2012. október 01., hétfő 02:00

Kápolnaszentelés Cégénydányádon

Írta: Dr. Kádár Brigitta

Felföldi László püspöki helynök 2012. szeptember 29-én ünnepélyes szentmise keretében, Kalkuttai boldog Teréz tiszteletére szentelte fel a cégénydányádi római katolikus kápolnát.
Évekkel ezelőtt az egyházközség megvásárolta az akkor még romos házat. Az azóta eltelt időben folyamatosan csinosítgatták, szépítgették a hívek, hogy a szentmisékre megfelelő környezetben kerüljön sor. Idén sikerült a tetőt átcserepezni, s még egy kis templomtorony is került fel rá. S ahogy helynökatya köszöntésében is szerepelt, a kápolna végre méltó lehet Isten dicsőségére, s a kis közösség látható lelki központjává válik. Cégénydányádon a második világháború óta nem volt kápolnájuk, s a misézés is megszűnt a 70-es években.

Bizonyára sokan tudják, a településen a középkorban monostor állt, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. A település egész a 20. század elejéig két településből állt: Cégényből, és Dányádból. Cégény első írásos emléke igen korai: 1181-ben írták össze a Szent Szűz tiszteletére szentelt bencés monostorát, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. „Hogy pedig az egyház joga örökre sértetlen maradjon, ezért a Boldogságos Szűz tiszteletére, és ezen egyházbeliek kérelmére a jelen oklevelet királyi pecsétünkkel erősítettük meg, az Úr megtestesülésének 1181. esztendejében, Miklós esztergomi, András kalocsai érsekek, Péter egri, Mikodin győri, Jób váci püspökök, Farkas nádorispán, Dénes bácsi, Ézsau bihari, Miklós szatmári ispánok, Kalán, a királyi udvar kancellárja idején, eki ezen oklevelet lejegyezte."

Helynök atya kápolnaszentelési szentbeszédében elmondta, Teréz anya is egy romos házat vásárolt, miután meghallotta a hívást, s lett a szegények gyógyítója. Nem azzal foglalkozott, mi mások véleménye, hányan akarják munkájában gátolni, hanem azzal, hogy meg kell oldania egy feladatot, meg kell valósítania Isten akaratát. Merjünk mi is szebbet, jobbat, merészebbet álmodni, ahogy tette ezt Teréz anya is.

Ahhoz azonban, hogy meg tudjunk újulni, belül, mélyen újra rá kell találnunk a hitre. A kereszténységen belül két irány van, hívta fel helynökatya a figyelmet: képes vagyunk szeretni, és s képesek vagyunk elfogadni a szeretetet. Elfogadni a szeretetet, s továbbadni másoknak. Az ember szívének olyannak kell lennie, mint egy ilyen kápolnának, ahol az Isten csöndje van. Teréz anya is azt mondta: a legfontosabb dolog, a csend. Nem helyezhetjük magunkat Isten jelenlétébe anélkül, hogy elköteleznénk magunkat a csend mellett. Isten ugyanis a csend barátja.

A kereszténység titka sokkal mélyebb a templomba járásnál, valóságos Isten-kapcsolat kell hozzá. A csend révén tudunk Istenre figyelő emberré válni.

A hit mindig szeretetre hív. Nagyobb dolgokra vagyunk képesek Isten által. Teréz anyában is micsoda erő lakozott, pedig egy törékeny nő volt.

Sok minden hiányzik a világunkból, de a legsúlyosabb: az emberség, és a szeretet hiánya – világított rá helynökatya. „Csak a szeretet, az emberség, és a családok egysége viszi tovább az emberiséget. Nincs más, ami olyan gyorsan ráragad az emberre, mint a szeretet, a jóság, és a mosoly."

A szentmisét követően egy kis szeretetvendégség várta a szentmisén résztvevőket. Mióta részt vettem a Debrecen-Máriapócs gyalogos zarándoklaton, igyekszem a fiatalsággal is megszerettetni, s bár kevesen zarándokoltunk gyalog Cégénybe, de 9 éves kortól 60 éves korig volt résztvevő. A szándékunkat beteg testvéreinkért ajánlottuk fel.
A fényképek megtekinthetők: a skydrive.live.com oldalon

Free Joomla templates by L.THEME