2012. augusztus 24., péntek 02:00

Könyv a mártír püspökről

Írta: Kovács Ágnes sajtóiroda

2012. augusztus 19-én a kemecsei Szent István templomban P. Tóth István címzetes kanonok, esperes-plébános hálaadó szentmisét mutatott be a város nagynevű szülöttének, Kriston Endre (1877-1960) egri segédpüspöknek az emlékére, aki 1919-ben és 1945-ben a hit védelmében szenvedett mártíriumot. A szentmise keretén belül mutatta be Dr. Reszler Gábor történész, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezetője Lucza János és Komiszár Dénes: „Kriston Endre, a hűség püspöke" című kötetét is.

A történész kiemelte: Kriston Endre püspök életútja magán viseli a tragikus 20. század főbb vonásait, a forradalmak, háborúk, megpróbáltatások, nélkülözések küzdelmeit, de ezek között mindvégig megmaradt embernek, megtartotta a hitét, a hűségét Jézus Krisztushoz, az Egyházhoz.

Kriston Endrét először 1919. április végén a Tanácsköztársaság alatt hurcolták meg, amikor Szmrecsányi Lajos egri érsek védelmére kelt, akit a Lenin-fiúk letartóztattak és elhurcoltak Egerből, az érseki palotából. Főpásztorát egy percre sem hagyta magára, állhatatos hűséget tanúsított iránta. Szmrecsányi érsek ezt a hűségét élete végéig nem felejtette el: előterjesztésére Kriston Endre 1923. augusztus 23-án címzetes gerasai püspök, majd szeptember 30-án egri segédpüspök lett. 1924-ben Kemecse díszpolgára, 1930-ban nagyprépost, 1931-től 1944-ig felsőházi tag, 1943-tól káptalani helynök és magyar királyi titkos tanácsos volt, magas tisztségeiből származó jövedelméből azonban rendszeresen és igen nagy összegekkel támogatta az egyházi és állami intézményeket, iskolákat, szociális juttatásokban részesítette a szegényeket, az elesetteket.

A hűség püspöke

Kriston Endre a szovjet katonák kegyetlenkedései ellen felemelte a szavát az egri bazilikában is az egyik prédikációjában. „Jutalmát" el is nyerte hamarosan: 1945. április végén letartóztatták és bilincsben vitték gyalog a Dobó téri piacon keresztül a várban lévő internálótáborba. A rendőrök a megfélemlítés eszközével éltek, azt hitték, az emberek ettől majd megijednek, de nagyot tévedtek. A vásárlók és a kofák letérdeltek a püspök előtt és megcsókolták a reverendája szegélyét. Egy hónapon keresztül kínozták válogatott módszerekkel, ütötték-verték, éheztették őt. Letartóztatásának híre eljutott Rómáig és Rákosi Mátyásig, aki leállíttatta az eljárást, mivel félt, hogy a „klerikális reakció" egyik főfészkében lázadás tör ki.

A Népbíróságok Országok Tanácsa 1945. május 28-i felmentő ítélete jól tükrözi a korszak erkölcsi, politikai arculatát. Jogilag csak 1945. november 9-én szüntették meg ellene az eljárást. A segédpüspök kiszabadulása után fogyó erővel szolgálta tovább egyházát.

A hívő emberekhez közel álló magatartása révén a város „Püspök bácsi"-jának nevezte. Maradjon számunkra örökkévalóságban is vállalt jelmondata: „Fidenter et fideliter" – „Bizalommal és hűséggel". Kriston Endre mélységes humanizmusával, kiemelkedő egyházi-főpásztori életútjával vált a „hűség püspöké"-vé. Az a kegyelem jutott számára, hogy ne csak higgyen Krisztusban, de szenvedjen is érte.

A könyv egyik értéke, hogy számos korabeli, eddig még publikálatlan fotón mutatja be a főpásztor életét. Reményeink szerint a kötet ismertebbé teszi Kriston Endre mártíriumát, hozzájárulhat boldoggá avatási eljárásának mielőbbi megkezdéséhez.

A szentmisén jelen volt Lipők Sándor, Kemecse Város polgármestere, országgyűlési képviselő, a képviselőtestület tagjai, a Kriston család tagjai, a város lakosai és a meghívott vendégek. A megemlékezés során megkoszorúzták azt a templom bejáratánál található carrarai márványtáblát, amelyet a püspök 1949-ben aranymiséjének emlékére állíttatott, majd Kocsis Antal színművész, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja (kisfiúként ministrált a püspöknek) előadta Kriston Endre 1893-ban írt, „Tisza partján" című versét.

A szentmise végén Lipők Sándor kemecsei polgármester a „Kemecséért" kitüntető díjban részesítette Komiszár Dénes történészt, a könyv társszerzőjét, a város történetének kutatásában elért több éves, kimagasló tevékenységéért. A megemlékezést megelőzően 2012. július 30-án Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helytörténeti kutatásai és publikációi, valamint közéleti tevékenysége méltatásaként a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Bronz Emlékérme" kitüntető elismerést adományozta Komiszár Dénes részére.

Végül, de nem utolsó sorban örömmel tudatjuk, hogy Komiszár Dénes szeptembertől az Egri Érseki Papnevelő Intézet teológus-hallgatójaként szolgálja az Istent.

Free Joomla templates by L.THEME