2015. november 19., csütörtök 14:00

Ünnepi magyaróra a Szent Anna-székesegyházban

2015. november 13-án, a Magyar Nyelv Napján ünnepi megemlékezésen vett részt mintegy háromszáz diák és sok felnőtt a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

 A rendezvényt Bosák Nándor nyugalmazott püspök, apostoli kormányzó nyitotta meg, aki arra a felvetésre, hogy miért egy templomban van most ez az ünnepi megemlékezés, felidézte, hogy ma, amikor a nyelvet, a beszéd művészetét ünnepeljük, gondoljunk arra, hogy a vallásgyakorlatban is megfogalmazódott a szó szerepe. János evangéliumában olvassuk, hogy az Ige testté lett és köztünk lakott (ld. Jn 1,14). Isten gondolatait az Ige, a szó fogalmával jelölték, tehát a szó közénk jött. Gondolatainkat csak úgy tudjuk közölni, ha azok szóvá lesznek. Minden nép kifejlesztette a maga kultúrájában a csodálatos eszközt, a nyelvet, hogy a gondolatokat a művészi kifejezés segítségével kézzelfoghatóvá tegye. A művészeket figyelve pedig képessé válunk arra, hogy jobban megértsünk másokat, és magunkat szebben tudjuk kifejezni. Azt kívánom – fordult a püspök a fiatalokhoz –, hogy erősödjetek meg abban, hogy a kincset, anyanyelvünket, melyet kiskorunkban kaptunk, minél inkább megértsétek, használjátok és gazdagítsátok.

Ezután Bitskey István akadémikus, irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa Pázmány Péter, a nyelvművész címmel tartott előadást."Ő a magyar próza atyja és törvényhozója… Ha őt forgatom, nem érzem a nyelvújítás szükségességét"– idézte a professzor Kosztolányi Dezső szavait. Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek, a nagyszombati egyetem alapítója, a hatalmas klasszikus műveltséggel rendelkező pap párját ritkító magyarsággal beszélt és tett meg mindent a magyar nyelv kiműveléséért. Minden gondolatának van máig szóló mondanivalója. Így például a modern nyelvészetnek a nyelvről való felfogása megtalálható Pázmány Péter nyelvelméletében, vagy az anyanyelvi összetartozás fontosságának hangsúlyozása a Bethlen Gábor vezette Erdélyről szólva. A korabeli sokféle szerzetesrend protestáns kritikája kapcsán kifejtette, hogy a hitélet sokszínűsége nem árthat a keresztény egységnek. Hitvitázó írásaiban fogalmazódik meg az is, hogy a katolikusok nem a szobrokat, képeket imádják, hanem azt, akit ezek jeleznek, mint ahogy az isten szó sem hasonlít az Istenre, de jelöli őt – és ez a modern nyelvelmélet felfogása is a jelről és a jelöltről. Az előadó többek között kiemelte még Pázmány Péter gondolataiból azt, hogy a prudentia, az okosság az erkölcsök királynéja, s ez kell hogy vezesse életünket.

Az ünnepi alkalmon közreműködtek az Ady Endre Gimnázium diákjai, valamint az iskola leánykara Kerekes Rita vezényletével. Verseket, prózai részletet és az énekkar részéről megzenésített magyar verseket hallhattunk. Az ünnepség meghitt színfoltja volt Babits Mihály Zsoltár gyermekhangra c. versének megszólaltatása, melyet Till Virág, az iskola tanulója énekelt elő, majd a résztvevők közösen énekelték el.

Az esemény a Debreceni Művelődési Központot szervezésében jött létre.

Dr. Havas Lászlóné

  • Galéria:
    • 1.kep
    • IMG_1650-1
    • IMG_1655-1
    • IMG_1662-1
    • IMG_1666-1
    • IMG_1668-1
    • IMG_1681-1
    • IMG_1684-1

Free Joomla templates by L.THEME