2012. október 15., hétfő 02:00

Ferencesek, domonkosok Debrecenben

Írta: Kovács Ágnes

„A két szerzetesrend, a domonkosok és a ferencesek vasárnap jönnek Debreczenbe, hogy végleg elfoglalják plébániáikat. Reggel negyed 9 órakor Nyíregyháza felől a sínautóval érkeznek meg." (Részlet: Debreczen, 1942.X.1., 5. o.)
2012. október 11-én volt 70 éve, hogy letelepedtek a ferences és a domonkos szerzetesek Debrecenben. A ferences atyák korábban a debreceni Szent István plébánián szolgáltak, a domonkos szerzetesek viszont ma is jelen vannak a Szent László Plébánia életében. A Szent István plébánia közössége október 13-14-én hálaadó szentmisével, előadásokkal tekintett vissza ferences múltjára, megemlékeztek Pongrácz Zoltán zeneszerzőről, bemutatkozott a nemrég megalakult Kiss Szaléz Baráti Kör, valamint a Szentendrei Ferences Gimnázium diákjai mutatták be az iskolájukban folyó „ferences nevelést".

Érdekes történeteket, leírásokat rejt a Szent István plébánia archívuma a ferencesek 1942-50-ig tartó debreceni lelkipásztori munkájáról. Tóth László a templom jelenlegi plébánosa a hit éve kezdetén, visszaemlékezésében a ferencesek szolgálatát, hitét elevenítette fel, akik a nyilas telepi (ma Szabadság telep) emberek között szolgáltak

Fellendült a hitélet Debrecenben

Az I. világháborút követően Debrecen katolikusainak lélekszáma megsokszorozódott. A Szent Anna templomban, ezekben az években vasárnaponként már 8 misét mondtak, de ez sem volt elegendő arra, hogy kiszolgálja a római katolikus hívek igényeit.

1929. szeptember 1-én megnyílik az egy tantermes nyilas telepi iskolakápolna gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter országos iskolanyitási programjának köszönhetően.

1938. október 6-án felszentelték a nyilas telepi Szent István templomot. Rövid idő elteltével dr. Lindenberger János, a Szent Anna templom plébánosa látja, hogy nem tudják ellátni az egész várost, ezért meghívják a ferenceseket és a domonkosokat szolgálatot végezni. A Szent István templom első plébánosa P. Kiss Szaléz 1942-44 júliusáig szolgált Debrecenben. Vele érkezett P. Krupa Sándor Kolumbán káplán, aki zenei műveltséggel, jó humorral, nagy szervezőtehetséggel megáldott ember volt. Szaléz atyát Innen Gyöngyösre vitték, koncepciós perbe fogták és 1947-ben Sopronkőhidán halt vértanúhalált. Utóda P. Faddy Ottmár volt, ő egészen az elhurcoltatásig (1950) vitte a plébániát, de 1954-63-ig az ő életéből sem maradtak ki a börtönévek. A 8 év alatt 27 atya és testvér szolgált a debreceni ferences rendházban.

Csokonai Színházban is játszottak

A ferencesek szolgálata városszerte ismert volt. Elsőként az országban Debrecenben építettek játszóteret. Megszervezték a "ferences ifjúságot", a Szent István férfiak körét, a 16-18 éves fiúkból ferences levente csoportot toboroztak, sportkörök, kulturális rendezvények színjátszó kör, zenekar megalakulása fémjelezte munkájukat. Színdarabot adtak elő nemcsak a plébánián, hanem a Debreceni Csokonai Színházban is. A zenekari kísérettel ellátott 50-60 fős „társulatnak" 20-30 alkalommal is tapsolhatott a közönség, amikor a Genovéva című 6 felvonásos darabot adták elő. Ottmár atyának már akkoriban filmfelvevője is volt, a filmklubon sorozatot vetített a gyerekeknek. Névnapokat ünnepeltek, kirándulásokat, bálokat szerveztek. Felkarolták a szegényeket, működésük során elindították a tanyasi lelkipásztorkodást, elemi iskolát is működtettek.

