell választanunk azt, ami szükséges, attól, ami nem az. Annak az ideje van Urunk, hogy az életünk útját újból feléd és a többi ember felé irányítsuk.”

Jézus ezekben a nehéz időkben helytállást kér és vár tőlünk, azt kéri, hogy mi is mutassuk meg életünkkel, hogy ki Ő számunkra

A kérdés tehát mindenkihez személyesen szól: te kinek tartasz engem? Mindenkinek válaszolnia kell szavaival, tetteivel. Ezeken a nehéz vészterhes időkben különösen fontos, mit válaszolunk. Az Észak-olaszországi katolikus pap, aki egy fiatalember javára lemondott a számára is életmentő lélegeztető gépről, az önfeláldozás legszebb példáját mutatta. Rajta keresztül maga Jézus jelenik meg. Óriási hit és nagy kegyelem, hogy valaki lépes ilyen döntésre. Ez a hősiességben megmutatkozó életszentség. A régi történet szerint egy fiatal pár autója a rakpartról belecsúszott a Dunába. Az arra járó taxisofőr, gondolkodás nélkül beleugrott a jéghideg vízbe és kimentette a fiatalokat, de ő maga már nem tudott kiúszni. Jézus szeretetének képviselője volt ő.

Jézus ezekben a nehéz időkben helytállást kér és vár tőlünk, azt kéri, hogy mi is mutassuk meg életünkkel, hogy ki Ő számunkra. Jézus emberként közösséget vállalt velünk, mert mi saját erőből nem lettünk volna kedvesek Isten előtt. Megtagadtuk Őt a bűneinkkel, a Vele való szeretetkapcsolatot szakítottuk meg, de mégis szeret bennünket, isteni hatalommal meglátogatott és megbocsátotta a bűneinket. Neki minden ember számít, a legelesettebbek, legkisebbek is, annyira, hogy az életét adta minden emberért. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,16). Megígérte, hogy velünk marad minden nap a világ végéig, átvezet a halál kapuján az életbe és mindig tapasztalhatjuk boldogító, erősítő, bátorító jelenlétét, mert mi nemcsak abban hiszünk, hogy van Isten, hanem, hogy jelen van.
Minden nap, minden pillanatban vele akarunk élni, az Ő szeretetével szeretni, úgy tenni, ahogyan Ő akarja, hogy rajtunk keresztül is megismerje a világ Isten szeretetét, akiben bízhatunk, aki nekünk adja az örök életet, örök szeretettel.

„Urunk, életünkkel akarjuk megvallani, hogy Te vagy az Isten Fia, Te vagy az élet, Te vagy a feltámadás, Te vagy a mi örök életünk.”

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök

Hét lépésből álló gyakorlati tanácsot is adott Markovics Balázs atya, a debreceni Szent Anna-székesegyház káplánja a ma reggeli szentmise homíliájában. A tanácsok erősítik hitünk növekedését és félelmünk gyengülését:

1. Naponta tölts legalább 10 percet Istennel!

2. Ha elbuktál és elestél, kelj fel és folytasd utadat!

3. Minden nap olvasd a Szentírást!

4. Minden nap tégy jót valakivel, ha egyedül élsz, imáddal járj közben a másikért!

5. Amikor imádkozol, gyakran kérd Isten irgalmát, vedd észre, hogy gyenge vagy!

6. Tudj a gyengeségedről, valld be önmagad előtt, nézz szembe vele!

7. Légy szabad attól, ami megköti a figyelmedet, elveszi a gondolatodat a családodtól!

A szentmise visszanézhető itt: https://www.facebook.com/dnyem/videos/231071581599910/ A minden reggel 7 órakor kezdődő szentmisét élőben közvetítjük az egyházmegye facebook oldalán. Kezdje a napját Ön is Isten jelenlétében!

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által körlevélben meghirdetett március 15–22 közötti tartósélelmiszer-gyűjtés a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt nagyon lecsökkent, a korlátozások és az MKPK szentmiséket érintő rendelkezései miatt átalakult, és főként pénzadománygyűjtés formájában folytatódott, folytatódik.

„A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitász Szervezetén keresztül a rendelkezésünkre álló keretből 5 millió Ft-ot különítettünk el tartós élelmiszercsomagok készítésére a rászorulók megsegítése céljából. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az adományok kiosztását ne az idős önkénteseink végezzék, hanem a fiatalok, így nekik is alkalmuk van tanúságot tenni a hitükről. Keressük a lehetőségeket, hogy együttműködve a polgári hatóságokkal segítségére legyünk a nélkülözőknek, rászorulóknak.
Továbbá elindult a karitatív tanács a 1357-es adományvonala, valamint a https://segitunkegymasnak.hu/ weboldal, előbbin pénzt, utóbbin többek között önkéntes munkát, eszközt lehet felajánlani. Kiemelten fontos ezen a területen is a testvéregyházak összehangolt közös szolgálata” – fogalmazott kérdésünkre Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyéspüspök.

Mészáros László egyházmegyei karitászigazgató megkeresésünkkor elmondta, az egyházmegyétől kapott 5 millió Ft-ból minden karitászcsoport egyenként 120.000 Ft támogatást kapott, az önkéntes munkatársak ebből vásárolták meg a tartós élelmiszert a rászoruló családok, és a nehézsorsú egyedülálló emberek részére. Mint mondta, nagyon hálásak a döntéshozóknak az adományért, ez nagy segítséget jelent ebben a krízishelyzetben. Most az a tapasztalat, hogy sokkal többen fordulnak a szervezethez segítségért, hiszen sok családban megszűnt a rendszeres jövedelem.

Idén a vetőmagcsomagok elkészítésében az ajaki Caritas Junior csoporthoz tartózó fiatal önkéntesek segítettek.

Az idei év más lehetőségeket hozott a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitász Szervezete számára is. A vetőmagcsomagok elkészítésében korábban a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium diákjai segítettek, jelenleg, a rendkívüli helyzet miatt sem a diákokra, sem az idős korú önkéntesekre nem számíthatnak. Ebben az évben tehát a karitatív szervezet szolgálatára voltak az Ajakon működő Caritas Junior önkéntesei, segítve ezzel az időseket abban, hogy otthon maradhassanak. A fiatalok 400 családnak készítettek személyre szóló vetőmag csomagot.
Továbbá köszönet a füzesgyarmati Ösvény Esélynövelő Alapítványnak, amelytől egyházmegyénk 10 mázsa vetőborsót és 10 mázsa vetőbabot kapott.

Adományozási lehetőségek tehát:

Az említett karitatív tanács a 1357-es adományvonalon hívásonként 500 Ft/támogatást, valamint a https://segitunkegymasnak.hu/ önkéntes munkát, eszközt lehet felajánlani.

További pénzadományokat fogadnak a https://karitasz.hu/onlineadomany oldalon az online adományozás menü alatt azonnali bankkártyás fizetés formájában, valamint átutalással a 12011148-00124534-00100008 bankszámlaszámon.

Kovács Ágnes/Öröm-hír Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye