2009. szeptember 07., hétfő 02:00

Tízezer zarándok kísérte haza a Pócsi Szűzanyát

2009. szeptember 5-e, az Istenszülő Kegykép hazatérésének a napja kiemelkedő esemény a kegykép történetében. A Kegyképet hét hónapi távollét után mintegy tízezren kísérték Hajdúdorogról otthonába Máriapócsra és mintegy kétezren várták, akik a zarándoklaton nem tudtak részt venni. Mint tudjuk, a Kegyképet 2009. február 7-én gyalogos zarándoklattal vitték át Hajdúdorogra. Erre az átszállításra a máriapócsi bazilika felújítása miatt volt szükség. 7 hónap után a felújítási munkálatok lassan befejeződnek, a kegyoltárt már felújították, így adódott a lehetőség a Kegykép visszahelyezésére a bazilikában.
Aki gyalogos zarándoklaton már részt vett, az tudja mit jelent egy nap alatt a 45-50 km megtétele, de itt nem a távolságot vállalta a tízezernyi zarándok, hanem olyan utat, ami talán csak egyszer adatik meg az ember életében. Mindezt Seszták Oszkár, a Megyei Közgyűlés Elnöke is tanúsította, aki családjával együtt vett részt a zarándoklat egy szakaszán és részesült abban a kiváltságos helyzetben, hogy néhány száz méteren keresztül vállára nehezedhetett a kegykép súlya. 3-400 méterenként felváltva nyolcfős csoportokban férfiak vitték a vállukon a közel egy mázsás hátoldalán a magyar címerrel ellátott tartóban elhelyezett szentképet. A reggeli órák egy szakaszán a Szabolcs Szatmár Bereg megyei Büntetés végrehajtási Intézet nyolc fogvatartottja is vitte a Kegyképet.

A zarándoklat Kocsis Fülöp megyéspüspök vezetésével hajnal három órakor indult el az éjszakai virrasztás után, az úton a görög katolikus liturgikus nap szertartásait imádkozták, Mária énekeket énekeltek. A főpásztor az utat a magyar nemzet lelki és erkölcsi felemelkedéséért ajánlotta fel. A Kegyképet a hajdúdorogi határig, valamint a máriapócsi határtól a kegytemplomig krisztuskatonák kísérték. Hajdúdorog – Újfehértó – Érpatak-Zsindelyes – Nagykálló – Kállósemjén - Pócspetri - Máriapócs útvonalon – abból a célból, hogy ez az út emlékúttá váljon - három úti ikon megáldására is sor került, amelyek egyéni és közadományokból készültek. A zarándokokat mindenhol szívesen fogadták, élelemmel, gyümölccsel, üdítővel várták őket. Bosák Nándor római katolikus püspök Pócspetri határában csatlakozott a menethez, és vezetésével a lorettói litániát végezték el.

A hazavárók között imádkozva leírhatatlan örömöt, feszült várakozást élt meg az ember. A hazaváró ünnepségen a kegytemplom előtti téren Kapin István kegyhelyigazgató házigazda fogadta híveket, majd ünnepi köszöntések hangzottak el. Palóczi Lajosné a város polgármestere elmondta, hihetetlen összefogásról tett tanúbizonyságot az esemény köré szerveződő hónapokon át tartó ötletek, egyéni, közösségi vállalások sora, ez az összefogás az önkormányzat, az egyház, és a település lakossága között reméli, továbbra is megmarad. A 7 hónap alatt a pócsiaknak hiányzott a Szűzanya, ez érthető, hiszen már több mint 300 éve tartozik a településhez. Tudjuk jól, nem csak egy egyszerű képről van szó, hanem mennyei édesanyai szeretetről, Mária tiszteletről, hála-, fájdalom könnyekről, valóságos hitről. A várakozás ideje alatt Terdik Szilveszter művészettörténész, előadásában osztotta meg a hazavárókkal kutatási eredményeit. A művészettörténész a felújítási munkálatok és korábban végzett levéltári kutatásai során érdekes, eddig nem ismert információkkal gazdagította a kegykép és a kegyhely történetét. Többek között fény derült a korabeli művészek kilétére és előkerültek a régebbi tervrajzok is. Végül Kondás Sándor vallási műsorok szerkesztője szabadtéri filmje a kegyhely elmúlt húsz év során megélt ünnepélyes pillanatait élhették át újra.

Majd elérkezett a hazavárók - a település határáig tartó - fogadó menetének az indulása. Először a diákok, majd a pócsi asszonyok, a papság, a hívek fáklyákkal, mécsesekkel a kezükben, haladtak kezdetben a megilletődöttségtől eluralkodó teljes csöndben, majd Mária énekekkel az két oldalon mécsesekkel megvilágított úton. A házak ablakaiban gyertyák, a kertek, kerítések fáklyákkal megvilágítva, így várták a hazatérő Pócsi Szűzanyát. Ez az este, ez a nap azok közé az élmények közé tartozik, amiről nehéz írni, és ami ezután már kitörölhetetlenül mindig ott lesz a pócsi találkozásokban. Elmondhatatlan kegyelmet jelenthetett azon települések lakóinak is, akik fogadhatták az út során a kegyképet, akik házai előtt elhaladt a menet. Ezzel a hazaváró érzéssel lett gazdagabb mintegy 10-12 ezer zarándok ezen a napon, ezen az estén. A két menet távolból pislákoló fényeinek közeledése egyre izgatottabbá tette a várakozást. Felemelő volt. Visszatérve a bazilika előtti térre, tapssal, énekkel fogadták, a pócsi Szűzanyát. A Szűzanya köszöntése után Kocsis Fülöp püspök megáldotta és útjára bocsátotta Kovács János kerékpáros zarándokot, aki Elindult a Szent Jakab úton a Mária út, a kegyhely és a magyar zászlóval, hogy ilyenformán egymáshoz kapcsolja a két kegyhelyet.

Szeptember 6-án tovább folytatódott az ünneplés, a püspöki szertartással, majd a püspöki vecsernyével zárulva a kegyképet visszahelyezték a bazilika felújított kegyoltárára, ettől kezdve a kegykép köszönthető lesz a bazilika északi részén kijelölt helyen.

A kegytemplom belső tere még nem látogatható, de a búcsúk ismét folytatódnak a téren, valamint képhez lehet járulni a templomban való elhelyezése után az értetkőzés eddigi meg szokott útvonalán.

Kovács Ágnes
sajtóiroda

Free Joomla templates by L.THEME