Együtt élni a farkasokkal, amely a belső békéhez vezet

Zarándy Gergely Kleofás OFM a ferences lelkületről beszélt, híres legendákat említett, amelyek a békességszerző Szent Ferenc életét példázzák.

A gubbiói farkasról szóló történet szerint, Ferenc a falu embereit megbékítette a farkassal. A békességszerző szerzetes a konfliktuskezelés olyan módját választotta, amellyel mindenki jól járt. A legendák beszámolnak arról is, hogy szót tudott érteni a mohamedán uralkodóval, a szultánnal is. A rend számára azóta is nagyon fontos a muzulmánokkal való párbeszéd.

A külső békéhez a belső is szükséges. Mindennek a kulcsa az, hogy el tudjuk fogadni önmagunkat– emelte ki Kleofás atya. A gubbiói farkas történetének a mélylélektani értelme, elfogadni azt, hogy az életünk, sorsunk, körülményeink nem tökéletesek. Az életünkben vannak farkasok, amelyeket nem lehet elpusztítani, hanem együtt kell élni vele. Szent Ferenc arra kérte a testvéreit, hogy a kertjüket ültessék be virágokkal, hasznos növényekkel, de a sarokban hagyjanak egy helyet, ahol nőhet a gaz. Aki el tudja önmagát fogadni a gyengeségeivel, az tud elfogadni másokat is.

A protestánsok úgy tekintenek Szent Ferencre, mint elő reformátorra. Hiszen ő is világosan látta saját korának visszásságait. Csakhogy az egyház megújítását Szent Ferenc saját magán kezdte, ő tért meg, ő akart jobb lenni. Szerette az egyházat úgy is, hogy nem volt tökéletes. Nem elhagyta, hanem elfogadta a hibáival együtt. Ezért megújult az egyház nem pedig szétszakadt.

Miért barát a barát?

A hitelességük miatt. Kleofás atya azért lett ferences, mert sok hiteles ferencest látott maga körül, akik nem akartak mások lenni, mint amilyenek voltak. A ferencesek is vállalják a gyengeségeiket, de törekszenek a jóra. Olyanok mint minden normális ember, de a hibáik mögött meg lehet látni az átadottságukat Istennek és az embereknek. Ez is a belső békéből fakad.

Kiss Szaléz Baráti Kör

Ez év szeptemberében alakult meg a Kiss Szaléz Baráti Kör Debrecenben. Áncsán József szervező számolt be a közösségük lelkiségéről. Tanulmányozzák a ferences elődök hagyományait, a debreceni „ferences fiatalok" nevelését, figyelnek a fiatalokra, a velük való helyes kommunikációra. Megjelennek azokon a webes felületeken, közösségi portálokon, ahol a fiatalok is jelen vannak. Közösségi összejöveteleiket péntekenként a Szent Anna Közösségi Házban tartják Debrecenben.

A hálaadó szentmise ordináriumaként Pongrácz Zoltán: Magyar miséje hangzott el - 45 év után – a plébánia énekkarának közreműködésével. A latin nyelvű szentmisét követően a magyar nyelven született művek között a debreceni zeneszerző, Magyar mise műve az első között szerepelt. Pongrácz Zoltán, aki tanítványa volt Kodály Zoltánnak oratóriumokat, operákat, kísérőzenéket is írt, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996-2000 alelnökeként is ismert. Neki köszönhető, hogy a legnehezebb időkben, az 50-es években a debreceni Szent László kórust és a MÁV zenekart újjászervezte.

A szentmisét követően megkoszorúzzák a Szent István Plébánia falán a ferences atyák szolgálatára és elhurcolására emlékeztető, 2010-ben elhelyezett és megáldott emléktáblát.

  • Galéria:
    • K17.1
    • K17.2
    • K17.3
    • K17.4

Free Joomla templates by L.THEME